Mi vezette arra, hogy megírja a barlangról a könyvet?

Első ízben 2006-ban, a barlang felfedezésének 60. évfordulója kapcsán fogalmazódott meg bennünk az igény, egy, a barlanggal kapcsolatos ismereteket összegyűjtő kötet összeállítására. Ha nagyon az elején akarom kezdeni, akkor minden a barlang látogathatóságával indult. Ahhoz, hogy vendégeinket kényelmesen körbe tudjuk vezetni a barlang 35 méteres mélységben lévő nagytermében (Benedek Endre-terem), némi terepmunkára volt szükség, mert a korábbi bontásokból származó törmelékhalmok nehézkessé tették idelent a nagyobb, 10 fő fölötti csoportok mozgatását.

Az agyagos kupacok elbontása során, a törmelékből tetemes mennyiségben előkerülő kristályos képződmények viszont elég érdekesek volt ahhoz, hogy azokat szakembereknek is megmutassuk. A Magyar Állami Földtani Intézet és az ELTE Geológiai Tanszékének munkatársaival nézettük át ezeket. A tőlük kapott információk alapján, és természetesen őket bevonva kezdtünk utánanézni a barlang múltjának, fejlődéstörténetének. Rájöttünk, hogy amit eddig tudtunk a barlang geológiájáról, kialakulásáról az igencsak szegényes, illetve sok tekintetben ellentmondásos. Átfogó vizsgálatot kezdeményeztünk, tulajdonképpen egy teljes felmérést. Az így birtokunkba jutott információk vezettek bennünket a könyv megírására. Többes számot használok, mert a monográfia megírása nemcsak az én érdemem. Sokan tették bele tudásukat. Az én feladatom az anyag szerkesztése, összeállítása volt. Természetesen „A Sátorkőpusztai-barlang monográfiája” nemcsak geológiai témákat dolgoz fel, hanem a barlang felfedezésének, kutatásának történetét is áttekinti.

A 2006-os kiadás egy kezdetleges, inkább füzetszerű változat volt, mint utóbb kiderült sok hiányossággal. Ebből végül is csak a konferencia vendégei kaptak egy-egy példányt. Mindenképpen szükség volt egy átdolgozásra, bővítésre. Az első tényleges monográfia 2010-ben, ennek bővített változata pedig 2016-ban, a barlang felfedezésének 70. évfordulójára jelenhetett meg. Ez utóbbi szerkesztésében a barlang újrafeldolgozásában jelentős munkát vállaló Szilvay Péter barátom volt segítségemre.

A kiadvány megrendelhető satorkopusztaibarlang@gmail.com címen

Van-e barlangi túravezetés, illetve lehet-e előre időpontot egyeztetni?

Tekintve, hogy a barlang 1993 óta turisztikai-idegenforgalmi barlangként is működik, igen, látogatható. Megtekintésére egész évben, általában havi két alkalommal van lehetőség. Ekkor tudunk csoportokat fogadni, előzetes bejelentkezéssel. A látogatási napok a www.bebte.hu oldalon tekinthetők meg, illetve a barlang facebook-oldalán. Sokan azt gondolják, hogy elég egy telefon, illetve egy bemondott időpont, és mi az érdeklődők rendelkezésére állunk. Ez azért nem működhet így, mert a barlangot a BEBTE tagjai működtetik, aki egytől-egyik önkéntesek. Hét közben mindenki dolgozik vagy tanul, és persze ott vannak a családi kötelezettségek is. Emiatt számunkra is előre tervezhetőnek kell lennie a dolognak. Előfordulhatnak különleges alkalmak, felkérések, amelyeket ha hetekkel előre tudunk, akkor adott esetben fel tudunk rá készülni.

A másik fontos dolog a látogatásokkal kapcsolatban, hogy a Sátorkőpusztai-barlang jellegéből adódóan ide nem elég egy túravezető, mint a kiépített, úgynevezett „lakkcipős” barlangok esetében. A felszíntől a már említett nagyteremig legalább hat, de van, hogy tíz ember is segíti a csoport(ok) mozgatását; működteti a világításhoz szükséges áramfejlesztő aggregátort, sisakokat oszt, telefonos felszíni ügyeletet tart, biztosít, felügyeli a létrákon való le- és felmászást, a nagylétrára való kilépést, figyeli a kijelölt útvonalon történő mozgást stb.,vagyis egy csoportvezetéshez több ember összehangolt munkája szükséges.

2017 őszén történt egy barlangfelújítás. Mit takar ez pontosan? Milyen műtárgyakat építettek be és hogyan?

