Magyarics Gábort választották az Év Turisztikai Menedzserének. A Tata és Környéke Turisztikai Egyesület lelkes vezetője nemrég Kesztölcön járt. Kitüntetése alkalmából itteni tapasztalatairól és a tatai sikerek hátteréről kérdezte Nyírő András.

Nemrég Kesztölcön jártál. Mi is nagy fantáziát látunk a turizmus fejlesztésében. Hogy látod a mi helyzetünket, terveinket?

Igen, nemrég sikerült bejárnunk a települést és környékét, találkoztunk a turisztikai együttműködésben érdekelt szereplőkkel. Ahogy akkor személyesen is elmondtam, én (minimum) három fontos lépést látok előttetek. Először is döntésre kell jutnotok abban, hogy az adottságaitok közül mit / miket és kinek szeretnétek termékké fejleszteni. Ebben nem árt, ha egy objektív, turisztikai vénával rendelkező „külső” szem is segít, illetve jó ha alkalmazzátok a „kevesebb, néha több” elvet. Ezután létre kell hozni a turizmusban közvetlenül vagy közvetetten érdekelt szereplők erős, egymást segítő, jól működő hálózatát. Majd az egészet össze kell hangolni a tágabb környék, azaz Dorog és Esztergom térsége, a Duna-Gerecse térség, valamint a szlovákiai Dunamente térség kínálatával.

Nagyon fontosnak tartom, hogy szálláshelyek kialakítása is történt a településen. Ez azért lényeges, mert így már nemcsak kirándulók fogadásban tudtok részt venni, hanem vendégéjszakát ott töltő turistákéban is. Azaz Kesztölc is lehet a bázishelye a hosszabb, többnapos szabadidős programajánlatoknak.

A dorogi és a tatai TDM-szervezet hamarosan megállapodást köt a Hódító Túrák szervezéséről. Miért jó ez a turistáknak? Hol találkozhatunk majd a Hódító Túrákkal? 

A dorogi, kesztölci és lábatlani helyi kezdeményezések összehangolt, ragyogó termékfejlesztési alapokon nyugvó együttműködéséből született meg a Hódító Túrák rendezvénysorozat. Alapja – amint az az olvasók számára biztosan közismert – egy kellemes túrázással egybekötött szabadidős program elsősorban gyermekes családok számára.

A leendő együttműködés célja a Hódító Túrák eseményeinek térben és időben történő bővítése egy egységes minimum követelményrendszer szerint. A Tata TE ebben kíván segítő partnere lenni az alapítóknak. Célunk hogy a saját működési területünkön is felkutassunk olyan civil szervezésű programokat, melyek színvonalukban fel tudnak nőni a már bevezetett rendezvényekhez.

Az így kibővülő eseménysorozat a turisták számára igazodási pontot kínál majd a tágabb térség felfedezéséhez, de emellett szerintem a helyben élők számára is újdonsággal fog szolgálni, hiszen vélhetően olyan helyszíneket is felfűz majd, melyek nem mindenki által ismertek. Pontos helyeket még nem tudok megadni, mert jelenleg keressük azokat.


Az Év TDM Menedzsere díjat vehetted át. Kérlek, mutasd be a munkádat! Mivel foglalkoztok a tatai TDM-szervezetnél?

A Tata és Környéke Turisztikai Egyesület 2009-ben alakult, majd ugyanebben az évben átesett a szaktárca minősítési eljárásán is, így azóta hivatalosan regisztrált TDM-szervezetként is működik. Az alapítók szándéka egyértelműen az volt, hogy a város és térségének turisztikai fejlesztésében megvalósítsák a turizmusban közvetlenül vagy közvetetten érdekelt különböző szereplők (önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek) által kezdeményezett fejlesztések stratégiai szintű összehangolását, koordinálását a párhuzamosságok kiküszöbölése érdekében.

