Makovics János verse

Régmúlt húsvétok jutnak eszembe :
mikor még ünnep és hagyomány volt,
közösségi esemény, népünnepély.

Locsolkodás, ismerősökhöz, barátokhoz,
rokonokhoz való járkálás, találkozások,
beszélgetések, nevetések, kacajok.

Ma már ez is megváltozott: jelentősége
elhalványult, és nem maradnak otthon,
wellnes hétvégére és kirándulni mennek,
s így aztán abbamaradtak évek során a
locsolkodások, minek menni, ha üres a ház.

Pedig jó lett volna megtartani e hagyományt.
Nyaralni máskor is mehetnének, otthon
kéne lenni, várni a locsolkodókat, hisz
sokszor ez volt csak az alkalom hogy
találkozzanak egy évben a rokonok.

Húsvét ünnepe is átalakult sok helyen.
Közös vétkünk, s hiányát mégis szenvedjük.

Borítókép: Tóth Tibor: Kétágú hegy c. festménye

Olvasta már?

Egy hatalmas kesztölci pofon története

Mozgalmas hely volt száz éve Kesztölc, ez derül ki Csapó Csaba történész új kutatásaiból. A Csillaghullás Fesztiválon érdekességeket hallhatunk Kesztölc történetéből. Ízelítőnek egy 1923-as cikket ajánlunk. 

Aki lejegyezte a kesztölci dalokat: Király Kata

Augusztus 19-én Kesztölcön mutatja be Király Kata új könyvét a kesztölci népdalkincsről. A gyűjtemény teljes képet ad a kesztölci szlovák népdalokról. Király Katával Nyírő András beszélgetett

Bárkányi Zoltán: Nagyapám történetei

Bárkányi Valkán Zoltán két kesztölci történetet írt meg a Csillaghullás Minifesztivál alkalmából. A novellát augusztus 11-én Kara József fogja felolvasni.