A tokodi Faragó Ferenc hívta fel a figyelmet arra, hogy a falu felett, az Egyházvölgy folytatásában talált a barátaival egy nyitott betonaknát, amelynek utánanézve kiderült, hogy egy egykori karsztvíz-kiemelő aknáról van szó, ami egy barlangot is rejt magában.

A Gerecse és a Pilis közötti dimbes-dombos vidékből kiemelkedő nagy mészkőrög, a Gete északi oldalán fekszik Tokod. Mint a hegyeink északnyugati oldalán általában, itt is jelentős löszréteget rakott le a szél, ebbe a löszbe vágta be az időszakos vízfolyás a völgyet, amit lejjebb, már a falu területén Egyház-völgynek mondanak. Ami azonban szokatlan, a völgy felsőbb szakaszán a vízfolyás szálban álló karbonátos kőzeten folyik, amely kőzet egyszer csak egy lépcsővel véget ér, itt a patak vízeséssel zuhog le (kb. 10 métert), és löszbe vágódott mederben folyik tovább. Geológiai okokból kizárható, hogy a löszre rakódott volna rá a mészkő, tehát itt egy törésvonalnak kell lennie, amely mentén a mészkőréteg egyik fele olyan jelentősen kiemelkedett, hogy a lösz lemosódott róla, míg a másik felén megmaradt. Ugyanakkor első ottjártunkkor (amikor a Getén a mélyedésekben még olvadtak a hó- és jégfoltok) a vízesés felett a szálkövön folyt a patak, a vízesés is működött, de alatta a víz már nem jutott messzire, a falu szélénél a völgy már porszáraz volt. A vízakna a vízeséstől kb. 30 méterre, de a völgytalp felett kb. 10 méterrel nyílik, tehát – mivel mérésünk szerint 33 méter mély – jócskán lenyúlik a patak szintje alá, ennek ellenére itt még légteres.

A vízakna után nyomozva lényegében csak két információt sikerült az interneten találni, egyik a már említett kutatási jelentés, másik pedig a MÁFI fúrástérképe, amely jelöl egy fúrást olyan közel a vízaknához, hogy az akár maga a vízakna is lehet.

Magát a vízaknát úgy lehet a legkönnyebben elképzelni, mint ha egy geodéziai mérőtornyot (pl. a mai napig áll ilyen a Naszályon és a Gerecsén, de kilátóvá átalakítva a Pilisen és a Csóványoson is) “beletoltak” volna a földbe, és nem alulról másznánk fel benne, hanem felülről másznánk le. Azért is csak másznánk, mert a létrákban komoly folytonossági hiány van. Tehát marad a kötél. Utunk során a második szint félfödémjének alsó felületéről egy csapat kis patkósdenevért látunk lógni, békésen alszanak. A vízakna alján – miután átvergődtünk a magas vastartalmú sittkupacon – egy oldalra kiágazó táróba jutunk, amely rövid vízszintes szakasz után lejteni kezd. Itt vélhetően egy már eredetileg is nyitott, természetes eredetű hasadékot követtek a táró kihajtásakor, amely aztán el is vezetett a kényelmesen járható méretű barlangüregig. Mivel a bányavédelmi céllal zajló irdatlan karsztvízkiemelés miatt a karsztvízszint egykor jelentősen lesüllyedt, ezért történhetett meg, hogy pallót illetve sötétbe vesző vaslétrát találtunk a víz alatt.

Aztán miután bejelentették a barlangot, kiderült, hogy mégiscsak benne van, csak a nevére kellett volna rákeresni, úgy, hogy “tokodi”. Egyúttal az is kiderült, hogy a barlang látogatása a DINPI hozzájárulásához kötött, és ráadásul magánterületen nyílik. 

A barlangban a  víz 19 C fokos. Magyarul termálvízzel állunk szemben, tehát egy félig-meddig aktív hévizes barlangról van szó. Azért félig-meddig, mert forrás nem tartozik hozzá, de azért a 19 fok az mégiscsak lényegesen több, mint az északra néző völgyben mérhető középhőmérséklet, tehát egyértelműen termális hatásról van szó. Termálvíznek nevezzük geológiai értelemben azokat a vizeket, amelyek a terület éves középhőmérsékleténél melegebbek, tehát nem az emberi hőérzethez kell viszonyítani, bár tény, hogy ha mondjuk a Gellért-fürdő vize 19 fokos lenne, akkor nehéz lenne azzal vigasztalni a fürdőzőket, hogy földtani értelemben az is termálvíz. Olyan szempontból viszont fontos információ, hogy ezek szerint megvannak a geológiai adottságok ahhoz, hogy Tokodon aktív hévizes barlangok létezzenek. A barlang keletkezése nyilván összefügg a vízesést okozó kőzetlépcsőben megmutatkozó törésvonallal.

A barlang nincs felderítve, a végéig még senki nem ment el, mert a 2001-es jelentés íróit megállította egy olyan szűkület, ami után állítólag egy még mélyebb hasadék következett (akkoriban ott volt a víz), most pedig ifjabb Adamkó Péter (búvárruhában, palackkal) még odáig sem jutott el. De beszámolója szerint egy másképpen elhelyezett palackkal nem lenne lehetetlen átjutni rajta. Ez tehát azt jelenti, hogy ha sikerülne valakinek beljebb jutnia, vagy akár a szűkületeket kitágítania (azért mindez víz alatt nem egyszerű mutatvány), akkor akár bármit is felfedezhet. Például egy kiterjedt aktív termálvizes barlangot.

A csapat további terve rendbe tenni a bejáratot és a szükséges engedélyek beszerzése után felderíteni a barlangot.