A pincefalvak helyzetét, jövőbeni sorsát taglalták a Magyarországi Pincefalvak Vidékfejlesztési Szövetségének minapi györkönyi találkozóján a tagszervezetek – tudósított a teol.hu.

Mik is azok a pincefalvak?

A szövetség definíciója szerint a pincefalvak közé a azokat a településeket soroljuk, amelyek présházainak, pincéinek száma százas nagyságrendű, a pincék több sorban, egymáshoz viszonylag közel, egy jól körülhatárolható területen találhatók. Rendezett térszerkezettel bírnak. A település életének, szőlő-borkultúrájának szerves részét alkotó, hagyományosan is pincefaluként aposztrofált települések, településrészek.

A Magyarországi Pincefalvak Szövetsége most azt a célt fogalmazta meg, hogy elérje a magyarországi pincefalvak hungarikummá minősítését és azt, hogy felkerüljenek az UNESCO világörökségi listájára.

Európában nincs a magyarországi pincefalvakhoz hasonló nagyságrendű település, legfeljebb húsz-harminc egységből álló pinceutcák vannak – például Ausztriában és Morvaországban. Ezzel szemben a magyar pincefalvak több száz épületből állnak, Hajóson például ezerkétszáz, Bölcskén három-négyezer és Györkönyben is háromszáz présház van egy tömbben.

Kottából nótázhatnak a borivók a Györkönyi Pincefaluban

Dalszövegek is lesznek a bordal sétányon.

Nemcsak a pincék esetében ritkaság ez a koncentráltság, hanem gazdasági épületek esetében is. Miközben hagyományos építészetű falvak már nincsenek, hiszen mindenütt megjelentek az új épületek, addig a pincefalvak többségében megmaradtak, érintetlenek a hagyományos épületek – hangzott el a tanácskozáson.

A Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara dékánja és dékán helyettese is részt vett a györkönyi találkozón. Ők vállalták a hungarikummá minősítés és a világörökségi helyszínné válás érdekében szükséges tudományos előkészítő munkát.