Kesztölc Kestúc

keresés

A Kétágú-hegyet és a Sármány-lyukat járta be Szekeres Gábor sziklamászó. Lélegzetelállító fényképek Kesztölc hegyeiről.

Azt hiszem elfogultság nélkül mondhatom, hogy a Pilis a kedvenc hazai hegységem. Nemcsak azért, mert könnyen megközelíthető, hanem mert van egy kevésbé ismert arca is, amely - legalábbis számomra - igazán visszaadja különös atmoszféráját. Ezek a turista utaktól távol eső, eldugott részek amelyek igazán közel állnak hozzám és amelyeket újra és újra szívesen keresek fel.

 

6_oreg-szirt.JPG

Ha a világ zajától elmenekülni vágyom, nem biztos, hogy a nagyon frekventált, turistáktól és kirándulóktól nyüzsgő helyek jutnak elsőre az eszembe. Persze ezekkel sincs semmi gond, de jó érzés, hogy ismerem azokat a rejtett vagy éppen kevésbé ismert zugokat, amelyek mellett gyakran elhalad az ember anélkül, hogy megismerné őket.

Szerencsére a Pilisben is akad jó néhány ilyen izgalmas hely.

Ezúttal a szintén kevésbé ismert Kétágú-hegyre esett a választásunk, amit rögtön meg is cáfolnék, mert ilyen formában az állítás, nem teljesen igaz. Ugyanis lábánál halad az Országos Kék túra, gerincén pedig a hírhedt Kinizsi 100-as teljesítménytúra is. Az egyik kilátópontjáról pedig siklóernyősök ugranak, nem utolsó sorban pedig itt helyezték el a Pilisi kilátások egyik pecsételőjét is.

 

1_ketagu-hegy_fele.JPG

Az Öreg-szirt felé

A legszebb kilátópontja azonban nem ott van, hanem egy kicsivel arrébb, a Sármány-lyukbarlang tátongó szája fölött magasodó fehér szikla szirten...

A Kétágú-hegy

Pilis-nyeregtől északnyugatra húzódik egy markáns gerinc, amelyet a Fekete-hegy és a Kétágú-hegy alkot. Utóbbi további két részre különül. A 424 méter magas Fehér-szirtre, amely a ma is működő kőbányájáról ismert, illetve az 504 méter magas Öreg-szirtre, amely alatt az évszázados múltra visszatekintő kesztölci szőlészet termőterülete található.

 

2_sombokor.JPG

Sombokor

 

3_kilatopontk.jpg

A kilátópont

 

4_kilatopont_es_ernyosok.JPG

Az ösvényen felfelé haladva sommal, mogyoróval kevert husángos tölgyesbe érünk, a magasabb szikla bérceken pedig sziklagyepi növényzet figyelhető meg. (Kövirózsák, harangvirágok, kőtörőfüvek)

A miocén időszakban a szomszédos Visegrádi-hegységen és Börzsönyön kívül a Pilisben is volt vulkanikus tevékenység. A Kétágú-hegytől északra elterülő Tábla-hegy és Csurgó-hegyis vulkáni eredetű, amely helyzetéből adódóan a Pilishez tartozik ugyan, de genetikailag inkább a Visegrádi-hegységhez sorolandók.

 

5_feher-szirt_es_tabla-hegy.JPG

A Fehér-szirt, mögötte a lapos, a Pilis kakukktojása a Tábla-hegy

A közeli vulkánosság hidrotermális szakaszához kötődő hévíz a karsztosodásra alkalmas mészkő és dolomitrétegekben szebbnél szebb barlangokat, üregrendszereket hozott létre az elmúlt egymillió évben. 

Így alakult ki, tehát az Öreg-szirten a Sármány-lyuk barlang is, amelynek bejárata fölött, már messziről kivehetőek a helyenként vassal és mangánnal színezett mészkőrétegek is.

 

7_ereszkedes.JPG

Ereszkedés

 

8-_sarmany-lyuk_barlang.JPG

A Sármány-lyuk barlang bejárata

Az Öreg-szirt anyaga - mint ahogyan a  Pilis északi részének fő tömegét is ez képezi - a dachsteini mészkő, melynek színe világosszürke, de a kopárabb szirteken az oldódás miatt, akár fehér is lehet, így az említett barlang fölötti mészkőszirt is messziről fehérlik.

 

9_belulrol.JPG

... belülről

 

10_cseppko.JPG

Cseppkő kezdemény

Csak kevesen keresik fel e helyet, mivel a sziklához még jelzés sem vezet, így valóban a Pilis kevésbé ismert zugaihoz tartozik. Mi egy napot töltöttünk teljes nyugalomban itt, alattunk kéktúrázókat láttunk, felettünk néha egy-egy siklóernyős repült.

 

11_es_monda_az_ur_hogy_oh_yeah.JPG

És mondá az Úr, hogy Oh yeah!

 

12_ketagu-hegy_panoramak.jpg

Panoráma az Öreg-szirtről

Facebook

Olvasta már?