Kesztölc Kestúc

keresés

Kesztölcön él, dobol, hisz a csodákban. Stremnitzer Zoltánt szép kezdeményezéséről, a Kezek zeneterápiás programról kérdezte Nyírő András

- Mióta laksz Kesztölcön? Miért éppen ide költöztél? Mit szeretsz a faluban?

- 2001 óta ismerem Kesztölcöt közelebbrõl is, amikor édesanyám hosszas keresgélés után itt vette meg a házát. Jómagam nem éltem itt tartósan azóta, mivel a munkám Budapesten van, sok idõt töltöttem a fõvárosban, albérletben. A szívem azért sokszor visszahúz a pilisi táj szépsége, a barátságos lakosok és a nyugalom miatt, amit egy ilyen falu adhat (most is innen járok be). Miután jobban megismertem a környéket, rájöttem, hogy ide akkor is érdemes visszatérni a borospincék, és a kirándulóhelyek miatt, ha az ember nem itt él. Azóta is sok barátomnak mutattam már be a környéket. 

- Hol kezdted a zenei pályádat, mit tanultál?

  - 10 éves korom körül kezdtem el dobolni tanulni Németh Lászlótól, aki a szakma elismert és keresett (és általam is igen nagyra tartott) mûvésze. Õ segített elõször a Vasutasok Szakszervezetének zeneiskolájába bekerülni, majd a volt OSzK berkeiben, késõbb a Kõbányai Zeneiskolában tanulhattam tovább a szakma nagyjaitól. Kõbányán már jazzdobot, és éneket tanultam, késõbb, iskolán kívül zongorát és gitárt. 

- Hol léptél fel, hol játszottál?

- Mivel a szakma elismert mûvészeivel már kapcsolatban álltam, szerencsére beugrónak gyakran hívtak színházakba musicalt és operettet játszani, sokszor megfordultam az Operetthajón is. Ezen kívül több formációval eskûvõztem, külföldi nagycirkuszokkal jártam Európát, valamint itthon mai napig több zenekarban játszom blues-rock, tánczene és pop stílusokban. 

- Honnan jött a KEZEK ötlete?

- Egy gyermekkori álmom valósult meg azzal, hogy 13 évig villamost is vezethettem a zene mellet, úgynevezett forgalommegsegítõ munkakörben. Ez a munka hozott össze annak idején igen szövevényes módon egy ének-zene tanárnõvel, akivel közösen találtuk ki az alapmódszert, amellyel problémás gyerekeken lehet segíteni a zene nyugtató erejét felhasználva. Gyermekpszichológiát, lélektant, nevelési módszertant már akkor is tanultam a nevelõszülõi képzéssel párhuzamosan, így elég jól beleláttam a dologba. Mivel a módszer jól kezdett mûködni, rájöttem, hogy ezt nagyban is érdemes csinálni, profibban, több gyermekkel, akár országosan is kiterjesztve, így kidolgoztam egy programot, amely 2009-be a Különleges Eleven Zenészek Elõadói Közössége elnevezést kapta. A mûködtetéséhez létrehoztam pár elhivatott kollégámmal együtt a Mûvészet a Gyermekekért Kulturális Egyesületet, amely azóta is kezeli a KEZEK programot.  

- Kikkel dolgozol együtt a KEZEK programban?

- Elhivatott kollégák vannak mellettem, akik -csakúgy, mint én- szívükön viselik nehéz sorsú gyermekek sorsát. Az egyesületben és a KEZEK programban dolgozik velem zenetanár ugyanúgy, mint logopédus, vagy banktisztviselõ. Ami közös bennünk, az a vállalt cél iránti elkötelezettség.

- Mit tanácsolsz azoknak, akiknek hiperaktív, figyelemzavaros gyerekük van? 

- Mindenképpen kezdjen el valamilyen terápiát a gyermek! A hiperaktivitással együtt lehet élni, csak meg kell tanulni kezelni! A figyelem-összpontosítás fejleszthetõ, így van remény egészséges felnõtté válni, akit elfogadnak és tud is érvényesülni. Az állatok gondozásán és a sporton túl a zene az, ami segíthet, én ezt a három tevékenységet tartom a legjobbnak. A zene segít lelkileg is, megtanít összpontosítani, csapatban dolgozni, miközben igazi hagszereken alkot a gyermek. Hozzánk bármikor fordulhat segítségért minden szülõ. 

- Mik a terveid?

- Elsõsorban a KEZEK program egyedi módszereit szeretném még jobban tökéletesíteni, és országosan elfogadtatni! Ehhez jelenleg már kidolgozás alatt van a komplett program, amelyet akkreditációra benyújtunk majd az illetékesekhez. Statisztikai adatok szerint jelenleg Magyarországon 90.000 gyermek él olyan problémával, amelyen a zeneterápia segíteni, vagy enyhíteni tud. Amennyiben elfogadott és tanítható lesz az általam kidolgozott módszer, akkor az országban rengeteg gyermeket lehetne hatékonyan kezelni vele.

Olvasta már?