Falunkban régóta működik óvoda. Kaptam ajándékba egy nagyon aranyos hűtőmágnest, melyen az olvasható "Kesztölci Kiserdei Óvoda 1964 - 2014 ". Kik készítették ezt?
A hűtőmágnest óvodánk dolgozói készítették, ezt kapták ajándékba azok, akik elfogadták meghívásunkat az óvoda 50. születésnapjára.
Településünkön 1935-től működik óvoda. Akkoriban két óvónő vigyázott a gyerekekre. 1964-ben a község lakosságának összefogásával, a Lencsehegyi bányaüzem támogatásával épült a jelenlegi óvoda, akkor három csoporttal működött. 1981-ben 4 csoportossá bővítették. Papp Ferencné- Magdi néni volt óvodánk első vezető óvónője, őt követte Farsang Rezsőné, Évi néni, aki pályakezdőként 1962 –ben került a faluba óvónőként, és 1966-tól már ő vezette az óvodát 1997-ig. Miután nyugdíjba vonult Feketéné Kain Magdolna vette át a vezetői feladatokat, 2013 szeptemberében ő is nyugdíjas lett, 38 évig volt óvónő. Kesztölc lakosságának jelentős része szlovák nemzetiségű, illetve rendelkezik szlovák gyökerekkel, ezért intézményünk szlovák nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda. Törekszünk a hagyományok ápolására, megőrzésére.
Az óvoda közelében patak, kiserdő van, ezért is választottuk a Kiserdei Óvoda nevet. Az udvar hatalmas, rendezet, parkosított és szelektált. Két játszóudvar van kialakítva. Egy a 3-4 éves korosztály számára, egy pedig az 5-7 éves korosztály számára, megfelelő méretű eszközökkel van felszerelve. Az udvar felszereltsége jónak mondható, a játszótéri eszközök 2009-ben lettek uniós előírásoknak megfelelően telepítve.
Hány gyermek jár az óvodába, és tényleg mások a mai ovisok mint régen?
95 óvodásunk van. Igen, mások a gyerekek, hiszen a szülők is mások. Változtak az elvárások, a nevelési módszerek, a körülmények, ez természetesen kihat a gyermekek viselkedésére, érdeklődésére is. Rohanó világban, rohanó felnőttek között él a legtöbb gyermek, sok esetben nagyszülők is dolgoznak még, nem veszik ki a részüket a nevelésből úgy, mint rég. Talán az alkalmazkodás jelenti a legnagyobb problémát sok gyermeknél. Több a beszédhibás, megkésett beszédfejlődésű gyermek (kevés beszélgetés, olvasott mese,sok tv, számítógép) , a régi, hagyományos játékok kezdenek háttérbe szorulni, hiszen a mai gyerekek már óvodás korban is profin kezelik a technikai eszközöket, és játékukra nagy hatással van a televízió. Viszont jól motiválhatók, érdeklődőek, szívesen kapcsolódnak be az általunk felkínált tevékenységekbe. Szerencsére van olyan család is, ahol tudatosan nevelnek a szülők, sokat mesélnek, együtt játszanak a gyerekekkel, következetesek. Az ilyen családból érkező gyerekek udvariasak, érdeklődőek, nyitottak, tájékozottak, képesek az alkalmazkodásra, együttműködésre, öröm velük együtt lenni.
Hány csoport van, és miként tudják összehangolni a különböző korosztályokat?
Óvodánkban 4 csoport működik: két kiscsoport, középső- és nagycsoport. A gyermekek általában 3 éves korukban kezdik az ovit, de egyre gyakoribb, hogy két és fél évesen érkeznek. A csoportok szervezésénél a gyermekek életkorát, fejlettségi szintjét vesszük figyelembe, zömében azonos korú gyermekek kerülnek egy csoportba. A reggeli egy órás gyülekező (nyitástól), és a délutáni szintén egy óra (zárásig) alatt összevont csoporttal működünk, ilyenkor van együtt a 4 korosztály, illetve nyáron. Nem okoz problémát a különböző korcsoportú gyerekek együttléte, hiszen ez az időszak a szabad játék ideje, mindenki az érdeklődésének megfelelően választ. Az egyéni fejlesztésre is alkalmas ez az időszak, a csoportos kezdeményezéseket inkább 8-11 óra között tartjuk, amikor mindenki a saját csoportjában tevékenykedik. A nagyobbakat türelemre, a kisebbek segítésére neveljük, a kicsik tanulnak a nagyobbaktól. Az udvaron két-két csoport együtt játszik, az ünnepek alkalmával is találkozunk, meghallgatjuk egymást, együtt ünnepelünk.
