Makovics János versei, Tóth Tibor festménye

Decemberi hangulat

Tán eme hónap a legszebb, mert
próbálunk békések, vígak lenni,
várva mikulást és az ádventi
vasárnapokat, majd a szenteste
meghittségét, családi békét.
December hangulata különös :
csillog villog város falu mindenütt.
És talán mi is félretesszük ami
fájó, rossz gondolat, és békében
élve éljük rohanó hétköznapjaink.

Karácsonyfa

Minden évben visszatér sok helyen.
De vannak hol sajnos nincsenek.
Pedig álomvilág egy feldíszített
karácsonyfa, mely mágnesként
vonz mindenkit, ha látni lehet.
Csillognak a díszek, ezeregyéjszaka
fényeit varázsolva, és a csillagszórók
illata átjárja a szobát, és a lelkeket,
hogy lám ilyen is lehetne örökre.
Karácsonyfa sokszínű mint mi
emberek, kinek milyen, hogyan,
de bármilyen is lészen, biztos
hogy melengeti átfagyott lelkünk.

Karácsony táján
Reméljük mert bízalmunk van még,
hogy békés, nyugodt karácsonyunk
lesz, meleg szobában, víg családban,
s megétők és szeretettel telve leszünk.
Karácsony táján megszelídül a vad
külvilág, hull ahó, csillognak a fények,
meseszerűek a feldíszített városok,falvak.
És az emberek is talán jószívűek ideig óráig.
Gyűlölködés harag, indulat, és sok más
talán parkolópályára kerül és béke honol.
Karácsony táján megélhetjük azt, amit
egész évben kellene, hogy békében,
szeretetben éljünk másokkal, magunkkal.

Borítókép: Tóth Tibor: Klastromi út télen (2009)

Olvasta már?

Ajánló: zenés torna az oviban

Keddenként alvás után az oviban tartja a zenés táncos tornát Salik Katalin táncoktató. Érdemes most is csatlakozni a tornához! Lukács Zsófia ajánlója. 

Újjászületés

Küzdünk az influenzával, de már látjuk hogy megmozdul a természet: kidugja hajtásait a krókusz, jön a hóvirág. Tóth Tibor festménye, Makovics János verse.

Tavaszi tél

Benne járunk a télben, mégis mint fehér holló, ritka a hó. Makovics János versei, Tóth Tibor festménye.

A Postás út postása

Hittem is meg nem is, hogy a meredek, sziklás Postás úton gyalog vitték a leveleket Szentlélekre. Addig keresgéltem, amíg ezt az interjút találtam, 1963-ból, Bodacz Istvánnal, a postással. - Nyírő András