Kedves Vállalkozó Társunk!

Az Dorogi Ipartestület legújabb hírlevelében az alábbi témákról szeretnénk tájékoztatást adni:

1. Kapcsolt vállalkozás vagy nem kapcsolt: az itt a kérdés

2. Nőtt a lánctartozás a hazai gazdaságban a koronavírus óta

3. Elindult az épületenergetikai digitalizációját fejlesztő IPOSZ-IVISZ projekt!

4. A kata szigorításnak gyakorlati problémái

5. Cégautóadó – kinek, mikor, és mennyit kell fizetnie?

6. Kisadózókkal kötött szerződések és béren kívüli juttatások: bírság is lehet belőle

Dorog, 2020. október 01.

Üdvözlettel: Szűcs György Elnök Dorogi Ipartestület 

Kapcsolt vállalkozás vagy nem kapcsolt: az itt a kérdés adozona.hu A kapcsolt vállalkozások körének meghatározása nem egyszerű feladat, ezzel gyűlt meg a baja olvasónknak is. A kérdést Erdős Gabriella adószakértő tisztázta. A kérdés részletesen így hangzik: kérem segítsenek abban, hogy az alábbi három esetben fennáll-e kapcsolt vállalkozási viszony! 1. Magyar egyszemélyes kft.-ben egy magyar magánszemély az egyetlen tag, és egy észt bejegyzésű egyszemélyes kft.-ben a magyar kft. tagjának a testvére a tag. Kapcsolt vállalkozások a tao-törvény szerint?

