Szombaton, a Csillaghullás Minifesztiválon mutatják be Radovics Istvánné Kesztölc története című új könyvét. Az első 100 vásárló poszteren is megkapja a dűlőnevek színes térképét. A könyv ára 2500 Ft. Részlet a könyvől.

Kesztölc szerkezete szakaszosan alakult ki. Feltehetően a középkorban a Klastrom felé vezető út lehetett a falu főutcája. Köré épültek a főutcáról elágazó kisebb közlekedési útvonalak, mint a jelenlegi Kossuth Lajos utca, Dózsa György utca, Zsabárnya.

A dűlők elnevezése kapcsolódik a terület jellegzetességeihez, illetve az ott folytatott tevékenységhez. A szlovák betelepítések előtti időszak jellemzően magyar eredetet takar. Ilyen például a Cseresznyéshát, Zsarnóczay jegyző szerint az itt hajdan volt cseresznyeerdőről kapta az elnevezését. A Csóványos az ott termő gyomnövényről. Csurgó az itt lévő Csurgó patakról, A Gerlekút a jegyző szerint a gerlék őshazája volt. A Homoki dűlő az itt lévő nagy mennyiségű futóhomokról, a Magosi nevét a domb nagysága illette, a Nyíri dűlő a földesuráról kapta a nevét. A Patakszáj a területén lévő hajdan bővizű patak vízgyűjtő területéről. A pálosokhoz kötődik a Kecskeólak elnevezés, állítólag ott legeltették a kecskéket. Tóállás az állóvízről. a Bodzásoknál földibodza nőtt, Paszunki (legelő), Pánské roli (Papi illetményföld).

Ezek a magyar nevek a későbbiek folyamán jellemzően elszlovákosodtak, illetve születtek keverék magyar-szlovák dűlőnevek és lettek csak szlovák dűlőnevek. Az elszlovákosodásra példa, az Elletések szóból, amely a szőlő gyökereztetésére alkalmas terület volt, Eletise lett. A Hegyre dűlőből Hedredile. Tudjuk, hogy a Pilis szó jelentése tar, kopasz, és már Árpád-kori birtokként megjelenik az oklevelekben. Ennek változata a Plesina nevű dűlőnév, amely szintén pusztaságot jelent. A Magosi eredete magyar, viszont az oldalában lévő földterületet, amelyeket szőlők borítanak, Bokinak nevezték el, vagyis oldal, oldalak szlovákul. A határ és dűlőnevek pontosan körülhatárolják a birtokviszonyokat is, mert külön elnevezése van a káptalani földeknek Pánszke Roli, lefordítva „urasági földek” és „tanítói földek”, amelyek szlovák elnevezése Rehtorszke Roli, Kapusznice (Káposztás), Dlhé zeme (Hosszú Földek).

Külön köszönet Kecskeméti Menyhértnének a dűlőnevek pontosításához adott segítségéért.

A dűlőnevek, földrajzi nevek és magyarázatuk:

Babál: A Dózsa utca két oldala által behatárolt terület, ma beépített.

Barnaszáji: a Kétágú-hegy lábánál, a mai Pálos Gyógynövénykert mellett

Bencekút: Az itt közelben lévő „Benczés Klastromról melynek romjait jelenleg is lehet látni”. Szent Kereszt Pálos Kolostor.

Beregi: A sportpályával szembeni bokros rész, a Pilis felé

Blaták: saras.

Bodzás: Az itt teremni szokott sok földi Bodzáról

Boki dűlő: A Magosok oldalában fekvő szőlőt és szántót tartalmazó terület.

Boki: Dombos terület szőlő és szántó. A Magosi oldala

Csepói árok: A Dózsa utca Pilis felé eső patak forrása

Cseresznyéshát: Itt hajdan volt „cseresznyeerdőről” Írta Zsarnóczay.

Csóványos (ma Petőfi út) (Csovánose): Szlovákul csalán, nevét az ott termő gyomnövényről kapta. Korabeli leírások szerint kender termesztő hely volt.

Csurgó: Az itt lévő „csurgó patakról”. A vízgyűjtő területen kis tavacska alakult ki, Halas néven. A bányászat miatt a víz elfogyott, a terület kiszáradt.

Csurgoszkí bok: Magas domboldal, a Bodzás fölötti domboldal

Deszkahíd: A Csurgó patakon volt hídtól.

Dorogi homokföldek (Homoki od Doroghu): a településszerkezeti tervben a 117-es út melletti terület elnevezése

Döbönkút (Debenkút) Döben-Kuth: Hasaskút. A kútban kőboltívelés helyett vastag törzsű fűzfát építettek be. (Zsarnóczay jegyző)

Duzi, Niakara: a csurgói duzzasztó

Elletések (Eletíse): A szőlő gyökereztetésére alkalmas terület. A Magosi falu feletti lejtője.

Fölső falu: az Ófalu

Gerlekút (Gellekút): Szántó és rét. 1864-évi feljegyzés szerint „az itt lévő kutacskától” kapta a nevét. 1962. évi gyűjtés szerint: „gerlék őshazája”. Dorog felé eső mocsaras földrész

Három völgy (Tretá Jamina): Bábszkí hegy felé fekvő legelő

Hátsó rétek: a Településszerkezeti tervben a Tóállás és a Majorház közötti terület.