Természetesen előfordulnak konfliktusok, ezek leginkább a játékokon való osztozkodás, az egymáshoz való alkalmazkodás miatt alakulnak ki, akár azonos korú gyerekek között is. Vannak szabályok, melyeket már az óvodába lépéstől tanítunk a gyermekeknek (ne verekedj, ne rombolj, kérd el, várd meg…), ezek az alkalmazkodást, beilleszkedést segítik, a konfliktusok számát csökkentik. Nyáron néhány testvérpár esetében szokott előfordulni, hogy a kisebb nagyon ragaszkodik a nagyhoz, már-már teher számára, ilyenkor a kisebbeket megpróbáljuk más játékkal lekötni, a nagyobb hadd játsszon a barátaival. Konfliktusok nélkül nincs élet, azt kell megtanítanunk a gyerekeknek, hogyan kell helyesen kezelni, megoldani őket.
Hány alkalmazottjuk van, mennyire vannak leterhelve?
4 csoportban 7 óvónő, 4 dajka, egy pedagógiai asszisztens dolgozik, ennyi a finanszírozott létszám. Egy óvodapedagógus és egy dajka nyugdíjba megy nyáron, szerencsére felvehettünk már a helyükre új dolgozókat, így zavartalanul „működünk” tovább. Munkánkat segíti még egy konyhai dolgozó, aki az Önkormányzat alkalmazásában áll, és van egy önkéntes udvarosunk-kertészünk, aki segít az udvar rendben tartásában, a növények gondozásában. Megbízási szerződéssel az Önkormányzatnak köszönhetően logopédus foglalkozik helyben a beszédhibás gyerekekkel, és márciustól heti egy délelőtt pszichológus is segíti a munkánkat.
A pedagógus életpálya modell ránk is vonatkozik, így a mi terheink is folyamatosan nőnek, rengeteg az új elvárás, aminek meg kell felelnünk. Az óvodapedagógusok az óvodából hazatérve gyorsan elrendezik a családi ügyeket, majd esténként adminisztrálnak, készülnek, barkácsolnak, fejlesztik informatikai tudásukat, s ez gyakran hétvégén is így van. Aki pedagógus pályát választ, az ezt elfogadja. A dajkák munkája sem egyszerű, segítik az óvónő munkáját, takarítanak, végzik a gondozási teendőket, ha kell, segítenek a konyhán, mindezt igen kevés juttatásért végzik. A pedagógiai asszisztensünk segíti az óvodapedagógusok munkáját, ellátja az óvodatitkári teendőket, szükség esetén helyettesíti a dajkát, konyhást, s bizony ő sincs ezért megfizetve. Természetesen így május vége felé már mindenki fáradt, de a „hangulat” általában derűs, segítjük, támogatjuk, buzdítjuk egymást. Jól együtt tudunk dolgozni, ezt bizonyítják a közös műsoraink, ünnepeink, fellépéseink, amelyekben az óvoda összes dolgozója részt vállal valamilyen formában. Igyekszünk évente 1-2 alkalommal közös programot szervezni, csapatot építeni.
A szülők hogyan viszonyulnak az óvodához?