2. Észt székhelyű egyszemélyes kft. magyar tagja van, és magyar egyéni vállalkozó, aki ugyanaz a  személy, mint aki az észt cég egyetlen tagja. Ezek kapcsolt vállalkozások? Az észt cégnek nincs Magyarországon semmilyen adókötelezettsége (adószáma sincs). 3. Magyar egyszemélyes kft. és egy magyar egyéni vállalkozó, aki testvére az egyszemélyes kft. egyetlen tagjának. Kapcsolt vállalkozások? SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: A feltett kérdéseket a legegyszerűbben úgy lehet megválaszolni, ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (tao-törvény) kapcsolt vállalkozás definíciójának megfelelő részébe behelyettesítjük a szereplőket. Ezt fogom a továbbiakban a kérdések sorrendjében megtenni. 1. Magyar egyszemélyes kft.-ben egy magyar magánszemély az egyetlen tag, és egy észt bejegyzésű egyszemélyes kft.-ben a magyar kft. tagjának a testvére a tag. Kapcsolt vállalkozások a tao-törvény szerint? Tao-törvény 4. § 23. kapcsolt vállalkozás c) az adózó (magyar kft.) és más személy (észt kft.), ha harmadik személy (magánszemély és/vagy közeli hozzátartozója) – a Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni. Ptk. 8:1. § [Értelmező rendelkezések] (1) E törvény alkalmazásában 1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. Vagyis a két vállalkozás kapcsolt, mivel a közeli hozzátartozókat úgy kell tekinteni, mintha egy személy lennének, és a testvér közeli hozzátartozó. 2. Észt székhelyű egyszemélyes kft.-nek magyar tagja van, és magyar egyéni vállalkozó, aki ugyanaz a személy, mint aki az észt cég egyetlen tagja. Az észt cégnek nincs Magyarországon semmilyen adókötelezettsége (adószáma sincs). Ezek kapcsolt vállalkozások? Tao-törvény 4. § 23. kapcsolt vállalkozás c) az adózó (magyar kft.) és más személy (észt kft., illetve az egyéni vállalkozó), ha harmadik személy (a magánszemély) – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik. Vagyis a vállalkozások kapcsoltak, sőt a magyar kft. az egyéni vállalkozóval is kapcsolt vállalkozásnak minősül.  3. Magyar egyszemélyes kft. és egy magyar egyéni vállalkozó, aki testvére az egyszemélyes kft. egyetlen tagjának. Kapcsolt vállalkozások? Tao-törvény 4. § 23. kapcsolt vállalkozás c) az adózó (magyar kft.) és más személy (magyar egyéni vállalkozó), ha harmadik személy (a magánszemély és testvére) – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni. Vagyis a kft. és az egyéni vállalkozó kapcsoltak. A fentiek a saját szakmai véleményemet tükrözik, azonban a közeli hozzátartozókkal kapcsolatosan a törvény szövege (bár véleményem szerint nem a szelleme) alapján az alábbiak szerint is lehetne érvelni. A törvény szövege az „és” kötőszót használja, amely szigorú értelmezést tekintve azt jelenti, hogy a harmadik személynek mindkét társaságban többségi befolyással kell rendelkeznie. Ez esetünkben csak akkor valósul meg, ha a magánszemélyt és a testvért együttesen tekintjük harmadik személynek. Amennyiben a harmadik személy a közeli hozzátartozó (a testvér és nem ketten együtt), akkor ő nem mindkét társaságban rendelkezik többségi tulajdonnal, hanem csak az egyikben. Mindezzel együtt a jogalkotói szándék véleményem szerint egyértelmű: a közeli hozzátartozók együtt alkotják a harmadik személyt, és ezért az a két kft., illetve a kft. és az egyéni vállalkozó kapcsolt. A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok természetesen csak arra a félre vonatkoznak, aki alanya a társasági adónak. Vagyis például a magyar kft.-nek be kell jelentenie az észt kft.-t kapcsoltként, ha egymással szerződést kötöttek, az észt kft.-t viszont a magyar törvények szerint nem terheli semmiféle kötelezettség, mert telephely híján nem alanya a magyar társasági adónak. Nőtt a lánctartozás a hazai gazdaságban a koronavírus óta 24.hu A koronavírus-járvány által átalakított gazdasági környezetben nő a kockázata a lánctartozással kapcsolatos problémák súlyosbodásának – írja az MTI. A távirati iroda a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) kutatását ismertette. Az MKIK GVI az idén júliusi negyedéves konjunktúrafelvételének adatai alapján elemezte 407 hazai vállalkozás válaszán keresztül a késedelmes fizetés és a lánctartozás alakulását. A közlemény szerint a vállalkozások 65 százalékának legalább egy üzleti partnere késedelmesen fizetett 2020. első félévében, a válaszadók 38 százaléka pedig maga is tartozott beszállítóinak legalább egyszer a vizsgált időszakban.  