Hegyre dűlő (Hedredíle): Valószínűleg a mögötte lévő Sziklás hegy irányába fekvő szántóföld. Szkálka a Pilíscsév határa.

Herigó: Elnevezése ismeretlen. A legjobb minőségű szőlők területe. A Fehér Szirtek alatti terület.

Hoborjankút (Kút-sarok): A Kétágú-hegy alatt fekvő terület sarka

Homoki: Futóhomokról. A Malom utca a Homoki dűlő belső felén alakult ki. Szőlő és szántó. Szőlőterület. Zsarnóczay jegyző szerint elnevezését az ott lévő futóhomokról kapta.

Hosszú földek (Dlhe zeme): Szántó és legelő. A falu végén álló kereszttől jobb oldalon fekvő szántó, legelő

Hungaroring: szőlős út

Kapusznice (Káposztás kertek): Konyhakertek

Kecske ólak: Az itt hajdan tatárok által tartani és legeltetni szokott kecskékről. (más magyarázat szerint a pálos szerzetesek is itt tartották állataikat).

Kecskerétek: A településszerkezeti Tervben a Kecskeólaktól Keletre fekvő rész.

Kishegy: „Hegyen lévő erdő” A Tündérvölgy előtti erdővel borított terület.

Kopanica: Egyik változat szerint a mai Pálos Gyógynövénykert melletti terület, mások szerint Piliscsév felé eső terület. Az elnevezés több helyen is szerepel, mert egykor művelésen kívüli irtványföld volt, amelyet a későbbiek folyamán tettek művelhetővé.

Koriták: Teknő alakú képződmény gyep.

Kosári (Kosáre) kosár formájú domb

Kratyini (Kratini): A legendák szerint a tatárjárás alatt lakott településrész volt.

Kurtaföld (Krátke Zemi): Rövid szántóföldek.

Lencsehegy

Magosi (Magose): Szántó és ősgyep. A Településrendezési tervben: Magas alatti

Magosi alatt (Pod Magose, Rajcsula): Szántó.

Majorház: Török tulajdonban lévő nagyméretű búzaraktár található a XVI. században.

Minárové vrsky (Molnárok dombjai): Dorog felé, a Malom utcai patak környéke

Mocsár dűlő: Elnevezését kapta vizes, sáros mocsaras terület.

Na Vrchách zsltá szkala (Sárga szikla) Erdő, legelő, kevés szántó.

Nádas: Az itt hajdan termett sok nádról.

Nagy rétek (Velke lúki): Legeltetésre és takarmánytermelésre alkalmas terület.

Négy sor (Stiri radi): Szántó és rét.

Nyáras (Nárase Náraszke role, Náraszke vinohradi): Az eredeti elnevezés Nyárfás, a későbbiek folyamán akácerdőt telepítettek a Dorog felé eső részre.

Nyír (Níri): Szántóföld.

Ostrihomska cesta (Esztergom felé vezető út)

Öreghegy: a Településszerkezeti tervben az Elletések és a Pataszáj közötti terület.

Pánszke roli (Urasági földek): Káptalan tulajdonában lévő szántó, szőlő. A Herigótól mély árok választja el

Paszúnki: Legelő, szőlő

Patakszáj (Pataszáj): Elnevezését vagy alakjáról, vagy a területén lévő patakról kapta. Hajdan bő vízű patak folyt erre és jelentős vízgyűjtő területe volt. A Településszerkezeti tervben: Öreghegy-patakszáj – sziklák alatti

Plesina: tar, kopasz, a Pilis hegy neve is ebből a kifejezésből származik.

Pod Kétágú hegyom (Kétágú-hegy alatti)

Pod skalámi (Sziklák alatt) A Kétágú-hegy alatti sziklás rész, határa a Vifuki

Pri Pecách (A kemencéknél)

Radarét: Magyar eredetű név.

Sóte (Sóse): Az itt lévő sós talajról. (Zsarnóczay jegyző)

Szigoti (Szigeti): Patakokkal bekerített rétek.

Sziszlacina (Ürgés): A római út mellett található terület.

Tabula (tábla): a falu elején lévő Kesztölc táblával szembeni szántó

Tanítói illetményföld (Rechtorszké role): Tanítói illetményföld A Mélyúti Máriák fölött bal oldalon

Tatárszállás: Ez volt a tatárok szállása.

Tóállás (Tovallás): Vizes esztendők alkalmával állóvíztől.

Tündérvölgy

Velke lúki (Nagy legelő)

Vidám erdő (Veszeli háj)

Vifuki: A Lencsehegyi út Kétágú-hegy felé eső része, szőlők voltak valaha

Zadne lúki (Hátsó rétek): Legeltetésre alkalmas terület.

Zamináre (A molnárok mögötti terület.)

 

Olvasta már?

Helyismeret

Ismerjük Kesztölcöt? Tudjuk minden utca, tér nevét? Makovics János Kesztölcön született, de most bevallja: neki is kell a térképet nézegetnie néha. A naplementés fényképet Somorjai Ede készítette.