Ez az alaptevékenység azóta sem változott. A legfontosabb feladatunk tehát, hogy összefogjuk és hálózatba szervezzük a jelenleg 18 tag-településünk területén, a több mint 80 tagunk által kínált szolgáltatásokat. A helyi adottságokra építő, egyedi, innovatív és autentikus élmény kínáló termékeink, programjaink fejlesztését alapvetően három turisztikai forma: az aktív-, az öko- és a kulturális turizmus fogadási feltételeinek megteremtése érdekében végezzük.

Másik kiemelt tevékenységünk az, hogy teljes körű információkkal lássuk el a városba és környékére érkező turistákat és kirándulókat. Az általunk kiépített és folyamatosan fejlesztett tájékoztatási rendszernek számos eleme van: weboldal és közösségi média felületek, érintőképernyős információs pontok, Tourinform iroda, nyomtatott anyagok elhelyezésére szolgáló kisebb infopontok, képújság-alapú infopontok, tájékoztató és térképes táblák, látnivalókhoz vezető irányjelző táblák, saját nyomtatott kiadványok (pl. várostérkép, eseménynaptár, városismereti foglalkoztató füzet, stb.), okos eszközökre letölthető hangos idegenvezető alkalmazás 4 nyelven…

A tagjaink szolgáltatásainak népszerűsítése mellett saját programok bevezetésén is folyamatosan gondolkodunk. Az idegenvezetővel kísért városnéző sétáink már hagyományosnak mondhatók, a kiterjedt működési területünk rejtett értékeinek bemutatását célzó fél- és egynapos kisbuszos kirándulásokat tavaly hirdettük meg először, illetve szintén 2017-ben hoztuk létre a Kuny Domokos Múzeummal együttműködve a „A várbörtön legendája” elnevezésű szabaduló játékot a tatai vár egykori börtönépületében.

- Mi a siker titka? Jó munkaszervezés? Kedvező adottságok? Önkormányzati támogatás?

A díjátadás után minden fórumon kihangsúlyoztam, hogy ez az elismerés nem csak a személyemnek szól. Hanem mindenkit megillet, aki az elmúlt években az Egyesület munkaszervezetébe bizalmat fektetett, tevékenységét pedig bármilyen formában segítette, anyagilag, erkölcsileg és / vagy szakmailag hozzátett ahhoz, hogy egyről a kettőre jussunk.

A kérdésedre válaszolva pedig azt tudom mondani, hogy mindennek együtt kell lennie ahhoz, hogy sikeres legyen a helyi érdekeltek bevonásával megvalósuló turizmusfejlesztés. Adottságokkal értelemszerűen minden város és térség rendelkezik, azonban egyáltalán nem mindegy, hogy ezeket, vagy ezek egy részét képesek vagyunk-e stratégiai szemlélettel olyan szintre fejleszteni, mely már turisztikai vonzerőt is jelent a potenciális turisták számára.

Tata és környéke esetében ez úgy történt, hogy az Egyesület megalakulását követően elkészítettük és azóta folyamatosan frissítjük a térség turisztikai fejlesztési stratégiáját. Ezt a tagság megvitatta és egyhangúlag elfogadta, ami azt jelenti, hogy mindenki, aki e szervezetben érdekelt, az ebben a dokumentumban rögzített jövőképet tartja szem előtt, és igyekszik annak elérését a saját vállalkozásának, intézményének működésében is érvényre juttatni. Az én és a munkatársaim feladata, hogy az Egyesület munkaszervezeteként a stratégiai célokat és feladatokat lebontsuk saját éves szakmai feladattervünkre, majd valósítsuk meg az elképzeléseket úgy, hogy közben összehangoljuk a rendkívül összetett tagsági kör érdekeit is.

Természetesen nem mindegy, hogy a szakmai munkát milyen anyagi, tárgyi és személyi feltételek között tudjuk végezni. Ebben legnagyobb szerepet Tata Város Önkormányzata vállal, aki évente jelentős összegű pénzügyi támogatással segíti az alapműködésünket. Ez a kapcsolat nem jelent egyoldalú viszonyt, hiszen a nyújtott támogatás fejében egyúttal átadta az önkormányzat turizmussal kapcsolatos feladatait is az Egyesületnek. Országos szinten mintaértékű és példaként szolgál más hasonló szervezetek számára a tagdíjrendszerünk, amelyben a különböző szolgáltatói csoportok (pl. szállásadók, vendéglátóhelyek, attrakció tulajdonosok, rendezvényszervezők, önkormányzatok, stb.) és ezeken belül az üzemméret / teherbíró képesség szerint differenciáltan kerültek meghatározásra az éves tagdíjak. Bevételeink között megemlíthetjük még a saját szolgáltatások, programok bevételét, valamint a pályázati támogatásokat.

