Érték-közösség címmel országos szakmai konferenciát rendeznek Lakitelken, Radovics Istvánné alpolgármester asszonyt kérték fel arra, hogy a kesztölci jó gyakorlatokat bemutassa. Az alábbiakban az előadás szövege olvasható, a fényképek a lakitelki konferencián készültek.

Radovics Istvánné vagyok, nyugdíjas iskolaigazgató és helytörténész. A kesztölciek bizalmából jelenleg képviselő és alpolgármester. Kiemelt feladataim: az Értéktár és az Esélyegyenlőségi Bizottság vezetője. Helytörténészként több munkám jelent meg, folyamatban van a  Kesztölc története című forrásfeldolgozás harmadik bővített kiadása.  Az Értéktár Bizottság elnökeként arra törekszem, hogy a meglévő értékeket megmentsük és megőrizzük az utókor számára. Különösen fontosnak tartjuk a község szlovák hagyományainak átadását a fiatalok számára.

Kesztölci Települési Értéktár Bizottság 2015 szeptemberében kezdte meg a működését. Az alakuló ülésen megalkottuk Szervezeti és működési szabályzatunkat és kitűztük azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásával teljes képet tudunk alkotni településünk értékeiről.

Az értéktár tagjai különböző szakterületek jeles művelői, van köztük közművelődési, építészeti, hagyományőrzéssel foglalkozó zenei szakember, helytörténész és mindent képekben megörökítő fotós.. A tagok jól ismerik falunkat és környezetünket.

Kesztölc Komárom-Esztergom megyében található, közvetlenül a Pilis hegy lábánál fekszik, Dorog és Esztergom közelében. Lélekszáma 2700 fő.

Több civil szervezet dolgozik a faluban, amelyek célkitűzései között szerepel a múlt emlékeinek és eseményeinek feltárása, őrzése és a hagyományápolás, de ez a terület leginkább a Virágzó Kesztölcért Egyesület munkájában nyilvánul meg jelentősebben.

A Virágzó Kesztölc Egyesület működteti az Erdészház Turistaszállót és a szálláshoz kapcsolódóan túravezetővel kirándulást szervez a pilisi hegyekbe. Kínálatai között szerepel községünk múltjának a megismertetése, így felajánlja az érdeklődők számára a tárlatvezetéssel egybekötött látogatásokat a tájházba, a helytörténeti és bányászattörténeti gyűjtemény megtekintésére és a templom bemutatására. Így a helyi értéktár kiemelt értékeit megismerhetik a faluba érkező vendégek. A Megyei Értéktár tartalmazza három helyi értékünket, a Klastrompusztai Pálos kolostor templomának romjait, az I. világháborús emlékművünket és Közép-Európa egyik legnagyobb mozaik oltárképét,  ami  Nyilasi Tibor híressé vált festő és szobrászművész , falunk szülöttjének a  munkája.

Az egyesület és az értéktár szorosan együttműködik a falu történetének feltárásában. Az önkormányzattal együttműködve rendezték meg az I. világháborúra emlékező kiállítást, melynek központi témája Vojácsek Pál naplója volt.  Vojácsek Pált az olasz frontra vezényelték 1914 októberében, ekkor 23 éves volt, nős és két kislány édesapja. Naplóját megsebesülése után anyanyelvén, szlovákul írta.  Hangneme nagyon lírai. A napló alapjául szolgált egy első világháborús kiállítás létrejöttének, aminek címe: Álmomban hű feleségemhez futottam.  Az egyesület jóvoltából sor került a napló videofelvételére is, így, aki megnézi az értéktár bizottság által összeállított kiállítást, hallhatja és láthatja magát a naplót is. Az önkormányzat és az egyesület közös együttműködésének az eredménye Marek Viktor : Kesztölc 1956 című könyvének a kiadása.

Kesztölc szlovák nemzetiségi falu. Különös hangsúlyt kapnak a nemzetiségi szokások, hagyományok. A Virágzó Kesztölc Egyesület oly módon lett partnere az értéktárnak, hogy saját programjába mindig találkozunk egy-egy értéktári elemmel is. A 2017-ben Kesztölcön forgatott Ízőrzők című műsor Róka Ildikó szerkesztésében szinte teljes egészében a szlovák nemzetiségi hagyományokra épül. Kiemelt területe a gasztronómia, amely párosult történeti és kulturális elemekkel.  Feladatunk az volt, hogy mutassunk be hat eredeti kesztölci ételt. A főzésben különböző korú tősgyökeres kesztölci asszonyok vettek részt. Az étel elkészítésének a folyamatában megismerték az érdeklődők a  családtörténetet, a történelmi korszakot és a hozzá kötődő szokásokat és hagyományokat.  A  szereplők között volt anya és lánya, nagymama és unokája, szomszédok, és a falusi lakodalmakban főző szakács.

Itt csatlakozott az értéktárhoz a Virágzó Kesztölc Egyesület, melynek tagjai végig jelen voltak a forgatáson. Követték a főzés folyamatát, leírták, és elmondatták az egyébként  szlovákul is beszélő asszonyokkal az étel elkészítésének folyamatát. Különböző kommunikációs felületeken hírt adtak a forgatásról, törekedtek arra, hogy az egész faluközösség részese legyen az eseménynek. Az Ízőrzők műsorra kerülése előtt már elkészült a szakácskönyv, amelyet a Virágzó Kesztölc rendezvényein népszerűsítettek.

