Gromon István polgármester levélben vázolta fel javaslatát: a képviselő-testület elfogadta a Bányatavak környékének fejlesztésére vonatkozó hosszútávú koncepciótervét, amellyel kifejezte a tavak környékének fejlesztésére vonatkozó szándékát. A testület meggyőződése, hogy a Bányatavak környéke Vörösvár lakóinak életében a jelenleginél sokkal jelentősebb szerepet is be tudna tölteni, ha megfelelő beruházások révén pihenésre, sportolásra, rekreációs célokra, rendezvények befogadására alkalmas területté, egyfajta Városligetté alakulna.

A kulturált és esztétikus környezet kialakításának egyik legfőbb akadályát jelenleg a tavak partján található horgászbódék képezik, valamint a bódék környezetében épített stégek, pottyantós WC-k, lépcsők. A szabályozás nélkül épült létesítmények felszabdalják a partot. A bódék környezetében felgyűlő szemétkupacok káros anyagai a tavakba mosódva környezeti terhelést jelentenek, rontják a vízminőséget, kedvezőtlenül befolyásolják az ökológiai viszonyokat. Tulajdonjogi szempontból a bódék kisajátítják a parthasználatot: a magánterületnek tűnő partszakaszra a kialakult gyakorlat szerint csak az adott bódé tulajdonosa mehet le, holott közterületről van szó.

A Képviselő-testület szándéka az, hogy a tavak környékét rendezze, kulturált környezetet alakítson ki úgy, hogy a tavak környékét ne kizárólag a horgászok, hanem valamennyi pilisvörösvári polgár használhassa. (A koncepcióterv szerint a bódé nélküli horgászat ettől függetlenül mind az öt tavon hosszú távon megmarad.)

Az elfogadott koncepcióterv megvalósítása csak egy többlépcsős, sokéves folyamat eredményeként képzelhető el, részletes kiviteli tervek alapján, fokozatosan, az önkormányzat mindenkori anyagi lehetőségei szerint megválasztott lépésekben. A koncepcióterv megvalósításának első lépéseként a Képviselő-testület a Nagy-tó körüli sétányt kívánja kiépíteni. Ennek megvalósítását a horgászbódék még nem zavarják, viszont középtávon, a további fejlődés érdekében a bódékat a partról el kell távolítani. Ezért került be a halászati joggal kapcsolatos pályázati felhívásba a fent hivatkozott két pont is.

A horgászbódék tulajdonosai jelenleg egy polgármesteri hatáskörben, évente kiadott közterület-használati engedély birtokában használják a közterületet, és éves közterület-használati díjat fizetnek. A közterület-használati engedélyek jelenleg is utalnak arra, hogy azokat az engedélyező polgármester indokolás nélkül visszavonhatja. A halgazdálkodási jog haszonbérbeadásáról szóló pályázati felhívásban szerepel, hogy aki egyedileg, szerződés megkötésével megállapodik az Önkormányzattal abban, hogy 5 éven belül önként elbontja valamennyi építményét (bódéját, stégét stb.), úgy még 5 éven keresztül azokat közterület-használati díj megfizetése nélkül használhatja (természetesen az 5. év végére köteles az összes építményeit elbontani).

Annak a bódétulajdonosnak, akivel ilyen egyedi megállapodás megkötésére nem kerül sor, az önkormányzat az idén már csak egy évre, 2018. február 28-ig ad közterület-használati engedélyt, amelynek birtokában – a közterület-használati díj megfizetése mellett – a bódéját 2018. február 28-ig tovább használhatja. 2018. február 28-a után azonban ezek a bódétulajdonosok jogcím nélküli közterület-használóvá válnak, s őket az önkormányzat felszólítja a jogcím nélküli, jogellenes közterület-használat abbahagyására, a bódé és egyéb építmények elbontására és elvitelére. Ha ez nem történne meg, akkor az önkormányzat közigazgatási végrehajtás keretében érvényt szerez a döntésnek.

Az önkormányzat valamennyi fél érdekeit szem előtt tartva, és a problémára békés megoldást keresve a következő lehetőséget biztosítja a horgászbódé-tulajdonosok számára: lehetőségük van szerződésben megállapodni az önkormányzattal arról, hogy legkésőbb 2022. április 1-jéig a horgászbódéjukat és egyéb építményeiket elbontják; ennek fejében a szerződés megkötésének napjától 2022. április 1-ig nem fizetnek közterület-használati díjat, s bódéjukat addig – tehát még öt évig – zavartalanul használhatják.

Bízom abban, hogy a horgászbódé-tulajdonosok is megértik és értékelik a képviselő-testület fejlesztési szándékait, és a közös cél érdekében – annak érdekében, hogy a tavak környéke egy mindenki számára elérhető, kulturált szabadidős, rekreációs területté fejlődjön – vállalják a konstruktív együttműködést az önkormányzattal.

Fotó: Várkapu.info