Bús Péter János kesztölci származású történész dédapja, a legendás Grósz Jakab történetén keresztül ismerkedett meg a svábok tragédiájával. Walczer Patrik interjúja a Kemmában.

Bús Péter János a nagyszüleitől hallott először a második világháborút követő tragikus eseményekről. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen harmadéves történelem szakos hallgatójaként döntötte el, hogy a családját és rokonainak lakóhelyét, Leányvárt érintő kitelepítéseket szeretné felkutatni.

A téma feldolgozásához szakirodalmat keresett, majd nagypapájával végigjárta a községet. Az úgynevezett oral history módszerét alkalmazta, amelynek lényege, hogy az eseményeket már felnőttként átélt személyekkel készített interjúkat.
2014-ben az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) ugyanezzel a témával, az 1945 utáni magyar történelem kategóriában második helyezést ért el. Egy évvel később a mesterszakos dolgozata elkészítésekor már a Pest megyei Csobánkát is vizsgálta.Image result for volksbundKutatásait igazolták a személyes beszélgetések, miszerint egyéni érdekek, motivációk, szimpátiák alapján történt a kitelepítés. A mentesítési kérelmek elbírálása is csak látszólagos volt, előre eldöntötték, hogy ki mehet és ki maradhat. Az értékes földterülettel rendelkező, magukat magyarnak valló, de német származásúak is hamar a marhavagonokba kerülhettek.

– Az 1941-es népszámlálás szerint 477 ezerre tehető a magyarországi németek száma. A Szövetséges Ellenőrző Tanács (SZET) 1945. november 20-i határozata szerint 500 ezer főnek kellett elhagynia az országot. A SZET határozata alapján végül december 29-én adták ki a kitelepítési rendeletet – mondta a történész.

A kollektív bűnösség elve miatt a kormányzat úgy tekintett a svábokra, mint a hitleri Németországgal szimpatizáló nemzetiségre. Lényegében őket okolták a második világháború csúfos kudarcáért. Bárki, aki a Volksbundnak, az SS-nek, vagy más német szervezetnek a tagja volt, nem részesülhetett kegyelemben.

Nem is sejtették, miről van szó

1938-tól engedélyezték a Volksbund, vagyis a Magyarországi Németek Népi Szövetségének működését. A szervezet alapvetően a magyarországi németek kultúráját kívánta megőrizni, azonban ezzel a tevékenységgel kapcsolatban is felmerülnek kételyek. Bús Péter János szerint vizsgálni kell, hogy valóban fasiszta szervezet volt-e. A történész szerint a személyes beszélgetések alapján sejteni lehet, hogy a magyarországi svábság döntő többsége semmit sem sejtett a szervezet valós tevékenységéről. Sokan szimpatizáltak a Volksbunddal, hiszen a lakosok a rendezvényeken ápolhatták a hagyományaikat. Felvehették a népviseletet, németül énekelhettek. Meggyőződése, hogy a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezményt és a többi bejegyzett nemzetiség viszonyát is meg kell vizsgálni.

A fiatal történész családjához hasonlóan azonban sokan ártatlanul kerültek fel a vonatra. Dédapja, Grosz Jakab kocsmát és szikvíz-palackozó üzemet működtetett a leányvári vasútállomással szemben. A Szociáldemokrata Párt tagjaként ugyan mentesülhetett volna a rendelet alól, de minden bizonnyal egy haragosuk elintézte, hogy elhagyják az országot. Az esztergomi levéltárban megtalált pótnévjegyzék is arra utal, hogy az utolsó pillanatban döntöttek a család sorsáról. A településről 1946. január 24-én elindult szerelvénnyel 868 lakost költöztetett át Németországba.

A Grosz család a Heilbronn környéki Gundelsheimbe került, ahol egy erdő széli vadászházba költöztették őket. A férfiak kőbányában, a nők cselédként német családoknál dolgozhattak. Grósz Jakab azonban mindvégig érezte, hogy jogtalanul telepítették ki őket. Testvérével ezért a stuttgarti konzulátusra mentek, majd 1946 őszén visszaszöktek Magyarországra, ahol Budapesten a Szociáldemokrata Párt Vidéki Titkársága székházában utólag mentesítették őket a kitelepítés alól.

Image result for sváb kitelepítés– Azok, akik a szerelvénnyel átlépték az országhatárt, elveszítették magyar állampolgárságukat. Dédnagyapám és testvére így határsértőként szöktek vissza Magyarországra – fogalmazott a történész.
A korábbi házukat, a kocsmát és a szikvízüzemet azonban már nem kaphatták vissza. Grosz Jakab egészségügyi állapota az átélt traumák miatt nagyon megromlott és 1959-ben, mindössze 41 éves korában elhunyt.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusza szerint a kitelepítésekkel a magyar állam elérte a célját: a magyarországi németek fokozatosan elveszítették identitásukat, asszimilálódtak a magyar társadalomba. Leányvárra a Békés megyei Bucsáról ékezett a legtöbb telepes, illetve a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény keretében Felvidékről is érkeztek lakosok, akik szintén traumaként élték meg az elűzésüket. A telepesek gyakran azt hitték, hogy amikor a leányváriak németül beszélnek egymással, akkor valójában őket szidják.

1989 után kárpótlási jegyeket osztottak a károsultaknak, amelyeken földeket vásárolhattak maguknak. Ezek a csekélységek azonban nem kompenzálhatták a szétszakított családok által átélt fájdalmakat.

Olvasta már?

Asztalitenisz Kara Lajos Kupa

A versenyeken 48-an vettek részt, leány serdülő, leány ifjúsági, felnőtt női, fiú serdülő, fiú ifjúsági, felnőtt „A” és „B” csoport kategóriákban. Bakos György beszámolója.

Most védekezzünk lisztharmat és levéltetvek ellen!

Kesztölcön mostanában sokan kezdtek újra foglalkozni kertészkedéssel, szőlővel. Őket segítjük Szivek Péter, Légrádi Horkics Angéla és Szilasné Jolsva Júlia növényvédelmi tanácsaival kéthetente.

Háry János a Művházban

Rahberger Karina, Chalupa Réka, Giricz Dorina, Sturcz Boglárka és Sturcz Barnabás készítette elő saját festményekkel Kodály Háry János daljátékának történetét. A mese szövegét Klinger Ági adta elő.

Hódító Túrák sorozat Kesztölcön is

Június 2-án Kesztölcön kellemes családi körtúra lesz. A tavalyi túra sikerén felbuzdulva a legkisebbeknek falusétát is szerveznek. A rendezvény a Hódító Túrák sorozat része. Erről kérdezte Szekér Zoltánt, a Dorogi TDM vezetőjét Kovács Csilla.

Így vigyázzunk a kesztölci madárfiókákra!

A fiókaszezon áprilistól augusztusig tart. Molnár Dávid fotóin bemutatjuk a leggyakoribb kesztölci madárfajokat és tanácsokat is adunk arra az esetre, ha fészekből kipottyant is jószággal találkozunk.