Szükséges-e félnünk tőle? Mi van, ha a faluban találkozunk vele? A Pilisi Parkerdő tanácsai

Miért jön lakott területre a vaddisznó?

A vaddisznó elsősorban a megfelelő búvóhely és a vonzó táplálékforrások miatt jelenik meg a lakott területeken. Búvóhelynek számít minden gazos, szemetes, elhanyagolt terület. A vaddisznó számára vonzó a hullott gyümölcs, a kerti zöldhulladék, a háztartási szemét, a vastag humuszos kerti talaj (sok csiga, giliszta stb. él benne), kerti vetemények, zöldségek, mezőgazdasági termények, a víz, a dagonyázási lehetőség. A vaddisznó mindenevő, különösen kedveli a lédús zöldségeket és gyümölcsöket. Minden tevékenység, mely ezeket a vonzó tényezőket csökkenti, hozzájárul a vaddisznó jelenlétének csökkentéséhez.

Mit tesz a Pilisi Parkerdő Zrt. a lakott területen előforduló vaddisznók visszaszorításáért a külterületen?

– a vaddisznók létszámának apasztását végzi a befogók folyamatos üzemeltetésével a lakott területhez közeli erdőterületeken;
– a vaddisznók létszámának apasztását végzi a lakott területhez közeli erdőterületeken fegyveres vadászattal;
– egész éven át tartó etetést és itatást végez az erdő belsőbb részein;
– dagonyák üzemeltetését végzi az erdő belsőbb részein;
– aktívan kommunikál a lakossággal illetve az önkormányzatokkal

Milyen feladata van a lakosságnak a lakott területen előforduló vaddisznók visszaszorítása érdekében?

– az ingatlanokat határoló kerítések vadbiztossá tétele;
– az elhanyagolt telkeken illetve közterületen lévő bozótosok felszámolása, elhanyagolt, gazdátlan területek lekaszálása, rendbetétele;
– ideiglenes és állandó etetési tevékenység megszüntetése;
– a zöld hulladék szakszerű kezelése;

Mi a teendő, ha szembetaláljuk magunkat egy vaddisznóval?

A vaddisznó alapvetően kerüli az embert, de akár veszélyes is lehet. Nagyon fontos, hogy semmiképpen ne próbáljunk az állat közelébe kerülni. Csapjunk zajt, adjuk meg a vaddisznónak a menekülés lehetőségét, ne álljunk az útjába, próbáljunk meg eltávolodni tőle. Soha ne szorítsuk be olyan helyre, ahonnan csak akkor tud kijutni, ha szembefordul velünk. A kanok a párzási időszakban lehetnek veszélyesek, a kocák pedig, amikor a kis csíkos hátú malacokat védelmezik.A tavaszi erdőben óvatlanul bolyongva, esetleg gomba gyűjtése közben előfordulhat, hogy csíkos hátú kismalaccal találkozunk. Az aranyos kis vadmalacok azonban sosem járnak egyedül: mindig a közelükben van a 80-100 kilogrammos anyjuk, és harciasan védi őket minden idegentől. A sebesült vaddisznó szintén agresszív lehet.
Semmiképpen ne sétáltassuk kutyánkat póráz nélkül az erdőben, mert a vaddisznó rátámadhat a kutyára.

Az erdőben kirándulva kicsi az esélye egy vaddisznóval való találkozásnak, ugyanis félnek az embertől, és ha hallják, hogy közeledik, akkor messzire elkerülik. Nyugodtan lehet beszélgetni, fütyörészni, ne settenkedjünk az erdőben. A nagyon sűrű részeket érdemes március-május tájékán elkerülni, mert a nőstények ilyenkor hozza világra az utódait. A koca ilyenkor különvonul a kondától, és egy 1,5-2 méter átmérőjű gödröt kapar, ott szüli meg a malacokat, és ott van velük az első hetekben. Szemethy szerint a malacait védő koca a legveszélyesebb emlősállat a magyar erdőkben, de a kijelölt utakon haladva kicsi az esélye a találkozásnak.

Koca malacával

Ha mégis szembe jön a disznó, akkor a vadbiológus szerint egyetlen lehetőség van: a futás. A vaddisznót nem lehet megijeszteni, és fára mászni sem érdemes, mert okos állatok, és kivárják, amíg az ember leesik. Ha nem támadólag közelít a disznó, hanem csak az irányunkba menekül, akkor megoldás lehet, ha beállunk egy fa mögé, hogy ne taposson el minket.

Olvasta már?

A kesztölci pingpongosok a megyei élvonalban

A második helyre küzdötte fel magát az idén debütáló Keszölc SE. Az egyéni listán is kiváló helyezéseket ért el Kara Zoltán, Teicht Zsolt, Kochnyák Sándor, Kovács Pál, Bakos György, Vereckei Gábor, Kochnyák Tamás, és Papp Zsolt.