Az Idősek Klubjában  húsvéti kézműveskedés közben. Polonkai Istvánné  Ilonka néni és Kapus Géza bácsi mesélt arról, hogy milyen volt régen a Húsvét ünnepe Kesztölcön a fiatalságuk idején. Zsibrita Zámbori Zita interjúja

Hogyan zajlott a böjti időszak Húsvét előtt?
A negyven napos böjti időszakot a Húsvét ünnepe zárja le.  A böjt mindig áldozatot takar. Valamit megvon ilyenkor az ember magától azért hogy elcsendesedjen, és az étel iránti sóvárgását, Istenhez való odafordulással, az Istennel való kapcsolat megerősítésével töltse be. 

A böjt valójában nem negyven nap, hiszen böjtöt csak a Húsvétot megelőző néhány napban tartottak. Húshagyó kedden ettek utoljára húst, szerdától egészen nagyszombat estig nem fogyasztottak húsfélét az emberek. 

Nagypénteken még dolgoztak, de nagyszombat a gyász ideje volt. Jézus halálára, a sírban eltöltött idejére emlékeznek az emberek ilyenkor. Tilos volt női munkát végezni, szőni, fonni, varrni, ház körüli, de mezei munkát sem végezhettek az emberek. Ilyenkor mindenkinek volt  lehetősége arra, hogy kicsit megálljon, imádkozzon. Ez az elcsendesedés nem csak az emberek lelkében zajlott, ilyenkor tartózkodtak a hangos szótól, a vidámságtól. Az esti mise zárta a nagyszombati időszakot, este megszegték a sonkát, ismét lehetett húst fogyasztani. 

Hogyan készültek  a fiúk és a lányok Húsvét hétfőre? 
A lányok, háziasszonyok sütöttek, tojást festettek,a fiúk csapatokba verődve megfonták a kesztölci korbácsot. A tojást leggyakrabban hagymahajjal festették meg, mégpedig úgy, hogy a tojást a hagymahajjal együtt feltették főni, majd legalább egy órán keresztül főzték, és hagyták kihűlni a lében. Minél több hagymahéj volt a vízben annál sötétebb színű lett a tojás. A kész tojásokat zsírral kenték be így azok szép fényesek lettek. A fiúk fűzfavesszőből fontak korbácsot. A vesszőt pár nappal a fonás előtt levágták a fáról, és hagyták kiszáradni. A friss vessző törékeny, nem megmunkáltató.A vesszőket nyolcasával fogták össze, és 4-4 részre osztva fonták meg. 

Mit jelent a korbacsolás? Valóban megverték a lányokat a fiúk? 
Húsvét hétfön korán reggel csapatokban, páronként vagy egyesével járták végig a falut, és ébresztették a lányokat, akik a legszebb csipkés hálóingükben várták őket. Megveregették korbáccsal a lányok lábát, derekát, hogy elkerülje őket a betegség. Nem csak virgácsoltak a fiúk, hanem locsolkodtak is. Volt ahol kölnivel, de sokszor kútvzzel is. Akkoriban még jobb idő volt, ha levetette a lány a vizes ruhát, kidobta az udvaron egy bokorra, akkor mire jött a következő locsoló, meg is száradt. Általában aki egyedül ment locsolni az a fiú komolyan érdeklődött a lány iránt.  A lányok a kedves fiút hellyel kínálták, süteménnyel, finomsággal traktálták, piros tojással búcsúztak tőle. De előfordult olyan is, hogy elzavarták a fiút, ha nem úgy viselkedett ahogyan várták,vagy nem volt kedvükre való. A locsolkodás tehát amolyan "próba lánykérés" is volt: világosan kiderült belőle ki kinek tetszik igazán.

Volt erre a lányoknak válasza?
Igen, kedden a lányok mentek meglocsolni a fiúkat, és itt is előkerült a vizesvödör nem egyszer. A lányok azonban már csak azokhoz mentek vissza locsolni aki a kedvükre való volt. Ha egy fiú több lánynak is tetszett, oda csoportokban érkeztek a lányok. Sokszor nem úszták meg ők sem a keddi locsolást. Nem egyszer előfordult, hogy a fiúk kifigyelték az utcán közeledő lányokat, és a kerítés mögül kapott még a lány a nyakába egy kis emlékeztetőt, hogy biztosan el ne hervadjon. 

A Húsvéti készülődés már idén is elkezdődött. A Napköziotthonban só-liszt gyurmából készült figurákat festettek,melyek vázába téve mutatós díszei ablaknak,és ünnepi asztalnak egyaránt. 

Olvasta már?

Bemutatkozik az Árnika Kézműves Műhely

Manapság talán legtöbben a kütőskalács sütés kapcsán ismerik az Árnika Kézműves Műhelyt, pedig egy igen nemes elképzelés hívta életre - A Műhely múltjáról jelenéről jövőjéről Varga Piroska mesél.