Igazi szeptemberi nap társult a 66. Bányásznapi ünnepi megemlékezésre a főúton található emlékműnél. Vöröskői István polgármester tartott ünnepi beszédet, a bányászat múltjáról, jelenéről, igazán meghatóan. Egy perces néma csendben emlékeztek meg az elhunyt bányászokról, majd következett a koszorúzás.
A Nyugdíjas Bányászok Hagyományőrző Köre szervezésében, Kesztölc Község Önkormányzata és Szlovák Önkormányzata támogatásával idén is megrendezésre került a Bányásznapi ünnepség.
Az ünnep alkalmából közösen elénekeltük a Himnuszt, egy perces néma csönddel tisztelegtünk az 1919-es tatabányai csendőrsortűz áldozatainak és az azóta elhunyt bányásztársak, barátok emlékének. Salánki Gábor előadásában Szepesi Zuszanna Bányászhősök című versét hallhattuk:
Szepesi Zsuzsanna: Bányászhősök
Hős vagy apa, bányász voltál
- föld mélyében harcoló -
nem fakíthat érdemeket
semmiféle álnok szó.
Most már értem, mért búcsúzott
tőled mindennap anyánk,
miért kérted elváláskor,
nagyon vigyázzon reánk;
miért állt ő a kapuban
integetve, míg csak lát;
így véste a tudatába
alakodat és a mát;
hogyha holnap nem jönnél meg,
őrizhesse a képet,
mert a bányász ott a mélyben
veszély útjára lépett;
titkon tudta, minden óra
lehet, hogy az utolsó,
a beomló fejtés alatt
szénből válhat koporsó;
mégis haladt, csak előre,
kitartóan csapata:
bányászszíve, bátorsága,
becsülete akarta!
Hős vagy apa, bányász voltál,
föld mélyében harcoló,
dicsőség`tek ezért örök,
és vigyázza igaz szó!
Vöröskői István polgármester beszédében emlékezett meg a bányászatról, a kesztölci bányászokról, a térség bányászmúltjáról. Az ünnepség koszorúzással folytatódott. Az emlékezés virágait a Bányász Szakszervezeti Szövetség, Kesztölc Község Önkormányzata, a Kesztölci Szlovák Önkormányzat, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, a Kesztölci Hagyományőrző Bányászok és a Szent Kelemen Polgári Kör helyezték el. A koszorúzás alatt a Pávakör előadásában bányászdalok hangzottak el.
Az ünnepséget a Bányászhimnusz közös eléneklésével zártuk.