A gyakorlati alkalmazására is sor került, hiszen ez az egyesület hagyományteremtő céllal augusztus 10. környékén Csillaghullás címen nyári mini fesztivált szervez. A szakácskönyv tematikájára építve minden évben elkészít egy ételt, melyet megkóstolhatnak a fesztivál résztvevői.  

Maga a szakácskönyv több receptet tartalmaz a műsorban bemutatotthoz képest, mert az előszó Bárkányi Valkán Zoltán kesztölci születésű író tollából került ki.  A gyermekkorra, édesanyja ételeinek ízeire és illatára visszaemlékezve még néhány recepttel bővíti a gyűjteményt. A mindössze tízoldalas könyvecske 12 eredeti kesztölci receptet tartalmaz, részletes magyar leírással és szlovák elnevezésekkel. A műsort megelőzően az Értéktár Bizottság kérte a falu lakosságát, hogy javasoljanak a múltból olyan ételeket, amelyeket érdemes napjainkban imegtanulni a kezdő háziasszonyoknak is. Így került sor az élesztős palacsintára emlékeztető desszert elkészítésére, amely a legnépszerűbb lett. A kesztölciek számára is hihetetlen volt, hogy a lakodalmas paprikást nem fűszerezzük, csak pirospaprikával ízesítjük. Szinte természetes a falubeliek számára, hogy a karácsonyi ostyát egyszerűen megvásároljuk a községi adventi vásáron, holott az elkészítése -  a szakácskönyvből és a műsorból is kiderül – mennyivel bonyolultabb, mint gondolnánk.

Az Ízőrzők szakácskönyv a jövőben bővülni fog újabb receptekkel, hiszen ezt a közösséget a Virágzó Kesztölc Egyesület tovább működteti, és az igényeknek megfelelően újabb és újabb ételek főzése és elkészítése, kóstoltatása valósul meg.  

A kesztölci Pávakör 1971-ben alakult. 2016-ban ünnepelte fennállásának 45. évfordulóját. Az együttes nem csak a szlovák népdalokat adja elő autentikus módon, de őrzi és építi a községünkben élő szlovák hagyományokat. Évről évre eljátsszák a „Bőgőtemetés”-t amely a farsang végét jelenti de nagy szerepük van falusi munkához kötődő népdalok előadásának szüretkor, aratáskor és lakodalmak idején. Repertoárjuk a „bölcsőtől a koporsóig” terjed. Fontos szerepe van a kórusnak, az egyházi ünnepekkor szlovákul hangzanak el a karácsonyi énekek, a húsvéti Passió és a temetési dalok között is szerepel a szlovák. A dalok többségét nagyszüleik, sőt dédszüleik énekelték, tőlük tanulták a legtöbb kesztölci eredetű dalt. Az együttes létszáma jelenleg 14 fő. A dalokat szintén a kesztölci hagyományoknak megfelelően a jellegzetes és a Magyarországi szlovákok körében egyedülálló tájnyelven éneklik. A kesztölci tájnyelvet a nyugat-szlovákiai dialektusok közé soroljuk, amelyre jellemző, hogy némely mássalhangzó lágyítása, ellentétben a többi szlovák nyelvi dialektussal elmarad. A kesztölci tájnyelv különlegességét érzékelteti a könyv végén található táblázat, amelynek a cime Tájnyelvi és nem megszokott kifejezések. A szerző összehasonlítja a kesztölci szavakat  a szlovák irodalmi alakjukkal, megadva a magyar jelentésüket is. Nemcsak kiejtésbeli eltérést tapasztalhatnak az olvasók, de feltűnő a jelentésbeli eltérés is.

A F kestúckem sírem poli… című népdalgyűjtemény a Pávakör tagjainak jelenlegi repertoárját öleli fel. Dr. Király Katalin a gyűjtést 2013 és 2016 közötti időszakban végezte. Elsősorban arra a népdalkészletre fektette a hangsúlyt, amely széles körben ismert. Ezek a dalok a földművesek és a bányászok életéről szóltak. Többségében szerelmes, lírai, katonai és csekélyebb számban szokásdalok. Az idősebb korosztály képviselői a török időkről, a háborúról, a vagyonbéli különbségekről és a tragikus szerelemről szóló balladákat is felidézték. A gyűjteményben található dalok funkciójuk és műfajok szerinti besorolást kaptak. Altatók, gyermekdalok, szokásdalok, katonadalok, szerelmi dalok, párosító dalok, balladák, munkavégzéshez és szakmához kapcsolódó dalok, mulatós, tréfás és csúfolódó énekek.

Az értéktár bizottság döntése alapján a gyűjteményt a Pávakörrel együtt a Megyei Értéktár kiemelt értékei közé kívánja sorolni.

Olvasta már?

Négy évszak a Pilisben

Korbély Ádám egy évig forgatott a Pilisben. Az eredmény lenyűgöző drónvideó a hegyeinkről, völgyeinkről. 

Mesehősök Kesztölcön

Irány Esztergom címmel mesekönyvet adott ki az Esztergomi TDM. A könyv hősei Kesztölcön meglátogatják a Szivek Pincét és eljutnak Klastrompusztára is. Csapody Kinga könyvének bemutatója pénteken lesz Esztergomban.

Hány Kara él Kesztölcön?

Kesztölc történetének alapkérdése és gyakran tréfák tárgya a Kara név eredete. A közhiedelemben vicces pajkossággal úgy beszélnek róla, mint a török uralom illetve a Kara Musztafa nevű hadvezér...