Tóth Tibor téli festményével, Makovics János karácsonyi verseivel kívánunk áldott, békés karácsonyt olvasóinknak.

Szenteste

Újjászületés minden évben,
temetve múltat , remélve jövőt,
átérezve szenteste békességét.
Más eme éj mint megannyi,
felsejlik valami ősi titok még,
tudva , lehetne másmilyen is
a hétköznapi lét, szenteste
ünnepén, csendben ülve még.

 

Karácsonyi hangok

Visszatérő álomképek fénycsóvái,
december ünnepélyes csillogásai.
Karácsony sokszínűsége mint mi
emberek, várunk, remélünk, és
szeretni próbálunk megbocsátva,
magunknak, másoknak, és hulló
hópelyhek közt lépve megmarad
lábnyomunk, mint eme évnek
megannyi jó rossz emlékei.
Karácsonyi hangok bennünk és
odakint, rég elfeljetett dallamok
romantikája visszadereng álomként,
remélve, bízva karácsonyunk békéjében.
Tudva hogy oly bizonytalan minden,
és megváltozott sok minden, de
karácsony estje és ama pár nap ,
megnyugvást - békélést hozhat,
mindannyiunknak, tán örökre.

Olvasta már?

Olvad a hó

Búcsúzik a tél, bimbókat bontogat a tavasz. Nagyszerű költőnk és festőnk szépen adja vissza a koratavaszi hangulatot. Makovics János verse, Tóth Tibor festménye.

Bemutatkozik Fedor Klaudia

Klaudia közel tíz éve költözött Kesztölcre, irodalmi alkotásait korábban a Tengerszem című újságban olvashattuk. Most összegyűjtöttünk egy csokornyi új verseiből, meséiből.