Gyerekfilm is készült róla, legendák sora övezi, de ma már csak az emlékeinkben él a dorogi homokvasút. Molnár Márk, a Kisvasút.hu szerkesztője dorogi lakásán kereste fel a 93 éves Boglár Ferencet, aki 43 évig vezette a homokvasút kis mozdonyát.

Feri bácsi is szerepelt az Öreg bánya titka című filmben, amit Csolnokon forgattak. 

Igen, én voltam a mozdonyvezető. Kaptam is érte 500 Ft-ot. Üzemvezető-helyettes is voltam. 1942-ben kezdtem dolgozni a homokvasútnál, fékesnek, vonatkísérőnek a bevonultak helyére. Akkoriban a tó helyén disznóhizlalda volt és rozsot termeltek. A homoktermeléshez a talaj felső részét le kellett szedni, mert elszennyeződött a hizlalda által. Fúrógépet hoztak, azzal keresték a vizet. A fúró termelte ki a homokot, gumiszalag hordta fel, amit magasabbra emeltek, hogy a víz kifolyjon a homokból. A víz megjelenésével a fúrót pontonokra tették, majd teherautókkal vitték a homokot. A vasút kiépülése után 1 m3-es csillékkel szállítottuk. 

A sebességet betartották?

Á, nem. Mikor kiürítettem és késő volt már, negyvennel is jöttem lefelé. Jó volt a pálya, voltak pályamunkások, megcsinálták rendesen. Csak nyáron kikönyökölt a vasúti sín, akkor nagyon vigyázni kellett. Később én lettem a pályamester. A legnagyobb baj akkor volt, amikor a víz alatti homoktermelésből egyből rakodtak a vagonokba. A vizes homok folyt ki végig a vagonokból, 20-30 centi homok állt a vasúti sínek két oldalán. Akkor drótból forgóhengerre seprűt készítettünk, azzal takarítottuk le, és az egyenárammal működött. Együtt jártunk ki Posch Győző Viktorral, ő a mozdonyt vezette, én a homokseprűt kezeltem. Télen, ha megcsúszott a hóseprő a fagyott homokon, az ellenállások és a kefetartók megégtek.

Télen is járt a vasút?

Igen. Fűtés annyi volt, hogy az ülés alatt volt egy rezsó. Nyáron meg ki kellett nyitni az ablakot. Télen belefagyott a homok a vagonokba. A vonatkísérők felmentek az ürítőhíd korlátjára és a kemény, fagyott homokot a szigonyokkal és fakalapáccsal ütötték. Volt, hogy kimentünk reggel 8-kor és csak 13-kor értünk vissza Sátorkőre. Gázolajjal fújtuk le a vagonok belső felületét a fagyás csökkentése érdekében. A gázolaj is ráfagyott a hideg vaslemezre és ez sem könnyítette meg a munkánkat. Volt hóekénk, ha az kevés volt, jöttek a katonák kiásni a vasúti pályát. Volt, hogy Annavölgynél a kővágatban 3 m magas hó is volt. Ott nyáron is vigyázni kellett, mert hullottak a kövek az oldalból, volt, hogy kisiklott rajta a vonat.

Volt baleset a homokvasútnál?

Kisiklott a mozdony és eldőlt Csolnokon a 2-es ürítőnél. A mentési munkálatot én irányítottam a csoportommal. Azt mondták, kihozzák az orosz katonákat. Mondtam, hogy nem kell, csak a dózer, amelynek segítségével a mozdonyt felemeltük, síneket tettünk alá és visszahúztuk a vágányra. Volt, hogy az utolsó vagon leszakadt a szerelvényről a szőlő egyenesben. Telefonáltak, mi mozdonnyal kimentünk a helyszínre, és felvettük a vagon sebességét. Megfogtuk az elszabadult vagont és a súlyos problémát elkerültük. 1963-ban két vonat szembeütközött. A Gimesi kitérőből elengedték a tele vonatot az üres vonattal szemben. A csolnoki átjáróban egyszer egy motorost ütöttem el. A tárgyalást megnyertem. A piros jelzés működött, a mozdonyduda szólt, meg kellett volna állnia.

Olvasta már?

Kesztölc dűlőnevei

Szombaton, a Csillaghullás Minifesztiválon mutatják be Radovics Istvánné Kesztölc története című új könyvét. Az első 100 vásárló poszteren is megkapja a dűlőnevek színes térképét. A könyv ára 2500 Ft. Részlet a könyvől.

Helyismeret

Ismerjük Kesztölcöt? Tudjuk minden utca, tér nevét? Makovics János Kesztölcön született, de most bevallja: neki is kell a térképet nézegetnie néha. A naplementés fényképet Somorjai Ede készítette.