Helytörténészünk és alpolgármesterünk kedden este hatkor az esztergomi Szent Adalbert Központban tart előadást Kesztölc történetéről. Kutatásaiból fény derül a leggyakoribb kesztölci név eredetére is.

Kesztölc történetének alapkérdése és gyakran tréfák tárgya a Kara név eredete. A közhiedelemben vicces pajkossággal úgy beszélnek róla, mint a török uralom illetve a Kara Musztafa nevű hadvezér udvarlási kedvének, és a kesztölci lányok szépségének a hagyatéka.

A történelem viszont azt igazolja ,hogy a népvándorlás során került a törököktől átvett szavak közé. Írásos bizonyítékként elfogadott az a tény, hogy 1138-ban a dömösi apátság alapító levelében településnévként szerepel, Kara mint vezetéknév 1471-ben kerül elő.

Karai László budai prépost Hess András irányításával alapítja az első könyvnyomdát. A már említett 1699. évi névlajstromban még nem szerepelnek.

A kesztölci anyakönyvekben viszont csak 1723-ban és 1726-ban jelenik meg Kara Péter, majd Kara János. majd Kara István neve.

Jelenleg egyébként 143 Kara szerepel a népesség nyilvántartásunkban ebből 42 a férje nevét viseli. tehát 101 született Kara van a faluban.

Borítóképünk: Kara Dávid és Kara István Nádasi Istvánnal

Olvasta már?

Radovics Istvánné előadása Lakitelken

Miért lehet példa Kesztölc másoknak az országban? Radovics Istvánné előadása a lakitelki konferencián arról, hogy mit teszünk a hagyományaink őrzéséért. Klinger Ági fotóriportjával

Kesztölc kellemes meglepetés

Kesztölc turisztikai lehetőségeit mérték fel a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai. Pincesorunk tavaly vált a Pilisi Bioszféra Rezervátum részévé, így településünk könnyebben kapcsolódhat a Nemzeti Park gazdag programkínálatához.