A barlang fenntartója a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (DINPI). A szervezet egy uniós pályázaton nyert pénzt barlangrekonstrukcióra, illetve barlangok természetvédelmi célú kiépítésére. A programban több tucat objektum szerepelt a Pilis mellett a Gerecséből és a Vértesből is. Általában barlanglezárásokat újítottak fel, de létrákat is beépítettek, cseréltek.Ennek a programnak a keretében kaptunk mi is új, rozsdamentes eszközöket. Részben a régieket cseréltük le, de olyan helyekre is raktunk létrákat, ahol korábban nem voltak. A legnagyobb újítás egy acélhíd beépítése volt a barlang Középszintjére, ahol a Ferde-teremben való lépcsőzést, illetve az egyébként kristályos felületen való taposást váltottuk ki vele. Ezek az eszközök természetesen könnyítik a közlekedést, és persze a túravezetők munkáját is. A szerkezetek beépítését az egyébként a Csévi-szirtek barlangjait kutató Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület tagjaival közösen végeztük. A készen hozott létrákat csak rögzíteni kellett, míg a lejárati lépcsőt és a hidat, valamint a 9 méteres nagy létra konzolját a helyszínen raktuk; csavaroztuk, hegesztettük össze. Az előzetes terveket Polacsek Zsolt készítette, a kivitelezést pedig Mozga Attila és Kovács Richárd vezetésével végeztük.

Írnak arról, hogy az egyesület módosította az állásfoglalását a barlang turisztikai üzemeltetésével kapcsolatban. Kifejtené részletesebben, jelent ez, és mennyiben változtatja meg a barlang látogathatóságát?

Magyarországon többnyire kétféle barlangüzemeltetési mód létezik; vannak idegenforgalmi barlangok és vannak úgynevezett overallos barlangok. Ez utóbbit kalandtúra-barlangoknak is mondhatjuk. A sátorkőpusztai, jóllehet „overallos” barlangként indult, de ma már igazából egyik kategóriába sem sorolható. A barlangban nincsenek betonjárdák, bejárásához legalább túraöltözet szükséges. Nem egyenes utakon, hanem létrákon kell közlekednünk. Nem mindenhol tudunk felegyenesedni, pl. a lejáratban néhány métert guggolva kell megtennünk. A látogatók sisakot kapnak, de beépített világítás mellett tekinthetik meg a barlangot. Szóval a Sátorkőpusztai-barlang e tekintetben a kettő ötvözete. Azonban ami a legfontosabb, és talán erre kérdezett rá Ön is, az a túravezetés szemléletére vonatkozik. Ennek lényege, hogy itt nem a barlangjáráson, mint sporton van a lényeg (ez persze valamilyen szinten ennek velejárója), hanem a természeti értékek bemutatásán. Itt nem elégíthetik ki vágyaikat azok, akik több órás „csúszós-mászós, sárdagasztós” csapatépítő barlangtúrára vágynak, de azok igen, akik e különleges, hévizes eredetű barlang képződményeire, kialakulására, kutatására, valamint kutathatóságára kíváncsiak. Bennünket elsősorban a természetvédelem és az ismeretterjesztés motivál, mindent ezeknek rendelünk alá, és ezt a célt szolgálta a tavalyi kiépítés is. Hisszük, hogy a természetet – beleértve a barlangokat is – csak akkor tudjuk megvédeni, ha ismerjük azokat. Nagyon fontos a bemutathatóság biztosítása. Szerencsések vagyunk, hogy térségünkben erre lehetőség van.

Ön a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület elnöke. Milyen anyagi forrásokból gazdálkodik az egyesület?

Szervezetünk bevétele pályázati forrásokból, tagdíjakból és az 1%-okból áll. A barlangi bevételt is ide vehetjük, ám annak nagy részét – az adminisztratív költségeken felül – a barlangra fordítjuk. Ebből működtetjük az áramfejlesztőnket, ebből tartjuk karban a kb. 50 reflektort, ebből finanszírozzuk a feltáró és műszeres kutatást, eszközbeszerzést, a barlangműködtetéssel kapcsolatos felülvizsgálatokat. De ez utóbbiból fizetjük a látogatók balesetbiztosítását is.

Mivel a tagság a túravezetésekkel önkéntes munkát végez, tehát ezért fizetséget senki sem kap, a társaság munkáját felszereléssel valamint tanulmányutakon, kirándulásokon való részvétellel honoráljuk.
 

1%- os felajánlásukat az 18601637-1-11 adószámon várjuk

Borítóképünkön Lieber Tamás