A szülők többsége együttműködő, érdeklődő. Kíváncsiak munkánkra, érdeklődnek gyermekük fejlődése felől, gyermeküket igyekeznek úgy nevelni, hogy be tudjanak illeszkedni a közösségbe. Nem lehet, és nem is kell minden szülőnek megfelelnünk, hiszen vannak szélsőséges nevelési stílusok (mindent megengedő, ráhagyó, túl szigorú, korlátozó), melyekkel mi nem azonosulhatunk. Vannak szabályzóink, melyeknek meg kell felelnünk (Pedagógiai Program, Házirend, SZMSZ, Munkaköri leírás…), ezek biztosítják egy intézmény zavartalan működését, a gyerekek testi-lelki fejlődését, a kis közösségek alakulását. Fogadó órákon van lehetőség az esetleges problémák megbeszélésére, de ha addig nem várhat a dolog, találunk más alkalmat a beszélgetésre. Gyakran fordulnak hozzánk tanácsért nevelési kérdésekben. Nagyon sok szülő segíti munkánkat, például részt vesznek a rendezvényeken, segítenek szervezésben, barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok gyűjtésében, udvar szépítésében, honlap készítésben, működtetésben, javítási –felújítási munkálatokban, és még sorolhatnám.
Természetesen előfordul, hogy egy szülő, család nehéz helyzetbe kerül, ilyenkor próbálunk segíteni (adományok, ruha, játék, szakember ajánlása), és természetesen figyelnünk kell, nem kerül-e a gyermek veszélyeztetett helyzetbe a szülő miatt (elhanyagolás, alkohol, drog…), mert ezt jelentenünk kell a gyermekvédelmi szolgálatnak. Ha a gyanú felmerül, jelzést kapunk valakitől, akkor először mindig a szülővel beszélünk. Meghallgatjuk a problémáit, próbálunk tanácsokat, megoldási alternatívákat adni, felhívjuk a figyelmét arra, mi lehet a következménye annak, ha nem viselkedik felelősségteljesen. Volt/van rá példa, hogy egy-egy gyermek esetében rendszeresen konzultáltunk a családgondozójukkal, gyermekvédelmi szakemberrel.
Hogyan tudnak gazdálkodni, megkapnak-e mindent, ami a zavartalan működéshez kell?
Van egy éves költségvetésünk, amellyel gazdálkodhatunk. A dolgozói létszám az állam által finanszírozott minimumnak megfelel, de természetesen ideálisabb lenne, ha minden csoportban lenne két óvónő, plusz a vezető, óvodatitkár, takarító, karbantartó, mint 15-20 évvel ezelőtt… A működés feltételei biztosítottak, hiszen mi az Önkormányzathoz tartozunk szerencsére.
Van egy alapítványunk, köszönet mindenkinek, aki adója 1%-val, vagy egyéb befizetésével támogatja az óvodát. Az alapítvány második éve támogatja azokat a gyerekeket ,akik egyébként anyagi okok miatt nem jutottak volna el az úszás oktatásra, programokat finanszírozunk, 3 csoportban sikerült tavaly sófalat készíttetnünk, rendszeresen vásárolunk könyveket, fejlesztő játékokat, támogattuk már óvodapedagógusok továbbképzését is ebből a keretből.
Kapunk felajánlásokat, adományokat is a szülőktől, vállalkozóktól, képviselőktől. 3 éve egy szülő bővíttette ki a középsős öltözőt saját költségén, egy helyi vállalkozó már több ízben ingyen festette ki óvodánk egy-egy helyiségét, segített az udvari játékok festésében, egy másik vállalkozó a rossz redőnyöket szereli meg. Az egyik mosdónk 2 éve lett felújítva, az Önkormányzat megvette az anyagot, segítőkész szülők, képviselők végezték a munkát. Kaptunk nádszövetet a kerítésre, követ, növényeket a sziklakertbe, facsemetéket, játékokat, gyermekpólókat, csomagolóanyagot, a báli tombolához rengeteg felajánlást, melyet ezúton is szeretnénk megköszönni. A honlapunk is lelkes szülők közreműködésével készült el, és az éves költségét is kifizették. A szülők rendszeresen támogatják rendezvényeinket süteményekkel.
Milyennek látja az óvoda állapotát, és mi az amit szeretne, amirőlúgy gondolja jó lenne ha lenne még az óvodának-ban?
