Kesztölc Kestúc

keresés

A Kétágú-hegy Kesztölcnek olyan, mint Párizsnak az Eiffel-torony. Mit szólnának a párizsiak, ha bontanák az Eiffel tornyot? Generációk óta vitákat kavar a kőbánya a fejünk felett. Most az érem két oldalát mutja be költőnk és polgármesterünk. Érzelmek és tények a két párhuzamos írásban.

Makovics János: Hegyhordás

Nem akarok most konkrét jogi és egyéb dolgokba bocsátkozni, csupán az átlagember „szintjén” próbálok valamiféle diskurzust magamban letisztázni, melyet másokat is érdekel, mert sokan szóltak ez ügyben is, de…A kesztölci kőbánya kft-ről van szó, ami Kesztölc I.-mészkő védnevü bányatelekként van bejegyezve, ha még érvényes ez így,  mert a igazából semmi konkrétumot nem találtam a neten a bányával kapcsolatban. Csupán azt látom, tapasztalom, ahogy  mások is, hogy egyre jobban és mélyebben nyomulnak bele a hegybe , és lassan már a Kétágú-hegy felénél tartanak, ami nagyon szemet szúró látvány, és őszintén szólva ronda, megbontja a táj szépségét, ennek a Nyereg – hegynek a romantikáját. Nem tudom kik, mikor, hol, milyen érdekek alapján teszik amit cselekszenek ebben a mészkő bányában, de annyi bizonyos, hogy a látvány önmagáért beszél, és lehet, sőt, biztos hogy jogilag rendezett és megalapozott ennek a tevékenysége és müködése, de vajon meddig és milyen elvi meggondolások késztetik ezt, és kiknek áll érdekében hogy ennyire „belenyomuljanak” a hegybe, lassan elhordják a fél hegyet, ami szívszorító látvány,főleg annak, akik tudják hogy régen milyen „kicsike” volt ez a bánya,  és ma már ,mennyire „szemetszúró” aki erre jár, önkéntelenül is észreveszi, és „felhördül”  hogy úristen, hogy néz ki ez a  hegy, mintha „kibelezték” volna.

Mi lesz a folytatás ? Meddig müködik a mészkőbánya ,és hol az a határ, ahol már megállnak és nem mennek tovább. Vagy elhordják lassanként az egész bal oldali hegyet, csupán üzleti,gazdasági okokból, nem törődve avval, hogy evvel mennyire elrondítják a természet adta táj adottságát, termelik továbbra is a mészkőt? És müködik e, van e most konkrét termelés, figyeli e valamilyen hivatal a müködését, jogosságát, és a természetkárosítás – mert valamilyen szinten ez folyik azért valljuk be – kinek az érdeke ? Mit tud erről az önkormányzat, és mit a lakosság ?

Mi kesztölciek csak azt látjuk, jövet – menet a faluba be – ki, hogy egyre nagyobb a „lyuk” a hegyen, és senki nem tesz semmit igazán, a hegy a szenvedő alanya ennek az egésznek.

Vöröskői István: Válasz

Örömmel olvastam ennek a nyilván jó szándékú, érzelmekben gazdag, de nem szakmai írásnak.

Az itt felvetettekkel kapcsolatban jelezni kell ugyanakkor, hogy a bánya tevékenységét természetesen a bányászati jogszabályoknak megfelelően végzi, engedélyei rendben vannak, felügyeletét a Kormányhivatalhoz tartozó Bányakapitányság (Bányászati Osztály) látja el, aki csak érvényes, a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott engedély birtokában engedheti a bányászatot.

A bánya nem ma született, amikor az történt, nem valószínű, hogy bárki tiltakozott (nem volt illő és szokásos). Jelenlegi méreteit nem változtathatja semmilyen irányban, szomszédja a Nemzeti Park, akik még a bányán belül is korlátozzák a tevékenységet pl. védett baglyok érdekében, nemhogy a terjeszkedéséhez  hozzájárulnának.

Az önkormányzat sem nem engedélyező, sem nem felügyelő. Egy dolga van, a község iparűzési adójának 1/5-ét adó, innen származó adóbevételt kezeli, és a Sport Egyesület TAO-n keresztüli támogatását a vállalkozó részéről - ami évi több millió – köszönettel tudomásul veszi.

Az, hogy van „gazdája” a bányának, egyben garancia arra, hogy az ásványvagyon kimerülése után (az ásványvagyon az államé, a vállalkozás a kibányászásért neki fizet járadékot) a tájrendezést is elvégzik, hiszen erre a hatóságnál a tájrendezés költségének összegét letétbe kell helyezni, amit a tájrendezés elvégzéséig nem kap vissza. Az épített környezetünk (utak, épületek..) ilyen bányákból származó anyagok feldolgozásából van.

Persze, lehet jobb lenne a Leány, Legény vagy más barlang meghitt csendjében.

Olvasta már?

Négy évszak a Pilisben

Korbély Ádám egy évig forgatott a Pilisben. Az eredmény lenyűgöző drónvideó a hegyeinkről, völgyeinkről. 

Mesehősök Kesztölcön

Irány Esztergom címmel mesekönyvet adott ki az Esztergomi TDM. A könyv hősei Kesztölcön meglátogatják a Szivek Pincét és eljutnak Klastrompusztára is. Csapody Kinga könyvének bemutatója pénteken lesz Esztergomban.

Radovics Istvánné előadása Lakitelken

Miért lehet példa Kesztölc másoknak az országban? Radovics Istvánné előadása a lakitelki konferencián arról, hogy mit teszünk a hagyományaink őrzéséért. Klinger Ági fotóriportjával