Nemrég komoly pályázati pénzt nyert Dorog a bányászati miniverzumra. Mi lesz ez?

Dorogon 250 millió Ft-os uniós pályázati támogatásból egy országosan is egyedülálló kiállítóteret is tartalmazó bányamúzeum nyithatja meg a kapuit. A Reimann-altáró műemlékileg védett alagút bejárata mellett épül a Jaksics László építészmérnök által megálmodott kortárs épület. A tervek szerint a két galériával osztott, nagy belmagasságú épületben egy miniverzum terepmodell segítségével interaktív, autentikus környezetben jelenhet majd meg a megye, azon belül Dorog bányászattörténetét és ipartörténeti örökségét bemutató kiállítótér. A látványtér unikum Magyarországon, hiszen több rétegben, több dimenzióban mutatja be a várost és a város alatt húzódó bányajáratokat a vasúttal.

Mi a célotok a bányászati múzeummal?

Nem kizárólag emléktárgyakat bemutató múzeumot szeretnénk létrehozni, hanem olyan interaktív bemutatóteret, ahol közvetlenül tapasztalhatnak a látogatók. Tematikusan csoportosítva a dorogi bányászat történetére jellemző eseményeket, korszakokat. Például a dorogi bányákra olyannyira jellemző vízbetöréseket is bemutatjuk.

Hogy fog kinézni a múzeum?

Egy 14x14 méteres kockát képzeljünk el. Két szinten. Vetítőszoba, vizesblokk, büfé és lift található majd a fogadótérben. Ezen keresztül jutunk be a terembe, ahol létrehozzuk két szinten keresztül a kiállítótermet. Bemutatjuk a szén útját: a fejtéstől a vasúti és vízi szállításig. A makett metszetén láthatjuk majd hogyan szedték ki a szenet. Hangokkal, fényekkel, effektekkel mutatjuk be, hogyan működött a bányászat itt Dorogon.

A pályázaton 250 millió forintot nyert az önkormányzat. Mire elég ez a pénz?

Most az épület és a makett egy részére kapunk pénzt. A következő években további fejlesztések várhatók. A mintegy száz négyzetméteres makettet minden részletével elkészíttetni hosszadalmas munka. Erre szakköröket, tanfolyamokat kell majd szervezni, és a város minden évben szépen hozzáépít ehhez a maketthez. Minden évben hozzáadunk valamit. Célunk, hogy gyerekszemmel és felnőttként is átélhessük ennek a kemény munkának, hivatásnak az érzését. Azért fontos ez számunkra, hiszen itt Dorogon rengeteg dolgot – a város arculatát, középületeit, sok lakóépületét, filozófiáját - köszönhetünk a bányászatnak.

(A város további forrásokat remél ahhoz, hogy a bánya eltömedékelt részét is megnyithassák a Reimann-altárónál. Ez egy hosszú távú elképzelés, most az első állomásra kaptak pénzt Dorogon – A szerk.)

Hogyan illeszkedik a múzeum Dorog városfejlesztéséhez?

Amikor jelentkeztem főépítésznek, készítettem egy egyszerű kis vázlatot a városfejlesztésről. Rajzoltam egy kört. A körívet az uszoda, a Mária utca, a Bécsi út, a városháza, a vasútállomás és a művelődési ház útvonalán a  Köztársaság úttal bezárva rajzoltam meg. Ezt a kört a Hantken Miksa és a Rákóczi utca köti össze. Ezzel egy nyolcas alakul ki. Jó kis séta, szép helyekkel: az Agorával, a tervezett bányászati múzeummal, az Intézmények Házával, a vasútállomással, amelyet hamarosan szintén köztérré alakítanak. A művelődési ház impozáns épülete mellett a sport szigetét találjuk: a labdarúgó stadionnal, műfüves pályával, uszodával, sípályával és az épülő a birkózócsarnokkal. A Mária utcát elérve kereskedelmi övezetben, sétáló utcát képzelek el – egyirányú forgalommal, növényzettel.

A zöld város programra pályázva szeretnénk ezt az utóbbit megvalósítani. A Mária utca megújítása, új  burkolat felületeket, egyirányúsítást, térkövezést és növényesítést jelent, amely a következő évekre rendkívül kedvező módon befolyásolhatja drog arculatát, az élhető kisváros programunkat. Ehhez a piac jellegű teret alakítunk ki a postánál. Hangulatos, harmonikus, természetes színekkel, teli utca készülhett az Agora, fehér és sárgás utcaburkolatához hasonlóan. Azt szokták mondani, hogy a családi ház kívülről mindig egy közcél, ami bent történik építészetileg, az a magánvilág. A házak egységes arculata nagyban segíteni a kedvező városkép kialakítását ezen a kereskedelmi tengelyen is.

Az Év Háza díjjal értékelték 2015-ban a Schmidt Sándor Agorát. Honnan jött az ötlet a köztér kialakítására?

Schmidt Sándornak, a híres bányaigazgatónak a téli lakóépülete állt az agora helyén. A Bécsi úttal párhuzamos pengefal ezt a homlokzatot idézi. Az épület rossz állapotban volt, szét voltak nyílva a falai, nem volt műemlék épület, így a bontása, de ezzel együtt a megidézése mellett döntöttünk. A város központjában adta magát a tér, hogy egy pihenőrészekkel, parkolókkal, játékokkal kialakított mediterrán kompozíciót hozzunk létre, amelyre a növénysávok (levendula, cédrusok) szépen rímelnek.

A vasútállomás megújítása a következő hónapok terve.

Egy jó közteret szeretnénk létrehozni a területen. Megjön a busz, peronra lépsz le, és utána fel a vasútra, jó kapcsolódást adjon. Ha a Bányamúzeumtól lenézek a Hantkenen, akkor a vasútállomást látnám, ha nem lennének ott a kerítések, növények. Van ott négy-öt platánfa a régi bányairoda előtt, ez a fasor adhatná a keretét egy szép kis térnek, ivókutakkal. Ezzel az állomás is bekapcsolódik a városunk szövetébe.