Az elemzésben rámutatnak arra, hogy a tavaly júliusi felmérés óta a késve fizető partnerek aránya kissé csökkent a vállalkozások körében, a lánctartozást azonban a korábbinál nagyobb arányban érzékelik problémának a hazai vállalkozások. A lánctartozás okozta problémák súlya a válaszadó cégek 44 százaléka szerint nőtt a 2020 júliusát megelőző féléves időszakban. Az arányuk legutóbb a 2008-as gazdasági világválságot követő felmérésekben haladta meg ezt a mértéket, egy évvel korábban, 2019 júliusában pedig csak 9 százalékon állt. A felmérés szerint 2020 első félévében a megkérdezett cégek 38 százalékával fordult elő, hogy legalább egyszer egy vagy több beszállítójának tartozott, ez 4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbi 34 százalékos aránynál. A lánctartozás okozta problémák súlya a válaszadó cégek 50 százaléka szerint nem változott, 6 százalékuk szerint csökkent, míg 44 százalékuk szerint nőtt a felmérést megelőző féléves időszakban. Elindult az épületenergetika digitalizációját fejlesztő IPOSZIVSZ projekt! Okosotthont mindenkinek! infotatabanya.hu 2020. áprilisában vette kezdetét a GINOP-5.3.5-18-2019-00094-es kódú pályázat az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) gondozásában. A projekt célja: hogy felmérje a digitalizálással járó ismeretek jelenlegi szintjét az épületgépészet területén, az összegyűjtött tapasztalatokat hazai regionális fórumokon és egy nemzetközi konferencián megvitassa. További cél digitalizációs ismereteket átadó tananyagok fejlesztése az érintett célcsoport képzésére, majd pilot projekt keretében képzések megvalósítása. Végül pedig az eredményekről összefoglaló tanulmányt készítünk a kormányzat számára. A projekt 100 mélyinterjúval kezdődik, amelyben 100 mikro-, kis és közepes, valamint nagyvállalkozás vesz részt az épületgépészet, épületenergetika területéről. Az interjúk fő célja a megkérdezett vállalkozások jelenlegi digitalizációs ismereteinek felmérése és igényeiket felmérve a 3 képzési terület beazonosítása, majd azok alapján képzési anyagok kialakítása. A mélyinterjúk lebonyolításához és majd a képzéseken való részvételhez keressük az érdeklődő partnereket! Terveink szerint az első képzésnél digitális alapismeretek kerülnek oktatásra, de általános szakmai hangsúlyokkal, mint például ami a marketinghez szükséges, a hatósággal való kommunikációhoz és az adminisztratív teendők ellátásához és szervezéséhez szükséges (ügyfélkapuk, önkormányzatokkal való kapcsolattartás, új számlázási rend, stb. ).  A második képzésnél a proptech területén (ami nagyrészt gépészetet jelent, belső energetikai kérdéseket jelent, beleértve a napelem és hőszívattyú használatától kezdve minden modern digitális megoldást), a jelenleg ismert modern eszközöket, technológiákat, ezeknek a digitalizálással összefüggő problémáit szándékozunk összegyűjteni és ezeket oktatni. A harmadik képzés pedig az együttműködési és rendszerfejlesztési megoldásokat mutatná be a proptech területén. Szóba kerül a kis és nagyvállalatok közti digitális kapcsolattartás problémája, az alvállalkozói kérdéskör problémája és ezen kívül minden, ami az együttműködést a nagy és kisvállalkozások között segítheti. eméljük projektünkkel minél több építőipari vállalkozást sikerül elérni, hogy hazai és nemzetközi tapasztalataikkal, javaslataikkal segítenék a minél gyakorlat orientáltabb és színvonalasabb képzési anyagok kialakítását. A projekt tervezett befejezési dátuma: 2021. 06. 30. Amennyiben a projekt felkeltette érdeklődését, szívesen részt venne akár a mélyinterjús kutatásban, akár a későbbi képzéseken, vagy csak egyszerűen meg szeretné velünk osztani tapasztalatait az épületgépészet digitalizációja területéről, úgy várjuk jelentkezését, megkeresését a rettich@iposz.hu email címen vagy a 06-30-385-6048 telefonszámon. A területen működő vállalkozásoknak a témában online tanácsadást is nyújtunk, digitalizációs tanácsadónk várja kérdéseiket, véleményüket emailben. A kata szigorításának gyakorlati problémái adozona.hu 2021. január 1-jétől jelentősen szigorodnak a kisadózók tételes adójának (kata) szabályai. A törvénymódosítás mindenekelőtt szigorítást tartalmaz a kisadózói bejelentések terén. E szerint 2021. január 1-jétől