Felnőtt olvasóink figyelmébe ajánljuk a kesztölci könyvtár kölcsönözhető példányait.
Itt a nyár és végre van idő - nyaralás közben, strandon, vagy a kertben heverészve - egy igazán jó könyvet olvasni.
Szeretnék néhány figyelemre méltó olvasmányt ajánlani a könyvtár kínálatából.
Az új könyvek közül kettőt emelnék ki, Luca Di Fulvio: A lány,aki megérintette az eget című regényét, könnyed, fordulatos, lebilincselő történet.
Hogyan válik a jövő nélküli fiatal lányból befolyásos ruhatervező? Milyen utat kell bejárnia egy csavargónak, hogy a szabadság védelmezője lehessen? Miképpen lesz egy zsidó tolvajból híres orvos? A válaszokat az 1500-as évek elejének Olaszországában kell keresnünk.
A történet Róma mocskos sikátoraiban, bűzös csatornáiban kezdődik. Amikor Mercurio, a születésétől fogva árva, tolvaj fiú, a kis Zolfo, a szép Benedetta és a félkegyelmű óriás, Ercole kifosztják a zsidó Shimon Baruchot, nem sejtik, hogy az életük fordulóponthoz érkezett. Ugyanis miután a zsidó férfi a nyomukra bukkan, megöli Ercolét, miközben Mercurio a kése hegyével az ő torkát találja el. Mercurio úgy hiszi, megölte a kereskedőt, ezért úgy dönt, hogy Zolfóval és Benedettával Velencébe menekül.
A Velencei Köztársaságba vezető úton a három gyerek sorsa keresztezi a szabadságot kereső zsidó, Isacco, az orvoslásban is jártas tolvaj és a lánya, Giuditta sorsát. Mercurio beleszeret a lányba, érzései viszonzásra is találnak, ám amikor az úti céljukat elérik, szembesül azzal a rengeteg nehézséggel, amelyet le kell küzdenie, hogy az álmát valóra válthassa.
Bár a regény több fiatal sorsát is összefűzi, a könyv főszereplője mégis a Szerelem. A Szerelem nagybetűvel, mely olyan elsöprő hatású, hogy megváltoztat mindent. Olyan egyetemes érzés, amely összeköti a lelkeket, amely túlmutat az egyes párok kapcsolatán. Két fiatal között fakadt szenvedély, mely olyan érzéssé válik, amely képes jobbá tenni az embereket, olyan szerelemmé, amely a sors szálait szövi, amely a világot mozgatja.
„Az élet egy ösztönző zűrzavar, amelyben az ember próbálja megtalálni a geometriáját. A regény a maga tagoltságával (kezdet-közép-vég), megpróbál rendet teremteni az adott életek összességében. A sors ugyanezt a folyamatot játssza el, mert mindig adódnak olyan véletlenek, amelyek válaszút elé állítanak bennünket, nekünk pedig a választásunkkal döntenünk kell, rendet kell teremtenünk”. (Luca di Fulvio)
A következő történet jóval komolyabb, megrázó és elgondolkodtató, biztosan nyomot hagy a lelkünkben.
Kim Leine: A Végtelen-fjord prófétái.
1793-ban járunk. Morten Falck, az ambiciózus fiatalember ahelyett, hogy a civilizált Dániában maradna, és menyasszonyával egy nyugodt lelkészlakba költözne, elhagyja a lányt, és Grönlandra utazik missziós tevékenységet folytatni.
A szigeten a dán gyarmatosítók az őslakosokat gyötrik, miközben elemészti őket az unalom és a szélsőséges időjárás: télen a hónapokon át tartó sötétség, nyáron az éjszakai napsütés őrülete. A keresztény hitre tért grönlandiak lázonganak, vezetőjük Habakuk, a próféta és felesége, Maria Magdalene. Szabadságról, egyenlőségről és testvériségről álmodoznak a francia forradalomtól négyezer kilométerre. Falck azt az utasítást kapja feljebbvalóitól, hogy térítse jobb belátásra az eretnekeket – ha kell, erőszakkal. Eközben felbukkan egy rejtélyes asszony, aki a szomszéd telep baljós titkokkal övezett misszionáriusától érkezett, s a helyi nők ösztönösen gyűlölni kezdik.
Morten Falck dán és grönlandi asszonyok, vezetők, barátok, kötelességek között őrlődik, s emellett megpróbál önmaga és az egyház mércéinek is megfelelni. A lehetetlen vállalás hamar tragédiákba torkollik…
Leine felkavaróan szuggesztív, a legapróbb részletekig hiteles műve lenyűgöző szereplőgárdát mozgatva járja körül az én és a külvilág kapcsolatának kérdését, olyan helyszínt és időt választva, mely a végletekig élezi a problémát.
