A települések több mint felén közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés, derül ki a WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány hétfőn kiadott jelentéséből. Elsősorban a hegyvidéki, dombsági területeken okoz légszennyezettséget a fűtés. Az Index cikke összefoglalja a jelentést.

A WWF Magyarország az idei Föld Órája alkalmából felmérést indított a települési önkormányzatok körében a fűtésre és energiahatékonyságra vonatkozóan. A felmérésben kimagasló számú, 701 helyi önkormányzat vett részt, amely az összes magyarországi önkormányzat 22%-a.

Hazánkban a települések több mint felén közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés, derül ki a WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány hétfőn kiadott jelentéséből. Elsősorban a hegyvidéki, dombsági területeken okoz légszennyezettséget a fűtés. Ennek hátterében leginkább a domborzat mellett a nem megfelelő tűzifával és a lignittel, szénnel való fűtés áll.

A közlekedés a szmognak csupán 5-8%-át okozza, és főleg azzal, hogy felkavarja a port. Legjobban a vegyes tüzelésű fűtőkazánok mérgeznek. A válaszoló helyi önkormányzatok közel egytizede osztott a rászorulóknak szenet vagy sokkal környezetszennyezőbb lignitet a szociális tüzelőanyag programban az elmúlt három évben. Az okok között elsősorban az olcsóság, az egyszerűbb kiosztás és kezelhetőség szerepelt, illetve, hogy könnyebben beszerezhető az adott önkormányzat számára, mint a tűzifa.

A WWF felmérésében az önkormányzatoknak csak negyede válaszolta azt, hogy tud tenni a légszennyezettség ellen. A légszennyezés ellen használt leggyakoribb eszközök a helyi tűzgyújtási rendelet, a felvilágosítás és a zöldhulladék begyűjtése. Kistelepülések esetében több helyen jelentkezett megoldásként a személyes konzultáció,

illetve a megfelelő fűtőanyaggal való támogatás. Közvetett megoldásként megjelent a faültetés, illetve a pályázati segítségnyújtás.

Energiaszegénység és légszennyezés

Az energiaszegénység a települési önkormányzatok 80%-át érinti, és a helyi önkormányzatok középületeinek hőszigetelése és fűtési rendszere is rossz állapotban van. A kutatás szerint a középületek harmada nincs szigetelve, a nyílászárók fele közepes vagy rossz állapotú, de a kazánok és hőleadók helyzete sem sokkal jobb. Az önkormányzatok 60%-ának pályázati próbálkozása sikertelen volt az elmúlt 10 évben.

"Az önkormányzatok pénzügyi és humán erőforrásai a lakosság hőellátásának javításában is korlátozottak. Az energiaszegénység a települések négyötödét érinti, több mint felénél pedig közepes vagy súlyos problémát jelent a lakossági fűtésből eredő légszennyezettség" – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.

Fotó: Huszti István / Index

Az energiaszegénység csökkentése érdekében a legtöbb önkormányzat a szociális tüzelőanyag programban vesz részt, és mint fentebb említettük egytizedük a tűzifa helyett szenet vagy lignitet oszt. Vannak előremutató kezdeményezések is mind az energiaszegénység megfékezésére, mind a légszennyezés csökkentésére vonatkozóan.

Az alapítvány partnerek támogatásával energiamegtakarítási fejlesztésekkel segít három, a kérdőívre válaszoló helyi önkormányzatot.

Nyitókép: Huszti István/Index

Olvasta már?

Festőpalánták a Művházban

A táborozók örömmel vesznek részt a foglalkozásokon, csodás kis remekművek kerülnek ki kezükből egy-egy alkotással töltött nap után. Gyulai Zsuzsa táboráról Klinger Ági és Walczer Patrik írt riportot.

Ilyen lesz az új csapadékvíz elvezető hálózat

A régiek szerint Kesztölc hét emeletes falu. Mindannyian tapasztaljuk, hogy a Pilisből lezúduló víz milyen problémákat, károkat okoz az utakban, házakban. Ezt oldja meg az új elvezető hálózat, amire támogatást kapott az Önkormányzat.