Rohanó világunkban egy nap / kijár nekik, s nekünk, megállva / egy percre, múlandóságunkat / megtapasztalva, lelkiséget , / tudva vannak dolgok / melyek örök érvényűek, 

Emlékezés

Múlóban minden, tudjuk,mégis
egy nap az évben, mely értük
szól és  gyertyák a szélben,
lobogva mint hulló falevél. 
Halottainkra emlékezvén,
ezernyi emlék mi visszatér.
Fájó mint felszakadó seb, 
de míg emlékszünk tovább
élnek és újra éljük létezésük.
Rohanó világunkban egy nap
kijár nekik, s nekünk, megállva
egy percre, múlandóságunkat
megtapasztalva, lelkiséget ,
tudva vannak dolgok melyek
örök érvényűek,  és mint őszi
eső lehull egy lepel mely ködként
beborít mindent, s az esti légben
világító gyertyák utat mutatnak.

Halottak napja

Egy nap az évben, emlékezvén
elhunyt szeretteinkre, csendben.
Gyertyaláng mely lobog  a szélben,
temetők csendjében, vagy otthon
magunkban felidézve azt a sok - sok
emléket, kik voltak, vannak és élnek
bennünk, hiányukat megszenvedve.
Tudjuk,mi is elmegyünk majd, s amíg
élünk, éljük létünk, emlékeket hagyva
hátra, mert arra emlékeznek majd, 
tetteinkre, szavainkra, közös élményekre.
Halottak napján egy időre megállunk,
felfogjuk múlandóságunk, tudva napjaink
múlását, és az utolsó órát, melyet mind
megélünk, s visszatérünk holtak napján.

Borítókép: Kara István fényképe

Olvasta már?

Makovics János : Májuska

Itt a május, teljes pompájában. Elég csak felsétálni a Pálos Gyógynövénykerthez (képünkön), hogy lássuk kizöldült hegyeinket, a virágzó kakukkfüvet, a trillázó madarakat. 

Olvad a hó

Búcsúzik a tél, bimbókat bontogat a tavasz. Nagyszerű költőnk és festőnk szépen adja vissza a koratavaszi hangulatot. Makovics János verse, Tóth Tibor festménye.