egy adott magánszemély, csakis egyetlen jogviszonyban jelenthető be kisadózóként. Az adóhatóság ennek megfelelően vissza fogja utasítani az adott magánszemély kisadózói bejelentését, ha a nyilvántartásában ez a magánszemély már szerepel kisadózóként. A jogalkotó ezen rendelkezést azzal indokolja, hogy a kataalanyiságból származó előny a továbbiakban ne többszöröződjön. E tekintetben a jogszabály kötelező erővel hívja fel a már 2021. január 1-je előtt nyilvántartásba vett kisadózókat arra, hogy 2021. január 1-jéig meg kell felelniük annak a rendelkezésnek, hogy csakis egyetlen jogviszonyban lehetnek kisadózóként nyilvántartva. Amennyiben ezt a kisadózók nem teszik meg, akkor az adóhatóság 2021. január 1-jével visszamenőleg határozatban törli a kisadózói státuszt a legkorábban kezdődött kisadózói státusz kivételével. Éppen ezért az érintett „többszörös” kisadózóknak érdemes átgondolniuk, hogy melyik vállalkozásukban tartják meg a kisadózói státuszukat. Ha például egy magánszemély egyéni vállalkozóként  és egy betéti társaság kültagjaként is kisadózó, akkor 2020. december 31-éig mindenképpen döntenie kell, hogy melyik jogviszonyában marad kisadózóként bejelentve. Ha úgy dönt, hogy az egyéni vállalkozásában marad kisadózó, akkor a betéti társaság kataalanyisága meg is szűnik, ha a beltag vagy más kültag nincs bejelentve kisadózóként, vagy nem jelentik be őket legkésőbb a következő napig kisadózóként. Ebben az esetben a cégnek át kell térnie a számviteli (a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény) és társasági adó törvény (a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény) hatálya alá, s el kell készítenie egy nyitómérleget, melyet könyvvizsgálóval kell hitelesíteni. Vagyis ez a döntés a gyakorlatban jelentős többletköltséggel járhat a kisadózó számára. Megoldás lehet erre a helyzetre az, hogy a példa szerinti esetben egy másik kültagot, vagy a beltagot jelentik be kisadózóként, így a cég kataalanyként megtartható, de ez nyilván kedvezőtlenebb adózást jelent összességében, hiszen a korábbi kisadózó kültag lényegében csak munkaviszony keretében működhet közre a cég életében. Fontos ezért ismét kiemelni, hogy amennyiben a már említett „többszörös” kisadózó elmulasztja a döntést meghozni 2020. december 31-éig, akkor az adóhatóság csak az elsőként bejelentett kisadózói jogviszonyt tartja meg, s ez jövő év elején kellemetlen helyzeteket és nem várt többletköltséget (például könyvvizsgálat) teremthet. További korlátozó rendelkezésként a javaslat előírja, hogy amennyiben a bevételt juttató szervezet és a kisadózó vállalkozás egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban állnak, akkor a kifizetett öszszeg 40 százalékát kiegészítő adóként kell a kifizetőnek megfizetnie, a bevétel juttatását követő hónap 12. napjáig. A kifizető kapcsolt vállalkozás ezzel egyidejűleg havi adatszolgáltatásra is kötelezett, melyben a bevételben részesülő kisadózó vállalkozás nevét, címét és adószámát tünteti fel. Kapcsolt vállalkozás fogalmánál ez esetben is a társasági adó törvény szerinti meghatározott vállalkozásokat kell érteni. Ha a kisadózó külföldi illetőségű kapcsolt vállalkozásnak minősülő jogi személytől szerez bevételt, akkor a 40 százalékos mértékű kiegészítő adót neki magának kell megfizetnie a bevétel megszerzését követő hónap 12. napjáig. A kisadózó vállalkozás az éves katabevallásában köteles lesz adatot szolgáltatni mind a belföldi, mind a külföldi kapcsolt vállalkozásától szerzett bevételéről, a kapcsolt vállalkozás nevéről és címéről is. E mellett az adatszolgáltatási kötelezettség továbbra is fennáll azon kifizetővel kapcsolatban, amely az adóévben több mint 1 millió forint bevételt juttat a kisadózónak, azzal a megkötéssel, hogy nemcsak azon bevételt kell ez esetben figyelembe venni, amelyről számlát állított ki a kisadózó, hanem azt a bevételt is, amelyet költségelszámolásra alkalmas számviteli bizonylat alapján szerzett meg a kisadózó. Mindenképpen jelentős szigorítás az a rendelkezés, mely szerint ha egy kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak 3 millió forintnál nagyobb mértékű bevételt juttat, akkor a 3 millió forintot meghaladó bevétel rész után 40 százalékos mértékű adó megfizetésére kötelezett. Ezt a rendelkezést azonban nem kell alkalmaznia a kapcsolt vállalkozási viszonyban