A klastromi Pálos kolostor romjai után a Szent Kelemen Templom mozaik oltárképét is felvették a Megyei Értéktárba. Az oltárképet falunk szülötte, Nyilasi Tibor festőművész készítette. Az előterjesztést Radovics Istvánné készítette, a mozaik fotója Juhász Sándor munkája.

A kesztölci Szent Kelemen templom védőszentjének, Szent Kelemen pápa élettörténetének azt a korszakát ábrázolja a mozaikkép, amelyet a Krímben töltött márványbányában rabszolgamódon dolgozó fogolyként. A félszigetre száműzött keresztények panaszkodtak a pápának a sanyarú körülmények miatt, szomjaztak a tengervíz ihatatlan az ivóvíz túl messze van. A pápa a többiekkel együtt imádkozni kezdett a vízért, közben meglátott egy bárányt, amely a lábával jelezte a forrás helyét.  Ásója nyomán bővizű forrásra bukkant, mely patakként folyt tovább. Az esemény láttán a környék lakói keresztényekké váltak. A mozaik oltárképet Nyilasi Tibor kesztölci születésű Kanadában élő, de örökké magyar,  festő és szobrász művész készítette. A világ minden tájáról gyűjtötte a mozaik alkotóelemeit.  A kép külső keretén a római Szent Kelemen bazilika motívumait mintázta meg úgy, hogy egységet alkossanak a magyarság, a kereszténység és Kesztölc történetének kiemelkedő mozzanatai. Az oltárkép Jézus Krisztus születésének kétezredik, a magyar kereszténység ezredik, és a templom felszentelésének kétszázadik évfordulójára készült.

A kép Közép-Európa egyik legmonumentálisabb mozaik oltárképe. Méretei: 3 x 4,5 m. Kő, ásvány és üveg (terméskő, muranói üveg, kubai gránit és kavics) alapanyagokból áll. Az alkotó Nyilasi Tibor munkáját segítették olasz művésztársai Ernesti Paolini és Lorenzo Del Bene. A művész falunk szülötte, alkotásai révén világhíres lett. Művei megtalálhatók az angol királynő Windsor-gyűjteményétől kezdve a kanadai Egészségügyi Minisztérium Ontarioban lévő épületében, Torontoban, Stuttgartban, sőt Tokióban is. Magyarországon megnézhetők a képei a Balassa Bálint Múzeumban, Esztergomban, a Magyar Nemzeti Galériában.(A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés épületében is megtekinthető néhány alkotás).    Franciaországban De Gaulle díjjal ismerték el munkásságát, kitüntette őt a Kanadai Akvarellisták Társasága, amelynek tagja lett. A hazát számára Kesztölc jelentette. Nyaranta itt élt és dolgozott. Képzőművészeti táborokat vezetett, együtt élt a falujával. Ő nevezte élete fő művének a kesztölci Szent Kelemen Pápa védőszent mozaik oltárképet.

A mostani döntéssel mozaikunk mellett felvették a Megyei Értéktárba az Ászári Asszonyfektetőt, a bábolnai Arborétum- Híres lovak emlékhelyét és az ottani Öreg akácfát a Ménesbirtok udvarán, a Táti Német Nemzetiségi Dalkört és a Táti Mazsorett és Formációs Tánccsoportot.

A Megyei Értéktár Bizottság ülésén Veres Zoltán megyei jegyző bejelentette, hogy december elején Oroszlányban interaktív értéktár kiállítást tartanak, itt adják majd át a most elfogadott értékek emléklapjait is.

Olvasta már?

Festőpalánták a Művházban

A táborozók örömmel vesznek részt a foglalkozásokon, csodás kis remekművek kerülnek ki kezükből egy-egy alkotással töltött nap után. Gyulai Zsuzsa táboráról Klinger Ági és Walczer Patrik írt riportot.

Ilyen lesz az új csapadékvíz elvezető hálózat

A régiek szerint Kesztölc hét emeletes falu. Mindannyian tapasztaljuk, hogy a Pilisből lezúduló víz milyen problémákat, károkat okoz az utakban, házakban. Ezt oldja meg az új elvezető hálózat, amire támogatást kapott az Önkormányzat.