A faluban nappal - éjjel mindig mindenhol találkozhatunk kutyusokkal, melyek igazán nagyon széles választékot kínálnak, mint egy kutyakiállításon, kicsiktől kezdve a nagy testűekig, a "keverékektől" a fajtisztákig, és vannak szemmel láthatóan kóbor kutyák és olyanok, melyek jól tápláltak, gondozottak.

Az utcán mászkáló kóborló kutyák persze "élvezik" a szabadságot, de mi emberek, akár szeretjük akár nem a kutyákat, nem igazán örülünk neki. Egyrészt, piszkítják a falut - sokan azért engedik ki őket, hogy "dolgukat" közterületen végezzék - bár nem tudom mit szólnának ha mi emberek is ezt cselekednénk? Anno egy szomszédasszonyomnak is az volt a szokása hogy este kiengedte a kutyáját az utcára,és az nem tudom mért, de mindig a kapunk elé "szart" és bizony már nagyon dühítő volt, hogy nekem akinek nincs kutyája, nap mint nap ha nem figyeltem, a kapuban kutyaszarba léptem. Mivel a szép szó nem használt a gazdijának, egyszer fogtam a kapuban levő szart,és a tulajdonos kapuja elé tettem . Azóta nem engedte ki a kutyát az utcára.

Sokan azt mondják, á az én kutyám a légynek sem ártana, de ez nem igaz, a kutya kiszámíthhatattlan,tapasztaltam saját bőrömön . Egyszer elmentem egy közepes termetű kutya mellett, nem volt semmi "konfliktus" de pár lépés után utánam szaladt és belémharapott a bokámba, még ma is megvannak a nyomai. Szerencsére nem lett bajom. De ott vannak az iskolások, főleg a kicsik, akik ki vannak téve a kutyák "játékosságának" és nem minden gyerek szereti a kutyákat, és az idősebbek is, egy - egy nagytestű kutya csak úgy örömében is ledöntheti a járókelőt. Szájkosár persze nincs a kiengedett kutyákon, nyakörv van némelyiken.

Egy időben próbáltak gyepmestert alkalmazni aki begyűjti az utcán kóborló ebeket kiket aztán gazdáik "kiválthattak" de nem bizonyult hatékony dolognak, ahogy más sem. Mit lehetne tenni, és kinek, kiknek, hogy ez a bumerángos kutyaügy valahogy letisztuljon immár. Mert senkinek nem jó, hogy az utcán kóborolnak a kutyák, sem a lakosságnak, sem a kutyáknak, hiszen megsérülhetnek és balesetet okozatnak, nem beszélve hátrahagyott dolgaikról. Sokszor idegesítő és félelmetes is, mikor főleg egy nagy testű kutya "barátkozik" és szép nagy fogait villogtatja mint egy kutyaareklámban, de jobb lenne ha ezt a kerítésen belül tenné.

Nem vagyunk egyformák - szerencsére - és vannak bizonyos társadalmi közösségi "illemek" , elvárások, amiket jó lenne tiszteletben tartani, de sajnos sokan összekeverik a szabadságot a szabatossággal, és ebből adódnak a fölösleges problémák halmazai. Mit lehetne tenni kutyaügyben ? A közmunkások közül lehetne valaki "kutyabefogó" aki összeszedi a kóborló kutyákat és pénbüntetés terhe mellett kiválthatnák? De hol tartsák addig a befogott kutyákat, hely és pénz kellene ehhez is.És ha nem jelentkezik érte senki, mennyi ideig őrizzék és mi legyen utána a kutya sorsa ? Chipek beültetése a kutyákba önmagában nem lenne elég, ugyan úgy az utcán lennének.

Nem a kutyák a "bűnösök" hanem a gazádik, akik kiengedik őket, felelőtlenül, meggondolatlanul, nem törődve avval, hogy ez másoknak komoly problémákat okozhat. Már itt faluhelyen is kerülgeti kell a "kutyaszart" mint városokban, és ez nem igazán a "falusi romantika" mítoszába tartozik. Valamit, ami hatékony mindanyiunk érdekében,tenni kellene, mert ez nem igazán ildomos állapot. De hogy mi lenne - legyen az ? Nos , nem hivatalos dolog kéne, hanem az, hogy a tulajdonosok fogják már fel,hogy kutyájukat nem szabad(na) csak úgy kiengedni az utcára. Sajnos azonban - tisztelet a kivételnek - nagyon önteltek, ostobák, akik nem érdemlik meg hogy kutyájuk legyen. És általában az ilyen emberek az élet más területén is hasonlóan cselekednek, ami őket minősíti. Azt gondolom ,ez a kutyaügy sajnos még sokáig napirenden lesz.