állónak kifizetett összegre, hiszen ezen összeg már eleve 40 százalékos mértékkel fog adózni a törvénymódosítás szerint. Szintén nem kell alkalmazni ezen szabályt a módosítás szerint azon összeg után, amelyet ♦ a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásból juttat az egészségügyi szolgáltatást végző kisadózónak; ♦ a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat a kisadózónak; ♦ költségvetési szerv az államháztartási törvény (államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény) alapján juttat a kisadózónak. A kifizetőnek a 40 százalékos mértékű adót először annak a hónapnak a 12. napjáig kell megállapítania, megfizetnie és bevallania, melyet megelőző hónapban az általa juttatott bevétel meghaladja a 3 millió forintot. A bevallásban a bevételben részesülő kisadózó nevét, címét és adószámát kell feltüntetni. Mind a belföldi kapcsolt vállalkozás, mind a belföldi 3 millió forintnál nagyobb bevételt juttató kifizető köteles a kisadózót az adóévet követő év január 31-éig tájékoztatni a 40 százalékos adó kiszámításánál figyelembe vett bevételről. Ez esetben is igaz az, hogy amennyiben a 3 millió forint feletti bevételt külföldi személy juttatja, akkor a 40 százalékos mértékű adót magának a kisadózónak kell a fentiek szerint megfizetnie. A külföldi személy nevéről és címéről valamint a kapott bevételről az éves katabevallásban kell a kisadózónak adatot szolgáltatnia. A jogszabályváltozás mindenképpen megnehezíti a katás cégek működését, hiszen a 40 százalékos adó gyakorlatilag tevékenységtől függetlenül mindenféle termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra alkalmazni kell a fenti előírások szerint. Ehhez képest csekély könnyebbség, hogy a szigorításokat csak a kifizetőnek minősülő személy által juttatott bevételre kell alkalmazni, vagyis lényegében a vállalkozások közötti kifizetések szabályai változnak. Ennek megfelelően egy kifizetőnek nem minősülő magánszemély által fizetett bevételnél, sem a 3 millió forintos összeghatárt, sem a kapcsolt vállalkozási viszonyt nem kell figyelembe venni. Kapcsolt vállalkozások csak akkor tudják ezen szabályokat kikerülni jövőre, ha a Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) figyelembevételével fennálló kapcsolt vállalkozási viszonyukat megszüntetik. Ehhez gyakorlatilag vagy a kifizető vagy a bevételt fogadó kapcsolt vállalkozás tulajdonosi szerkezetének az átalakítására lesz szükség, amely a legtöbb esetben nem, vagy csak nehezen járható. A 3 millió forintos bevételi összeghatár figyelésénél kérdésként merülhet fel az, hogy a kapcsolt vállalkozásoktól érkező bevételeket együttesen kell-e figyelembe venni. Mivel a jogszabály ezt nem írja elő, így szerencsére nem kell összeszámítani ezen bevételeket, vagyis egy katás vállalkozás együttesen szerezhet több mint 3 millió forint bevételt egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizetőktől. Szintén nem kell együttesen figyelembe venni a bevételben részesülő egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kisadózó vállalkozásoknak az egyazon kifizetőtől származó bevételeket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például amennyiben mind a férj, mind a feleség kisadózó vállalkozása ugyanazon kifizetőtől kap bevételt, akkor mindketten jogosultak évente 3 millió forint bevételt további 40 százalékos adófizetés nélkül megszerezni. Mindez jövőre odavezethet, hogy az egymással közeli hozzátartozói viszonyban állók (például házastársak) két katás vállalkozást hoznak létre annak érdekében, hogy a 3 millió forintnál nagyobb bevételt 40 százalékos adófizetés nélkül is meg tudják szerezni. Az adóhatóságnak ez esetben elviekben joga van megvizsgálni, hogy ez mennyiben ütközik a rendeltetésszerű joggyakorlásba. Amennyiben a közeli hozzátartozók külön-külön katás vállalkozást hoznak létre, akkor figyelemmel kell lenniük arra, hogy az adott vállalkozásban jelen legyen olyan személy, aki a szükséges szakismeretekkel rendelkezik (például munkaviszony keretében). Ez természetesen további adófizetési kötelezettséggel járhat, így nem biztos, hogy anyagilag megéri. Fontos részletszabály, hogy a 3 millió forint feletti bevételrészt figyelmen kívül kell hagyni a 12 millió forint feletti bevételrész megállapításánál, vagyis a jogalkotó az adótöbbszöröződést el kívánja kerülni. Példa Egy