Kesztölc Kestúc

keresés

A megfigyelt nőstény bizonyosan a tojások lerakásához keresett épp alkalmas helyet, ami felettébb biztató jel a faj lokális megmaradása és szaporodása szempontjából. A nőstény a fészek helyét nagy gonddal választja ki, a talaj nedvességtartalmának, tömörségének és a terület tájolásának függvényében.

Némedy Zoltán, visegrádi erdőgondnok találkozott az új lakóval: „Az igazi meglepetés az volt, hogy idén több olyan kistóból került elő mocsári teknős, amelyekben addig még nem fordult elő, így például az Ágas-hegynél is találtunk tojásrakó nőstényt.”

„A megfigyelt nőstény bizonyosan a tojások lerakásához keresett épp alkalmas helyet, ami biztató jel a faj megmaradása és szaporodása szempontjából. A nőstény a fészek helyét nagy gonddal választja ki, a talaj nedvességtartalmának, tömörségének és a terület tájolásának függvényében. Egy adott területen jellemzően elég kevés jó fészekrakó hely található, ezért is szoktak kóborolni” – mondta dr. Kovács Tibor zoológus.

A mocsári teknős Magyarországon az egyetlen őshonos teknősünk, védett állat, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. A patakok és tavak partjainak kiépítése, a vizes területek lecsapolása oda vezetett, hogy állományuk jelentősen csökkent. A mocsári teknős a tojásrakó helyeinek zavarása miatt fogyatkozott meg. Síkvidékekhez és alföldekhez kötődő faj, így ritkán látott vendég a Visegrádi-hegységben és a Pilisben.

Ha a mocsári teknősök optimális élőhelyre lelnek, s tojásaikat a vízhez közel lerakhatják, akár 200-300 méteres átmérőjű területen leélhetik életüket, de ez csak ritkán adatik meg számukra. Így legtöbbször egy 1-1,5 kilométeres területen mozognak, eközben gyakran eltávolodnak a vizes élőhelyüktől is. Fontos, hogy olyan vizeket találjanak, ahol napozóhelyek is fellelhetők, ami legtöbbször kiálló kő, homokpad vagy épp egy vízbe dőlt fatörzs, ahonnan a legkisebb zavarás esetén is azonnal a vízbe vethetik magukat. 

A pilisi kistavakban elterjedt a pettyes gőte, de a kirándulók gyakran találkozhatnak barna varanggyal, erdei és gyepi békával, valamint zöld levelibékával is. A barna ásóbéka és a vöröshasú unka inkább a Visegrádi-hegység délkeleti részén fordul elő, a sárgahasú unkának eddig csak Leányfalunál van ismert előfordulása, míg a kecskebéka fajcsoport már a nagyobb állóvizekre jellemző, amelyek inkább a hegység peremvidékén találhatóak. 

Olvasta már?

Biztos jövőt szeretnél? Válaszd a kéményseprő hivatást!

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ (BM OKF GEK) Kéményseprő ipari Tevékenységet Ellátó Igazgatóhelyettesi Szervezet felhívása. Biztos jövőt szeretnél?    Válaszd a kéményseprő hivatást! 

Megyénk körül megyünk körül

Tisztelt Kesztölciek! Tájékoztatom Önöket, hogy 2021. július 21-én kerül sor a Megyénk körül megyünk körül című program keretében a Kocs-Kesztölc páros találkozóra.

Szerencsés kirándulás

Bizony, annak nevezhető a  KMASZC Dr. Szepesi László Mezőgazdasági Technikum, Szakközépiskola és Kollégium 10. osztályosainak év végi tanulmányi kirándulása Klastrompusztán.