Saját magam részéről pedig még egy sikertényezőt tudok mindenki számára megfontolásra ajánlani. Amikor szűkebb tervezési területünk, értsd településünk, kistérségünk, turisztikai fejlesztésén dolgozunk, akkor kapcsolatrendszerünk kialakításakor mindig ki kell lépnünk ebből a földrajzi lehatárolásból, és egy nagyobb fogadóterületi egységbe kell tudni illesztenünk a saját kínálatunkat. Ezért én Tata és környéke esetében is már szinte a kezdetektől kerestem a kapcsolatot a szomszédos „várral”, a Komáromi Turisztikai Egyesülettel. A megyei önkormányzat segítségével jöhetett létre három alapítóval a Duna-Gerecse Nonprofit Kft. (térségi TDM-szervezet), melyhez azóta a Dorog és Térsége Turizmus Egyesület és Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata is csatlakozott.


Az év autóbuszos személyszállítója: Koós László, az INFINITOURS Kft. ügyvezetője

Az év autókölcsönzője: Kozák József, a Hertz Mercur Rent a Car Kft. cégvezetője

Az év beutaztatója: Horváth Anita, a Liberty Incentive és Kongresszus Budapest Kft. ügyvezetője

Az év egészségturizmus menedzsere: Czinege Szilvia, a Budapest Gyógyfürdői És Hévizei Zrt. marketingigazgatója

Az év fesztiválszervezője: Gerendai Károly, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. alapító-ügyvezetője

Az év gasztronómusa: Barabás Zoltán, a Barabás Étterem Debrecen tulajdonos-ügyvezetője

Az év idegenforgalmi oktatója: Dr. Szabó Géza, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet Turizmus Tanszék tanszékvezetője, egyetemi docens

Az év idegenvezetője: Molnár Attila

Az év kempingese: Csoba Balázs, a Bocor Kemping és Fogadó üzletvezetője

Az év munkaadója: György Tamás, a Hungast Holding Zrt. tulajdonosa

Az év rendezvényszervezője: Kristóf Anita, a Hungexpo Vásár és Reklám Zrt. vendégrendezvény értékesítési igazgatója

Az év rendezvényszolgáltatója a Special Effects Zrt.

Az év repülőjegy-értékesítője: Gajárszki Henrik, az AST-American Service Travel repülőjegy értékesítője

Az év TDM menedzsere: Magyarics Gábor TDM menedzser, Tata és környéke Turisztikai Egyesület

Az év utazási irodása: Jakócs Áron, a Robinson Tours Kft. tulajdonos-ügyvezetője

Az év vendéglőse: Dudás Szabolcs és Dudás Szilárd, az Anyukám Mondta Étterem tulajdonosai

 

Olvasta már?

Radovics Istvánné előadása Lakitelken

Miért lehet példa Kesztölc másoknak az országban? Radovics Istvánné előadása a lakitelki konferencián arról, hogy mit teszünk a hagyományaink őrzéséért. Klinger Ági fotóriportjával

Hány Kara él Kesztölcön?

Kesztölc történetének alapkérdése és gyakran tréfák tárgya a Kara név eredete. A közhiedelemben vicces pajkossággal úgy beszélnek róla, mint a török uralom illetve a Kara Musztafa nevű hadvezér...

Kesztölc kellemes meglepetés

Kesztölc turisztikai lehetőségeit mérték fel a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai. Pincesorunk tavaly vált a Pilisi Bioszféra Rezervátum részévé, így településünk könnyebben kapcsolódhat a Nemzeti Park gazdag programkínálatához.