Óvodánk 52 éves épület, vannak hibái, de ennek ellenére még mindig jó állapotúnak mondható, sok más óvodához képest. Tágas, világos csoportszobák, gyönyörű környezet, nagy udvar, átlagos felszereltség, többnyire új bútorok.
A közeljövőben mindenképp fel kell újítani a tetőt, a tálaló konyhát, korszerűsíteni kell a fűtést, szigetelni kell a homlokzatot. Nagyon kopott már sok helyen a PVC burkolat, és van még egy nagyon rossz állapotú mosdónk is. Ezek a reális tervek. Van néhány álmunk is: közvetlen lejárat a tornaterembe, gyermekmosdó a tornateremhez, egy nagy közösségi tér a tetőszintre, orvosi, logopédiai szoba, és minden csoportnak külön mosdó-öltöző (a két kiscsoport öltözője, mosdója közös).
Mikor volt utloljára nagy felújítás az óvodába, külsőleg, belsőleg,és lesz e a közeljövőben ilyesmi?
2009-ben nyílászárók cseréje és a játszóudvar teljes korszerűsítése történt. 2013-ban egy TÁMOP-os pályázat jóvoltából bútoraink nagy részét lecserélhettük (öltöző szekrények, gyerek asztalok, székek, szekrények…). Az Önkormányzat folyamatosan pályázik, bizakodunk.
Milyennek látja az óvodai helyzetet?
Az óvodában is, mint általában az oktatásügyben sok változás történt, történik, igyekszünk ezekkel lépést tartani, fejlődni, megfelelni az elvárásoknak. magunk közt elmondjuk a véleményünket, aztán csináljuk a dolgunkat. A jövővel kapcsolatosan nem jósolnék, épp elég az éppen aktuális feladatokkal megbirkóznunk. Családi napközi működik a faluban, mely leginkább a bölcsődés korosztályt látja el, sok óvodásunk éppen tőlük érkezik, megkönnyítve ezzel a beszoktatás nehéz időszakát. Van néhány óvodás korú gyermek, aki a környező települések óvodáiba jár, mert a szülő a közelben dolgozik, mert a testvér oda jár iskolába, ez természetes, normális. Nekünk is voltak már piliscsabai óvodásaink, volt akit Dorogról hoztak, jelenleg pedig Esztergom- Kertvárosból hordanak egy kislányt, akinek a bátyja is a mi óvodásunk volt. Kesztölcön jártak„bölcsödébe”, itt ragadtak a faluban.
Vannak nyílt napok?
Természetesen. Pici csoportban a beszoktatás alkalmával minden szülő részese lehet a mindennapoknak, ott külön nyílt napokat nem tartunk, csak felzaklatná a kicsi, 3 éves gyerekeket. A többi 3 csoportban ősszel és tavasszal tartjuk a nyílt napokat, ügyelve arra, hogy akinek több csoportba is jár gyermeke, mindegyiken részt vehessen. Általában érdeklődőek a szülők.
Milyen a kapcsolata az önkormányzattal, és más óvodákkal tartják e a munkakapcsolatot?
Az Önkormányzattal jó a kapcsolatunk, lehetőségeikhez képest támogatják az óvodát, a működés feltételeit biztosítják. A nyugdíjba menő kollégák helyét már betölthettük, pedig a felmentési idejük még nem telt le. Ezt valószínűleg nem tehettük volna meg, ha más lenne a fenntartónk. Képviselőinket gyakran meghívjuk ünnepségeinkre, aki tud, el is jön. Mi is részt veszünk az Önkormányzat, Szlovák Önkormányzat rendezvényein.
Környékbeli óvodákkal e-mail-ben, telefonon tartunk kapcsolatot, illetve ha valahol továbbképzés, konferencia van, igyekszünk néhányan elmenni, főleg, ha délutáni órákban szervezik. Idén mi szerveztünk egy néptánc programot Kesztölcön („Így tedd rá”) az összes környező településről voltak résztvevők. Évente van megyei szlovák óvodai szakmai nap, melyen mindig részt veszünk, tavaly mi szerveztük.