A Magyar Pálos Rend minden őssze szentmisét ad az első pálos szerzetesek által épített kolostor romjainál.
Klastrompuszta az itt alapított magyar szerzetesrendnek 1250-1304-ig a központja volt. A Pálos szerzetesrend alapítója az esztergomi kanonok, Özséb volt. A 13. sz. elején a pilisi erdőkben, egyre nagyobb számban húzódtak meg remeték, akikkel a későbbi rendfőnök Özséb tartott rendszeres kapcsolatot. 1246-ban a tatárjárás után lemondott vagyonáról, és Báncsa István érsek hozzájárulásával ő maga is a Pilisbe vonult és remete életet élt. Maga köré gyűjtötte a társait és a barlangok közelében, templomot és monostort alapítottak a Szent Kereszt tiszteletére. A szerzetesrendet .Szent Pál első remete rendjének. nevezték. Az 1256. Évi esztergomi zsinaton Özséb, mint a rend főnöke jelent meg.
A klastrompusztai Szent Kereszt monostor 1250-1304-ig a rend központja volt. Ezekben az években itt volt a rendfőnök, generális székhelye, aki mellett a monostornak külön főnöke, prior, perjel volt. Özséb 1250-1270-ig volt a pálosok generálisa ez alatt a perjel Benedek volt. 1270. Január 20-án halt meg Özséb és Benedek lett a rendfőnök 1290-ig. 1285-ben királyi hadak égették fel a rendházat.
1287-ben Pilisszentlélek határában lévő pálos Szent Lélek monostort a klastromi Szent Kereszt monostor szerzetesei népesítették be.