Újra összeállt az Ízörzők csapata, lívánkival, sült kolbásszal, lángossal és palacsintával kínálta a fesztiválozókat. Radovics Istvánné dedikálta új könyvét, a Kesztölc történetét. A kesztölci gyökerekkel rendelkező Kling Sándor a Forma1-es tervezőmérnöki élményeiről mesélt. Kochnyák Sándor és Kelemen Zsóka negyven fős gyerekcsapattal indult éjszakai túrára. Volt csillagászati előadás is. Szalkay Dávid és a Jazzformers fergeteges koncertet adott. Fellépett Istvánka és Pityu, az estet Dj Joe és Papa zárta.

A fesztivál díszvendége Thibaut Lespagnol, a Francia Nagykövetség ideiglenes ügyvivője és Dr. Völner Pál országgyűlési képviselőnk voltak. A francia ügyvivő ebből az alkalomból kis kutatást is végzett arról, hogy hogyan alakult a kesztölciek sorsa az 1930-as években Franciaroszágban. Thibaut Lespagnol köszöntője:

Az államok közötti kapcsolatokat nem csak a diplomaták és a politikusok tartják fenn. Nem csak érdekügyletekből, hatalmi viszonyokból vagy szövetségekből állnak. Az európai országok közötti kapcsolatokat ezeken kívül és legfőképpen a népek és az egyének közötti kapcsolatok alkotják. Ezek az ezernyi, gyakran a hivatalos történelem által elfeledett egyéni sorsok táplálják az országaink közötti kapcsolatot, ezek adnak emberi és megindító mélységet neki.

Az Önök települése a tökéletes példa erre. Az 1920-as évek elején Kesztölc lakói, magyarok és szlovákok, talán az Önök ük- és nagyszülei, elindultak egy jobb életet keresve Franciaország felé, főként országom északi része felé, ahol az első világháború vérontása és pusztítása után bátor és megbízható emberekre volt szükség a szénbányákban. Elhagyni a hazánkat, történjen bármilyen okból is, mindig fájdalmas dolog De biztos vagyok benne, hogy a kesztölci magyarok a bányászok bajtársiasságának köszönhetően hamar megtalálták azt a fajta testvériességet, amely összeköti a nőket és a férfiakat, átsegíti őket különbözőségeiken.

Kesztölc e lakóinak és családjaiknak a sorsa különbözőképpen alakult és ezeknek a történeteknek a lejegyzése még előttünk áll :

  • Horváth Maria, aki 1922-ben született Kesztölcön Dechy-be követi édesapját. Ott él 2015-ben bekövetkezett haláláig, ötvenkét évig Wenon Biskupski feleségeként, aki szintén Dechy-ben letelepedett lengyel munkás ;
  • A második világháborúban több magyar kiskorú, akik hamar megszerezték a francia állampolgárságot, a francia katonák oldalán harcolnak Wehrmacht ellen, majd ezt követően segítenek a francia bebörtönzötteknek Magyarországra menekülni, ahol a magyar kormány védelmet biztosít nekik a háború további részére, hiszen Magyarország és Franciaország nem állt hadban egymással ;
  • Mások csatlakoznak a Francia Ellenálláshoz és az ő hősiességük a náci csapatok ellen segíti Franciaországot abban, hogy felszabaduljon, visszakapja a becsületét és a szabadságát. Itt kifejezetten a Martinovski testvérekre gondolok, Ferencre és Rudolfra, akik 1915-ben és 1920-ban születtek Kesztölcön és követték apjukat Észak-Franciaországba. 1938-ban megkapják a francia állampolgárságot és 1941-ben mindketten belépnek a Francia Ellenállásba. Ferencet, akit kétszer halálra ítélnek, 1942 júniusában agyonlövik Lorraine-ben, Rudolf pedig 1943 októberében a Mauthausen-i koncentrációs táborban veszti életét ;
  • Megint mások visszatérnek Kesztölcre, hűen a gyökereikhez, boldogan, hogy újra a saját falujukban lehetnek, de már kicsit franciává válva társasági és étkezési szokásaikban, gondolok itt főként a « frit-re », azaz a sült krumplira.

Tehát amikor ma este együtt nézzük, ahogy az égen a hullócsillagok beragyogják az Önök csodás faluja fölötti eget, kívánjuk együtt, hogy a jövő még sok ilyen történetet tartogasson számunkra, Magyarországra telepedő franciákról és sorsukat Franciaországhoz kötő magyarokról, hogy ezáltal is egyre szorosabbá és stabilabbá váljon a kapcsolatunk, és hogy az emberi kapcsolatoknak e filmvásznán tovább tudjunk építeni egy olyan Európát, amely békében és jólétben él.

 

Olvasta már?

Egy szatyornyi kutya története

Egy héttel ezelőtt, egy gyanútlan sétából egész dráma kerekedett amikor S. Karina az árokban egy szatyornyi kiskutyát talált.

Kesztölciek utazási szokásai

A legtöbben busszal járunk Dorogra, Esztergomba és Budapestre. A közlekedés aránytalanul sok időbe és pénzbe kerül.

Támogatás a gazdáknak: a zöldítésről Kesztölcön

A kesztölci gazdák számára tartottak előadást az Európai Unió egyik agrártámogatási fajtájának, a zöldítési támogatásnak feltételeiről és idei változásairól a művelődési házban. Walczer Patrik összefoglalója