Régebbi kiadású, de tartalmilag annál értékesebb könyveink közül érdemes kézbe venni Fejes Endre A hazudós című novelláskötetét.
Fejes Endre írói világának sokszínűségét reprezentálja novellás kötete. Hősei nehéz, küzdelmes sorsú munkások, a Józsefváros szűk utcáin, sötét terein élnek. Szűkre mért életükből a képzelet szárnyán, szivárványos álmok segítségével próbálnak kitörni. De meséik nem csupán a prózai valóságot szépítő hazugságok, hanem egy másfajta, emberibb élet utáni vágyakozást is kifejezik. A bukástól, a kudarctól akarja védeni szeretett hőseit az író, értük, velük perel lírai realizmussal telített írásaiban.
Oscar Wilde A boldog herceg című mesegyűjteményét, gyerekeknek is, de legfőképp felnőtteknek! Hiszen meséből sohasem elég.
Egy csalogány halálra sebzetten dalol egy szerelmes ifjúért. Egy köztéri szobor arcán könnyek gördülnek alá, leveti aranyköpenyét, drágakődíszeit, és a szegényeknek ajándékozza. Egy gyerek megtagadja az anyját, s ezért sorsa mindaddig bünteti, amíg keservesen meg nem bánja vétkét… Oscar Wilde, a ragyogó tollú, irónikus dandy ezekben a gyönyörűen szomorú mesékben a másik, a nagyon sebezhető oldaláról mutatkozik meg. A boldog herceg több mint száz éve jelent meg először, olvasói mindmáig felnőttek és gyerekek egyaránt.
Végül egy régi nagy kedvenc: W. Somerset Maugham 3 regény: Az ördög sarkantyúja, Sör és perec, Színház
Az ördög sarkantyúja: A regény főhősének sorsa lényeges vonásaiban Gauguin, a tragikus sorsú francia festő életrajzával egyezik, de Maugham nem művészbiográfiát akart írni, hanem egy sajátos emberi magatartást s az úgynevezett „zseni-típust” bemutatni; Gauguin hányatott élete ehhez csak alkalmas nyersanyagul szolgált. A szerző saját életébe fonva meséli el a különös történetet, melynek olykor maga is aktív szereplője. Charles Strickland, az ízetlen, műveletlen tőzsdés 40 éves korában rövidke levelet ír feleségének, melyben közli, hogy örökre elhagyja. A szerző utána megy, hogy visszahozza, s felfedezi a józan polgárok számára hihetetlen valóságot: azért hagyta el biztos megélhetését, kényelmes életét, hogy festő lehessen. Strickland Párizsban öngyilkosságba kerget egy nőt, tönkreteszi a férjét, majd több évi nyomor és éhezés után Tahitiba megy, ahol végre megtalálja, amit keresett: igazi hazáját, a buja tájat, a nyugalmat, a magányt, itt végre elfogadják olyannak amilyen, s bár félbolondnak nézik, dolgozni hagyják. Itt festi meg legnagyobb műveit.
A könyvnek nagy vonzereje a különféle környezetek bemutatása. A főhős tipikus angol polgári miliőből indul, majd a párizsi művészvilágban folytatja, innen a marseille-i kikötő csavargói közé kerül, majd a pittoreszk, barbár Tahiti tárul az olvasó szeme elé, hogy a könyv végén ismét visszakerüljünk a sznob londoni társaságba, ahol az életében megvetett Stricklandet évekkel halála után mint világhírű festőt ünneplik.
A „Színház” című regény díszlete a színház, főszereplője egy korosodó, ámde nagyszerű színésznő, aki soha nem volt képes különbséget tenni a valódi és a játszott világ között. Élete úgy telt, mintha az egész egy nagy és hosszan tartó színjáték lenne.
Amikor aztán beleszeret egy, a fiával csaknem egykorú fiatalemberbe, majd viszonyt is kezd vele, rádöbben, milyen fájdalmasak tudnak lenni az igazi érzelmek: a szenvedély, a szenvedés, a féltékenység, a düh, a megalázottság, a bosszúvágy. (ekultura.hu)
A regényből készült Csodálatos Júlia című filmet Szabó István rendezte Anette Bening, Jeremy Irons főszereplésével. A film előtt kötelező a könyvet elolvasni! :)
Olvasásban, könyvekben gazdag nyarat kívánok!