kisadózó, aki a teljes évben megfizette a tételes adót, 2021. évben összesen 13 millió forint bevételt szerzett úgy, hogy egyik partnerétől 3,5 millió forint bevételt realizált. Ez esetben egyrészt az említett kifizető az 500 ezer forint után megfizeti a 40 százalékos mértékű adót, másrészt maga a kisadózó is fizet a példa szerint kiegészítő adót melyet a katabevallásában vall be. A példa szerinti esetben 1 millió forinttal haladta meg a 12 millió forintos összeghatárt, melyből azonban le kell vonni a kifizető által már leadózott 500 ezer forintot, és a fennmaradó 500 ezer forint után kell csak magának, a kisadózónak megfizetni a kiegészítő 40 százalékos mértékű adót az adóévet követő év február 25-éig. A módosítás ezt követően kibővíti a tételes adó megfizetése alóli mentességi jogcímek körét, mely szerint mentesül a tételes adó megfizetése alól az ügyvédi iroda tagja, ha az Ügyvédek tevékenységét szabályozó törvény (az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény) rendelkezései szerint szünetelteti tevékenységét az adott hónap egészében. Kedvező változás, hogy 2021. január 1-től az egyéni vállalkozó tevékenység szüneteltetése miatt, külön bejelentést nem kell tenni a tételes adó megfizetése alóli mentesség érdekében. Az adóhatóság tehát szünetelés alatt a rendelkezésre álló adatok alapján a tételes adót nem fogja előírni az adófolyószámlán. A javaslat indoklása külön ki is emeli, hogy mivel 2020. július 1-jétől az egyéni vállalkozás szüneteltetését a NAV-hoz kell bejelenteni, így ezen adat az adóhatóság rendelkezésére áll. A törvénymódosítás szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) egy sajátos eljárásrenddel egészül ki. E szerint amikor a kataalany vállalkozó szerződéses kapcsolatba lép az őt foglalkoztató kifizető személlyel, akkor köteles a kisadózói jogállásáról írásban nyilatkozni a foglalkoztató felé a szerződéskötéssel egyidejűleg. Ugyanígy a kisadózói jogállás megszűnését vagy újrakezdését is írásban le kell nyilatkoznia a foglalkoztató irányába. A módosítás rögzíti, hogy a már 2020. december 31-én fennálló szerződéses kapcsolat esetén a kisadózónak a nyilatkozatot 2021. január 15-éig meg kell tennie az őt foglalkoztató vagy vele szerződő partnere felé. Fontos felhívni minden kisadózó figyelmét ezen előírásra, mivel az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) általánosságban mulasztási bírságot ír elő bármely adókötelezettség megsértése esetén. A bírság mértéke természetes személy adózó esetén 200 ezer forintig, más személy esetén 500 ezer forintig terjedhet. Cégautóadó – kinek, mikor, és mennyit kell fizetnie? adozona.hu Cikkünk első részében az adó tárgyát meghatározó rendelkezéseket, az adófizetéssel terhelt, illetve az az alól mentesített gépjárművek körét ismertettük, a mostani, második részben pedig a cégautóadó fizetésére kötelezett személyekre és a kötelezettség teljesítésére vonatkozó tudnivalókat foglaljuk össze. A cégautóadó alanya A cégautóadót a közúti közlekedési nyilvántartási szerv nyilvántartása (hatósági nyilvántartás) szerinti tulajdonosnak kell fizetnie. Abban az esetben, ha az adó tárgya pénzügyi lízingbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi, akkor az adót nem a jármű tulajdonosa (nem a lízingtársaság), hanem a lízingbe vevő (a továbbiakban tulajdonos) fizeti. Ha a személygépkocsinak több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában kötelezettek, azaz a személygépkocsi után fizetendő adót a tulajdoni hányadukkal arányosan viselik. Ha a közös tulajdonban lévő személygépkocsinak magánszemély és nem magánszemély egyaránt tulajdonosa, akkor az adót mindenképpen meg kell fizetni. Az adókötelezettség akkor is fennáll, ha két magánszemély közös tulajdonában lévő személygépkocsi után csak az egyik magánszemély tulajdonos számol el az szja-törvény szerint tételesen költséget. A fizetendő adó ezekben az esetekben is a tulajdonosok tulajdoni hányada arányában oszlik meg a tulajdonostársak között. ELŐZŐ CIKKÜNK: Cégautóadó – járművek, amelyek után fizetni kell, és amelyek után nem A magyar állam tulajdonában álló, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, amely a személygépkocsi vagyonkezelői jogával rendelkezik. Ha a személygépkocsi kapcsán a vagyonkezelői jog mellett használati jog is fennáll, az adó alanya a használati jog