József Attila születésének 112. évfordulóján Makovics János versével köszöntjük a költészet napját.

Mint halottak napja, egy évben egyszer.
Ráfókuszálva a költészetre, pedig naponta
körbevesz csak kevesen veszik észre, sajnos.
A hajnali napfelkeltében és a déli harangszóban
is ott van a költészet, miként hétköznapi kis
csodánkban, melyet megélünk és féltve őrzünk,
szeretteink s álmaink árnyékában, magunkban,
kitárva és bezárkózva, mint tulipán mely nyílik
így tavasz hajnalán : kivirágzik és megújul minden,
és árad kis patak fodraként a tavaszodó világ fénye,
költészetet adva, mutatva, lábunk nyomán égre
nézve, és lassan jönnek a gólyák, fecskék, virágba
borulnak a fák, a kertek, és lelkünk is megifjodik,
érezve a tavaszt, mely költészet önmagában is.
És a versek : nincs nap hogy ne olvasnék verseket,
fejből is tudva oly sokat, melyeket mormolok ima
helyett úton - útfélen, mikor milyen a helyzetem.
Versek nélkül nem tudnék élni, költészet napja
elmúlik hamar, de a verses könyvek 365 napon
ott vannak a polcon, s megnyugszik a lélek, tudva
remélve, más és szebb is lehet még majd az élet.

Olvasta már?

Egy hatalmas kesztölci pofon története

Mozgalmas hely volt száz éve Kesztölc, ez derül ki Csapó Csaba történész új kutatásaiból. A Csillaghullás Fesztiválon érdekességeket hallhatunk Kesztölc történetéből. Ízelítőnek egy 1923-as cikket ajánlunk. 

Aki lejegyezte a kesztölci dalokat: Király Kata

Augusztus 19-én Kesztölcön mutatja be Király Kata új könyvét a kesztölci népdalkincsről. A gyűjtemény teljes képet ad a kesztölci szlovák népdalokról. Király Katával Nyírő András beszélgetett

Bárkányi Zoltán: Nagyapám történetei

Bárkányi Valkán Zoltán két kesztölci történetet írt meg a Csillaghullás Minifesztivál alkalmából. A novellát augusztus 11-én Kara József fogja felolvasni.