A települések több mint felén közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés, derül ki a WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány hétfőn kiadott jelentéséből. Elsősorban a hegyvidéki, dombsági területeken okoz légszennyezettséget a fűtés. Az Index cikke összefoglalja a jelentést.

A WWF Magyarország az idei Föld Órája alkalmából felmérést indított a települési önkormányzatok körében a fűtésre és energiahatékonyságra vonatkozóan. A felmérésben kimagasló számú, 701 helyi önkormányzat vett részt, amely az összes magyarországi önkormányzat 22%-a.

Hazánkban a települések több mint felén közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés, derül ki a WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány hétfőn kiadott jelentéséből. Elsősorban a hegyvidéki, dombsági területeken okoz légszennyezettséget a fűtés. Ennek hátterében leginkább a domborzat mellett a nem megfelelő tűzifával és a lignittel, szénnel való fűtés áll.

A közlekedés a szmognak csupán 5-8%-át okozza, és főleg azzal, hogy felkavarja a port. Legjobban a vegyes tüzelésű fűtőkazánok mérgeznek. A válaszoló helyi önkormányzatok közel egytizede osztott a rászorulóknak szenet vagy sokkal környezetszennyezőbb lignitet a szociális tüzelőanyag programban az elmúlt három évben. Az okok között elsősorban az olcsóság, az egyszerűbb kiosztás és kezelhetőség szerepelt, illetve, hogy könnyebben beszerezhető az adott önkormányzat számára, mint a tűzifa.

A WWF felmérésében az önkormányzatoknak csak negyede válaszolta azt, hogy tud tenni a légszennyezettség ellen. A légszennyezés ellen használt leggyakoribb eszközök a helyi tűzgyújtási rendelet, a felvilágosítás és a zöldhulladék begyűjtése. Kistelepülések esetében több helyen jelentkezett megoldásként a személyes konzultáció,

illetve a megfelelő fűtőanyaggal való támogatás. Közvetett megoldásként megjelent a faültetés, illetve a pályázati segítségnyújtás.

Energiaszegénység és légszennyezés

Az energiaszegénység a települési önkormányzatok 80%-át érinti, és a helyi önkormányzatok középületeinek hőszigetelése és fűtési rendszere is rossz állapotban van. A kutatás szerint a középületek harmada nincs szigetelve, a nyílászárók fele közepes vagy rossz állapotú, de a kazánok és hőleadók helyzete sem sokkal jobb. Az önkormányzatok 60%-ának pályázati próbálkozása sikertelen volt az elmúlt 10 évben.

"Az önkormányzatok pénzügyi és humán erőforrásai a lakosság hőellátásának javításában is korlátozottak. Az energiaszegénység a települések négyötödét érinti, több mint felénél pedig közepes vagy súlyos problémát jelent a lakossági fűtésből eredő légszennyezettség" – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.

Fotó: Huszti István / Index

Az energiaszegénység csökkentése érdekében a legtöbb önkormányzat a szociális tüzelőanyag programban vesz részt, és mint fentebb említettük egytizedük a tűzifa helyett szenet vagy lignitet oszt. Vannak előremutató kezdeményezések is mind az energiaszegénység megfékezésére, mind a légszennyezés csökkentésére vonatkozóan.

Az alapítvány partnerek támogatásával energiamegtakarítási fejlesztésekkel segít három, a kérdőívre válaszoló helyi önkormányzatot.

Nyitókép: Huszti István/Index

Olvasta már?

Marek Viktor a lencsehegyi bánya kalandos megnyitásáról

Marek Viktor történész, Kesztölc 1956-os múltjának szakértő tudósa érdekes adalékot közölt a lencsehegyi bánya megnyitásával kapcsolatban. Ha valakinek több információja van az üggyel kapcsolatban, kíváncsian várjuk!

Egy szatyornyi kutya története

Egy héttel ezelőtt, egy gyanútlan sétából egész dráma kerekedett amikor S. Karina az árokban egy szatyornyi kiskutyát talált.

Kesztölciek utazási szokásai

A legtöbben busszal járunk Dorogra, Esztergomba és Budapestre. A közlekedés aránytalanul sok időbe és pénzbe kerül.