Ki szervezte a kukoricatermesztési versenyt? Mikor volt a verseny, és hol volt a díjátadó?

A szervező a KWS Magyarország Kft, a KWS vetőmagok előállítója és forgalmazója. Ha jól tudom tavaly harmadszor került lebonyolításra. Ez a verseny szinte egész évben folyik. A nevezés ugyan csak a kukorica vetésekor, tavasszal történik meg, de az eredmény megalapozás, mint minden mezőgazdasági terménynél, már az előző évben is elkezdődik, a megfelelő talajműveléssel, talaj előkészítéssel. A startpisztoly a vetéskor dördül és betakarításkor ér véget a verseny. Minket a vetőmagos cég területi képviselője nevezett be a versenybe, mert az előző évek tapasztalatai alapján látott bennünk potenciált. A díjátadó Hévízen volt, a Hévíz Carbona Superior Hotelben.

Milyen eredménnyel lettetek a legjobbak?

Az év során termőhelyi szemléket tartottak és betakarításkor mintát vettek a szecskázott kukoricából, amit elvittek és vizsgálatig fagyasztva tárolták. A négytagú zsűri tudományos szakemberekből állt, akik a terméseredményen kívül, elsősorban az akkreditált laborban bevizsgált minták eredményeit pontozták és az így kapott pontok alapján dőlt el, hogy ki milyen eredményt ért el. Mi pl. 58 tonna/ha zöldtömegben 6483 kg keményítőt állítottunk elő, ahogy a mellékelt eredménylapról is kiszámítható. A szemroppantásnál jeleztem, hogy a mi 30 éves Jaguárunkban nincs is roppantó, mégis milyen jó szemsértési arányt értünk el.  Ennek is az emberi tényezőben rejlik a titka: A gép karbantartása és kezelése profi módon történik és a silózást a növény legoptimálisabb fenológiai fázisban végeztük el.A különböző bírálati pontszámokból állt össze az a legmagasabb összes pontszám, ami alapján mi nyertük el a nagydíjat. Az egész ország területéről több mint 200 induló volt.

Hogyan értétek el ezt a szép eredményt?

Őszintén mondom, magam is meglepődtem. Maga a termés nagysága, minősége láthatóan kiemelkedő volt, erről már a betakarításkor is tettem fel képeket és videót. Az, hogy országos összehasonlításban legjobbak legyünk, meg sem fordult a fejemben. Mi nagyon gyenge 13-14 aranykoronás földeken gazdálkodunk. A talaj és domborzati adottságok kifejezetten rosszak. Van néhány megfelelőbbnek mondható táblánk, ezeken próbálunk meg maximális eredményt elérni. Mindig is híve voltam az új dolgok kipróbálásának. Az az alap, hogy keressük a legjobb genetikát a vetőmagnál, ami illeszkedik az adottságainkhoz. Most ezt a Konsens nevű KWS hibridben találtuk meg. A genetika érvényre jutásához optimális körülményeket kell teremtenünk a talajban. Ezt a tápanyagvizsgálaton alapuló célzott tápanyag kijuttatással és megfelelő talajszerkezet kialakításával érjük el. Korszerű talajművelő és tápanyag kijuttató berendezéseink vannak. A vetőgépeink egy menetben alkalmasak a pontos vetés mellett, starter műtrágya, ha kell talajfertőtlenítő mikro granulátum és akár folyékony baktérium vagy alga trágya kijuttatására is. Ezeket mi használjuk. Persze, hogy ezek mind egyszerre ott is legyenek és folyamatosan menjen a munka, kell a jó munkaszervezés is.

Sokat segít, hogy nagy mennyiségű istállótrágyával számolhatunk. Ez a rekord kukorica pl. olyan területekről jött le, ahol szerves trágyát szórtunk tavaly. A lakosság pár napig morgott is a szag miatt, de azt gondolom, most már megértik, miért kell.

De mindennek az alapja az ember! A dolgozó, aki tudja mit és hogyan kell csinálni és meg is csinálja. Nem lehet valaki mindig mindenütt jelen, hogy ellenőrizzen, megbízható munkatársak nélkül ezt nem lehetett volna elérni. Ha keléskor látjuk, hogy foghíjas a vetés, vegyszerezés után, hogy kisült, vagy gyomfoltos, már nincs mit tenni. Szerencsére nekünk vannak olyan dolgozóink, akik pontosan végrehajtják az utasításaim, betartják a technológiát, lelkiismeretes munkát végeznek. A szemroppantásnál jeleztem, hogy a mi 30 éve Jaguárunkban nincs is roppantó, mégis milyen jó arányt értünk el. Ennek is az emberi tényezőben rejlik a titka: A gép karbantartása és kezelése profi módon történik és a silózás időpontját a legoptimálisabb fenológiai fázisban végeztük el.

A nagydíjhoz persze hozzájárult az országos aszály, ami a sokkal jobb termőhelyeken is visszafogta a növények fejlődését. Bár ha megnézzük, nem sokkal volt jobb a 2016.évi nagydíjas eredménye sem.

Tavaly a tehenek után kaptatok elismerést, látszik, hogy a Tejút Kft jó úton jár. Sokszor mondod, hogy a tejtermelők nehéz gazdasági környezetben dolgoznak. Ti hogy kezelitek ezeket a problémákat?

A gazdasági környezet nem kedvez hosszútávon a tejtermelésnek, ez tény. Az árak alakulása olyan, hogy a 40 éves praxisomban nem volt még egy év, amikor folyamatosan elfogadható, önköltség feletti átvételi ár lett volna. Amit tehetünk, hogy a termelési szintet úgy állítjuk be, hogy még megérje. Nem rekordot hajszolunk. A teheneinktől pl. tudnánk évente 10-11 ezer liter tejet is fejni tehenenként, de mi megelégszünk a 9 ezer liter körüli termeléssel. A többlet termelés ráfordítása már nem térülne meg a többlettermék árában, ezeken az átvételi árakon. Nem tudunk mást tenni, mint, hogy okszerűen gazdálkodunk és küzdünk a fennmaradásért. Sok az akadály előttünk, de amíg bírjuk, vesszük őket. Legyünk optimisták, pozitívak és túllépünk az akadályokon, ahogy eddig is.

Vagy ha nem sikerül, keresünk más tevékenységet, vagy emelt fővel hagyjuk abba.