A klastromi Pálos kolostor romjai után a Szent Kelemen Templom mozaik oltárképét is felvették a Megyei Értéktárba. Az oltárképet falunk szülötte, Nyilasi Tibor festőművész készítette. Az előterjesztést Radovics Istvánné készítette, a mozaik fotója Juhász Sándor munkája.

A kesztölci Szent Kelemen templom védőszentjének, Szent Kelemen pápa élettörténetének azt a korszakát ábrázolja a mozaikkép, amelyet a Krímben töltött márványbányában rabszolgamódon dolgozó fogolyként. A félszigetre száműzött keresztények panaszkodtak a pápának a sanyarú körülmények miatt, szomjaztak a tengervíz ihatatlan az ivóvíz túl messze van. A pápa a többiekkel együtt imádkozni kezdett a vízért, közben meglátott egy bárányt, amely a lábával jelezte a forrás helyét.  Ásója nyomán bővizű forrásra bukkant, mely patakként folyt tovább. Az esemény láttán a környék lakói keresztényekké váltak. A mozaik oltárképet Nyilasi Tibor kesztölci születésű Kanadában élő, de örökké magyar,  festő és szobrász művész készítette. A világ minden tájáról gyűjtötte a mozaik alkotóelemeit.  A kép külső keretén a római Szent Kelemen bazilika motívumait mintázta meg úgy, hogy egységet alkossanak a magyarság, a kereszténység és Kesztölc történetének kiemelkedő mozzanatai. Az oltárkép Jézus Krisztus születésének kétezredik, a magyar kereszténység ezredik, és a templom felszentelésének kétszázadik évfordulójára készült.

A kép Közép-Európa egyik legmonumentálisabb mozaik oltárképe. Méretei: 3 x 4,5 m. Kő, ásvány és üveg (terméskő, muranói üveg, kubai gránit és kavics) alapanyagokból áll. Az alkotó Nyilasi Tibor munkáját segítették olasz művésztársai Ernesti Paolini és Lorenzo Del Bene. A művész falunk szülötte, alkotásai révén világhíres lett. Művei megtalálhatók az angol királynő Windsor-gyűjteményétől kezdve a kanadai Egészségügyi Minisztérium Ontarioban lévő épületében, Torontoban, Stuttgartban, sőt Tokióban is. Magyarországon megnézhetők a képei a Balassa Bálint Múzeumban, Esztergomban, a Magyar Nemzeti Galériában.(A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés épületében is megtekinthető néhány alkotás).    Franciaországban De Gaulle díjjal ismerték el munkásságát, kitüntette őt a Kanadai Akvarellisták Társasága, amelynek tagja lett. A hazát számára Kesztölc jelentette. Nyaranta itt élt és dolgozott. Képzőművészeti táborokat vezetett, együtt élt a falujával. Ő nevezte élete fő művének a kesztölci Szent Kelemen Pápa védőszent mozaik oltárképet.

A mostani döntéssel mozaikunk mellett felvették a Megyei Értéktárba az Ászári Asszonyfektetőt, a bábolnai Arborétum- Híres lovak emlékhelyét és az ottani Öreg akácfát a Ménesbirtok udvarán, a Táti Német Nemzetiségi Dalkört és a Táti Mazsorett és Formációs Tánccsoportot.

A Megyei Értéktár Bizottság ülésén Veres Zoltán megyei jegyző bejelentette, hogy december elején Oroszlányban interaktív értéktár kiállítást tartanak, itt adják majd át a most elfogadott értékek emléklapjait is.

Olvasta már?

Marek Viktor a lencsehegyi bánya kalandos megnyitásáról

Marek Viktor történész, Kesztölc 1956-os múltjának szakértő tudósa érdekes adalékot közölt a lencsehegyi bánya megnyitásával kapcsolatban. Ha valakinek több információja van az üggyel kapcsolatban, kíváncsian várjuk!

Egy szatyornyi kutya története

Egy héttel ezelőtt, egy gyanútlan sétából egész dráma kerekedett amikor S. Karina az árokban egy szatyornyi kiskutyát talált.

Kesztölciek utazási szokásai

A legtöbben busszal járunk Dorogra, Esztergomba és Budapestre. A közlekedés aránytalanul sok időbe és pénzbe kerül.