Kesztölc Kestúc

keresés

Ferenc József 1852--ben Magyarországra látogatott, és július 2-án érkezett meg Esztergomba. A császár fogadtatására való felkészülés során, illetve a július 2-i ünnepségek alatt történtek azok az események, amelyek miatt két magasabb rangú tisztviselő tevékenységét a látogatás után ki kellett vizsgálni. Az eredeti vádak szerint Jagasits Sándor megyefőnök a lakosságot erőszakos intézkedésekkel kényszerítette az uralkodó fogadására, Reviczky Károly esztergomi járási biztos – vagy másként főszolgabíró – pedig hasonló okokból túlzó és önkényes módon járt el. 

Az esetet Manherz Orsolya dolgozta fel. Részletek a tanulmányból:

A kiküldött bizottság által összegyűjtött anyagok alapján az első panasz Reviczky ellen már a császári látogatás előkészítése során felmerült. A hatáskör túllépésének gyanújához az alapot feltehetően az a levél adta, amelyet Reviczky Scrolari Ignácnak, a kesztölci plébánosnak írt.

A főszolgabíró ugyanis kemény hangon tette felelőssé a Scolari tiszteletest a nép július 2-i esztergomi megjelenéséért, miután a kesztölci jegyzőtől megtudta, miszerint a plébános megtiltotta a lakosoknak, hogy addig elhagyják a falut, amíg misét nem hallgatnak. A konfliktus az időzítésben rejlett, ha ugyanis a lakosok részt vettek volna a reggel hét órai misén, akkor elkéstek volna Esztergomból, és nem tudták volna „bemutatni hódolatukat” az uralkodónak.

A jegyző szerint a tiszteletes ráadásul gyalázta a hivatalnokokat, amiért nem értik a kormány rendeleteit, panaszolta híveinek megadóztatását, és fenyegetőzött, hogy gondoskodik arról, hogy Reviczkyt máshová helyezzék át.

A vallomás szerint a Scolari fügét mutatva mondta, hogy neki nem parancsol a főszolgabíró. Az ügybe Scitovszky János hercegprímás is beavatkozott. Június 24-én kelt levelében felszólította Reviczkyt, hogy szolgáltasson elégtételt a kesztölci plébános számára.

Az eset tisztázása érdekében Reviczky augusztus 4-i dátummal írásbeli nyilatkozatot tett, amelyben hangsúlyozta, hogy a kesztölci plébános kivételével az érintettek a legnagyobb készséggel fogadták intézkedéseit, Piszkén még az ilyenkor szokásos Boldogságos Szűz Mária Sarló Boldogasszony ünnepét is egy héttel későbbre halasztották. A főszolgabíró nyilatkozatában tagadta, hogy berendelte volna az embereket, és hozzátette, hogy csupán a rend fenntartása érdekében jelöltek ki egy helyet és időpontot az érkezők számára.

Olvasta már?

Az aranyszívű kesztölci plébános

A múlt század ötvenes éveiben nagyszüleimtől hallottam először Srobár József plébános úr nevét. Szeretettel emlékeztek rá több, mint harminc évvel azután is, hogy elment falunkból. - Bárkányi Valkán Zoltán írása, Kochnyák István levéltári gyűjtése

Szokolik Sándor kesztölci naplója 1956-ból

Szokolik Sándor ma Ausztráliában él. 1956-ban tevékenyen részt vett a budapesti és a kesztölci forradalmi eseményekben. Akkori naplója értékes forrás ahhoz, hogy megértsük, hogyan élték meg az akkori fiatalok, hősök a nagy napokat.

Wikipedia

https://hu.wikipedia.org/wiki/Keszt%C3%B6lc