Klastrompusztától a Pilis-nyergen át sétálhatunk fel a Fekete-kőhöz, ahonnan páratlan kilátás nyílik Hutára, Esztergomra és a Dunára. 

Ha az elzárt Pilisszentléleki-medencéből felnézünk, jól látható a Pilis tömbjének meredek északnyugati leszakadása, amelyet égbe törő karcsú tornyok tarkítanak.

dsc_0861_1.JPG

Ezeket a gyönyörű dolomit tornyokat nevezzük Fekete-kőnek, vagy, ahogy a helyiek hívják Hrebenynek, hiszen a hrebe szó szlovákul hegygerincet jelent.

A Fekete-kő, két sor sziklatoronyból áll. A keleti, amely a hegy élén van és alulról jobban látható, illetve tőle nyugatabbra húzódik egy másik sziklasor is, amely 4 toronyból áll. Beljebb az erdőben még több torony van elszórtan, de ezek egyáltalán nem látszanak a buja és sűrű növényzettől. Az amúgy is meredek hegyoldal pedig néhol függőleges letörésekben ér véget.

Talán komorsága miatt, a mai napig kevesen látogatják e zord kőtömböket, éppen ezért megőrizte vadregényes múltját.

 

dsc_0752.JPG

A keleti rész alulról

Dolomit tornyait a külső erők formálták, preparálták ki a környezetükből. A körülöttük lévő puhább anyagú kőzetek hamarabb lepusztultak, míg a Fekete-kő keményebb anyaga megmaradt és tornyokra különült.

 

dsc_0822.JPG

A nyugati sziklasor egyik tornya - szemből...

 

dsc_0833.JPG

...és felülről

Meredek oldalaiban a mai napig is felfedezhető néhány hüvely, amely ékes bizonyítékként szolgál a második világháború történéseire. 1945 januárjában a Hrebeny alatt húzódó Esztergom-Dobogókői műút is a pilisi német áttörés helyszíne volt.

A Hrebeny sziklái között egy szovjet golyószórós és néhány lövész tüzelőállását jelezték a kilőtt hüvelyek, akik a műút egy sávját pásztázták.

dsc_0844_1.JPG

Talán itt volt az egyik lövészállás

A háború után hegymászó gyakorló hely volt, mely törős kőzete miatt, még a könnyebb fokozatokban is kalandosnak számított.  

Legmagasabb pontja 592 méter magasan áll. Innen festői kilátás nyílik a minden oldalról hegyekkel körülvett kis falura, Pilisszentlélekre, amely ma is csak alig több mint, 300 lelket számlál. (A középkorban e terület királyaink kedvenc vadászterülete volt, de a pálos rend tagjai is ide vonultak vissza a világi élettől.)

untitled_panorama1.jpg

A csúcs közelében megtalálható a Pilisi kilátások nevezetű jelvényszerző túramozgalom pecsételője is.

dsc_0854.JPG

Megközelítése Két-bükkfa-nyeregtől a zöld +, zöld háromszög jelzésen, vagy Pilisszentlélek felől a piros, sárga sávon, majd a Pilis-nyeregtől pedig a zöld háromszög jelzésen történik.

Érdemes felkeresni e sziklákat és kilátópontot, hisz érintetlensége máig is különös nyugalmat és békét sugároz.

Olvasta már?

Egy hatalmas kesztölci pofon története

Mozgalmas hely volt száz éve Kesztölc, ez derül ki Csapó Csaba történész új kutatásaiból. A Csillaghullás Fesztiválon érdekességeket hallhatunk Kesztölc történetéből. Ízelítőnek egy 1923-as cikket ajánlunk. 

Aki lejegyezte a kesztölci dalokat: Király Kata

Augusztus 19-én Kesztölcön mutatja be Király Kata új könyvét a kesztölci népdalkincsről. A gyűjtemény teljes képet ad a kesztölci szlovák népdalokról. Király Katával Nyírő András beszélgetett

Bárkányi Zoltán: Nagyapám történetei

Bárkányi Valkán Zoltán két kesztölci történetet írt meg a Csillaghullás Minifesztivál alkalmából. A novellát augusztus 11-én Kara József fogja felolvasni.