"Nem volt egyszerű dolgunk nekünk, akik főként a gyerekek számára hoztunk játékokat, mert a rendezény helyszínén szinte egy gombostűt sem lehetett volna leejteni, annyian voltak a vendégek." Paróczy Pálma a Tatai Környezetvédelmi Zrt blogján írta meg kesztölci élményeit

A szőlőnek napfényre, jó táptalajra és gondoskodásra van szüksége, hogy jól teremjen. Kesztölcön mindhármat megkapja. Ezt a helyiek évente meg is ünneplik: borral, musttal, jókedvvel köszöntik az évi szőlőtermést. A hagyományos szüreti mulatság idén sem maradt el, fiatal, idős, férfi, nő, mindenki kivette a részét belőle. Hogy mennyire gazdag a település borokban, azt Kochnyák Tamásnak, a falu kisbírójának köszöntőjéből is kitűnik: „Itt annak is van bora / Ki kapát nem fogott soha.”

Volt olyan év, amikor nem sikerült megtartani a felvonulást a rossz időjárás miatt, idén viszont kegyesek voltak az égiek, délután kettőre elállt az eső. Így hintós, lovas, kisvonatos kísérettel vonulhattak át Kesztölcön az ünneplők egészen a rendezvénysátorig.

Az ünnepi programot szintén a hagyományokhoz híven tartották meg. Büszke lehet magára Kesztölc, mert a műsor javát helyiek szolgáltatták, és talán részben ennek is köszönhető, hogy olyan volt a rendezvény, mint egy nagy családi összejövetel.

Aranyosak voltak az óvodások, akik az óvónők segítségével körtáncokat és népi játékokat adtak elő magyar és szlovák nyelven. Őket már a készülődésnél megcsodáltam, mert a hideg ellenére nagy fegyelemmel készülődtek, öltözködtek a sátorral szomszédos fogadóban. A falu büszkesége, a Pávakör vegyes kórus magabiztos, színvonalas produkciójával megalapozta a rendezvény hangulatát: azzal, hogy a közönség egy része lelkesen velük énekelt, egy közösségé kovácsolták a jelenlévőket.

Számomra mindig élmény az is, hogy Kesztölc kétnyelvű. A több mint 300 éve érkezett szlovák telepesek részévé váltak a falu életének, itt maradtak családjukkal együtt. Kestúcon ma is működik szlovák önkormányzat és gazdag együttműködést ápolnak szlovák testvértelepülésekkel. Így aztán természetes, hogy a szüreti mulatságon is voltak szlovák vendégfellépők. A CSEMADOK kórus például szlovák és magyar népdalokat énekelt. Ezen a ponton már a Szlovákiából érkezett vendégek is bekapcsolódtak az öröméneklésbe. A kórus után fellépő énekes-harmonikás duó produkcióját is remek élmény volt hallgatni: lehetetlen volt ellenállni a sodró lendületű, jókedvű párosnak. Bár szinte egy szót sem értettem, a dalok tematikáját-hangulatát kiválóan átadták.

Az ének után a tánc vette át a főszerepet, és nem csak a néptánc. Volt hip-hop és hastánc egyaránt. A pálmát mégis a nyugdíjasok vitték el humoros fellépésükkel. Bár mindegyikük két szerepet vállalt magára, szerepzavarban senki nem volt. Az asszonyok hátukon férfiruhát viseltek, és tarkójukra férficelebek álarcát tették, így illusztrálva Oroszlán Szonja Micsoda nő ez a férfi dalát.  Fergeteges sikert arattak, és ekkor már az egész sátor énekelt, tapsolt és táncolt.

Nem volt egyszerű dolgunk nekünk, akik főként a gyerekek számára hoztunk játékokat, mert a rendezény helyszínén szinte egy gombostűt sem lehetett volna leejteni, annyian voltak a vendégek. A sátor egyik sarkában igyekeztünk megfelelni az elvárásoknak, és azt hiszem, ez sikerült is, mi (a Tatai Környezetvédelmi Zrt.), ahogy szoktuk, részben gondoskodtunk arról, hogy a már hagyománnyá vált korongozás idén se maradjon el. Zsilinszky András felkérésünkre évek óta Zala megyéből eljön, és hosszú órákon át tanítja a fiatalokat, hogyan kell korongozni, és a megformázott tárgyakat megfesteni. Türelme és jó kedélye úgy tűnik, végtelen. Emellett környezetvédelmi cégként természetesen környezettudatosságra nevelő játékokat vittünk: hulladékhorgászós, célba dobálós aktivitásunkat az ifjabb korosztálynak szántuk. Bizonyítékát is kaptuk annak, hogy megfeleltünk az elvárásoknak. Nem csak abból, hogy amíg ott voltunk folyamatosan tolongtak a gyerekek, és játszani szerettek volna, egymás kezéből kapva ki a horgászbotot, de egy helyi apuka meg is jegyezte: „Nahát, hogy maguk milyen ügyesen lekötik a gyerekek figyelmét!”. Természetesen vittünk idén is totót, és számomra igazi öröm, hogy évről évre jobb eredmények születnek. Pedig minden évben új kérdéssort állítunk össze!

Olvasta már?

Baumit: a látványos riportfilm

Az RTVE látványos, érdekes, informatív riportfilmet készített a dorogi Baumitról. Sok kesztölci dolgozik, vagy dolgozott itt, most belülről is megismerhetjük a gyárat.

Szerelmi dráma Kesztölcön - 1912

Szerelem, két menyasszony, egy vőlegény, pisztoly és halál. Csapó Csaba történész a Csillaghullás Fesztiválon korabeli kesztölci hírek között válogatott. Ebből a gyűjteményből most egy 1912-es esetet elevenítünk fel.

Az elmúlt nyár színei

Az elmúlt nyár képei, színei / őszi eső permetezi ,tartósítva / mert múlandó minden, mint / a sok lehullt színpompás táj, / melyben járva otthagyjuk / lábnyomunk, s megyünk tovább. Makovics János versei, Kara István fényképe