Makovics János verse

Régmúlt húsvétok jutnak eszembe :
mikor még ünnep és hagyomány volt,
közösségi esemény, népünnepély.

Locsolkodás, ismerősökhöz, barátokhoz,
rokonokhoz való járkálás, találkozások,
beszélgetések, nevetések, kacajok.

Ma már ez is megváltozott: jelentősége
elhalványult, és nem maradnak otthon,
wellnes hétvégére és kirándulni mennek,
s így aztán abbamaradtak évek során a
locsolkodások, minek menni, ha üres a ház.

Pedig jó lett volna megtartani e hagyományt.
Nyaralni máskor is mehetnének, otthon
kéne lenni, várni a locsolkodókat, hisz
sokszor ez volt csak az alkalom hogy
találkozzanak egy évben a rokonok.

Húsvét ünnepe is átalakult sok helyen.
Közös vétkünk, s hiányát mégis szenvedjük.

Borítókép: Tóth Tibor: Kétágú hegy c. festménye

Olvasta már?

Itt az új esztendő

Tóth Tibor festményével és Makovics János versével köszöntjük az új esztendőt.

Könyv készül a kesztölci hegyekről

Süttő Ildinek otthont, biztonságot, nyugalmat jelentenek a kesztölci hegyek. Szakdolgozatát a Pilis természeti kincseiről írta. Ezt a művet fogja kiadni májusban a Virágzó Kesztölc Egyesület. A szerzővel Nyírő András beszélgetett.

Karácsonyi vacsora

Bárkányi Valkán Zoltán novellája egy régi kesztölci karácsonyt idéz.

Áldott, békés karácsonyt!

Tóth Tibor téli festményével, Makovics János karácsonyi verseivel kívánunk áldott, békés karácsonyt olvasóinknak.