Kesztölc Kestúc

keresés

Izgalmas és érdekes programot kínálnak az ásványok szerelmeseinek a közeljövőben a pilisjászfalui mészkőbányában.

A Dunántúli-középhegység anyagának kialakulása a földtörténeti középidőre tehető. Ebben az időben tenger borította a területet, melynek mélyén több ezer méter vastag mészkő és dolomit rakódott le. Később a terület hegységgé emelkedett, majd összetöredezett. Az évmilliók során a magashegység a külső erők pusztításának hatására lealacsonyodott, ma legömbölyített formák, lapos hegyhátak jellemzik.

Az üledékes kőzetek leggyakoribb ásványkincse a kalcit. Az ásványgyűjtő túra során is ezt az ásványt találhatjuk meg. A kalcit egy karbonátásvány, kálcium -karbonátból vagyis mészkőből képződik kristályosodás útján. 

Forrásvizekből tömött-réteges kalcit vagy borsókő válik ki, míg a hullámveréses partok üledéke az apró-gömbös oolit. A mészkőbarlangok cseppkövei is kristályos kalcitból épülnek fel. Vizes oldatokból azonban – a hőmérséklettől és az oldatban szereplő egyéb ionoktól függően – nem mindig kalcit kristályosodik, hanem rombos szimmetriájú aragonit, aminek kémiai képlete megegyezik a kalcitéval. Tiszta oldatok esetében, közönséges hőmérsékleten kalcit, 29 °C felett aragonit képződik.

Legnagyobb jelentősége a tömör mészkő felépítésében játszik fontos szerepet. A mészkövekből metamorfózis hatására létrejövő, fehér színű, durvaszemcsés kalcitkristályokból álló kőzetet márványnak nevezik. Ha a kristályrács felépítésében Ca- és Mg-ionok vegyesen vesznek részt, akkor dolomit képződik, mely ásványból felépülő karbonátkőzet szintén jelentős tömegekben alkot egész hegységeket.

Az ásványgyűjtők célpontjai a bányák. Az áprilisi túrán a pilisjászfalui mészkőbányában keresgélhetnek a kincsvadászok szebbnél szebb ásványokat. A jászfalui bányához hasonlóan Kesztölc feletti mészkőfejtő jó minőségű fehér, sárgás triász korú mészkövet tartalmaz. A kalcitot különböző ásványok festhetik meg, pl vasoxid, mangán.


Képek forrása: http://geomania.hu/
Borítókép: Pilisjászfalu,mészkőbánya