jogosítottja. Ha a személygépkocsi a hatósági nyilvántartásban nem szerepel (azaz külföldi rendszámú járműről van szó), az adó azt a személyt (magánszemélyt vagy szervezetet) terheli, aki/amely a személygépkocsi után (az számviteli vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján) költséget számolt el. Kisadózókkal kötött szerződések és béren kívüli juttatások: bírság is lehet belőle profitline.hu A kisadózókkal (pl. KATA-s vállalkozókkal) kötött szerződések és a béren kívüli juttatásként nyújtott utalványokkal kapcsolatos kötelezettségek vizsgálatára kiemelten fókuszál az adóhatóság. Erről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön tájékoztatást is adott ki. Egyes esetekben az szja törvény kedvezőbb adózást állapíthat meg a munkáltató által a munkavállalóknak adott utalványokkal összefüggésben, ennek azonban elengedhetetlen feltétele, hogy az utalvány nem lehet visszaváltható. Az utalvány mint rejtett prémium A NAV közelmúltbeli ellenőrzései során számos olyan esetre derült fény, amikor a munkavállalók a részükre kedvezményes adóteher mellett juttatott utalványokat a megszerzést követően készpénzre válthatták és/vagy azt valamilyen kiemelkedő teljesítményre való tekintettel kapták. Ez a gyakorlat több ponton jogsértőnek minősül, hiszen amellett, hogy az utalványok visszaválthatósága önmagában kizárja a kedvezőbb adókezelést, felmerülhet annak a kérdése is, hogy a munkáltató az utalványt a munkavállaló tevékenységének ellenértékeként adja-e, amely szintén kizárja a kedvezőbb adókezelést. A jogsértő magatartás megállapítása esetén a NAV az adókülönbözet megállapításán túl bírságot is kiszabhat – ennek elkerülésére a munkáltatónak önellenőrzéssel, és a tényleges adóteher megfizetésével van lehetősége, a hatóság ellenőrzésének megkezdéséig. „A NAV ezernél is több olyan céget azonosított, ahol a fentihez hasonló visszaélésre kerülhetett sor, így a közeljövőben számos, a fenti kérdésre kiemelten fókuszáló ellenőrzés várható. Érdemes ezért megfontolni a béren kívül, természetben adott juttatások adókezelésének felülvizsgálatát és szükség esetén az adókülönbözet rendezését, a szükséges önellenőrzések benyújtása mellett” – mondta el Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere. A KATA törvény jövő év elején hatályba lépő módosítása jelentős visszhangot váltott ki a hazai gazdasági életben. Az emelkedő adóteherrel és az adatszolgáltatási kötelezettségekkel összefüggésben ismét előtérbe került az úgynevezett bújtatott munkaviszony kérdésköre. Fontos, ugyanakkor sokszor nem egyszerű feladat a kisadózókkal kötött megbízási, vállalkozási szerződés és a munkaviszony elhatárolása. Kisadózóknál vélelmezik a munkaviszonyt A vonatkozó szabályozás értelmében az adóhatóság az ellenőrzési eljárás során „vélelmezi” (feltételezi) a munkaviszony fennállását, és ennek a vélelemnek a cáfolatára ad lehetőséget. A bújtatott munkaviszony vélelme ellen szól például, ha a kisadózó az éves bevételének több mint a felét nem a vizsgált szerződő partnertől szerezte, valamint ha a megbízónak nincs utasítási joga a kisadózó tevékenységét illetően. A törvény tételesen felsorolja azokat a feltételeket, amelyek közül legalább kettőnek teljesülnie kell ahhoz, hogy a munkaviszony fennállásának vélelme megdőljön. „Amennyiben az adóhatóság az ellenőrzés során arra a következtetésre jut, hogy a felek közötti viszony valós tartalmát tekintve munkaviszony, úgy a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó, összességében magasabb adóterhek és eltérő adatszolgáltatási kötelezettségek irányadóak, valamint bírság kiszabására is sor kerülhet” – mondta Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere. Érdemes tehát megfontolni a nem munkaszerződés alapján (pl. KATA-s adózók) tevékenykedő magánszemélyek esetében az adókezelés helyességének alapos vizsgálatát.

Olvasta már?

Bűnmegelőzési hírlevél 2020. október 2. rész

Mindenszentek közeledtével egyre többen látogatnak a temetőkbe. A bűnelkövetők kihasználják ezt, és a síroknál felügyelet nélkül hagyott táskák, a temető előtt parkoló autókban hagyott...

Kesztölci lány győzött a fiúk között

Kesztölc Község Önkormányzata nevében szeretettel gratulálunk az Országos  Triál Bajnokságon elért kiváló eredményéhez. További sok sikert és jó egészséget kívánunk. Farkas Krisztina polgármester