Kesztölc Kestúc

keresés

Csapó Csaba történész Kesztölcön él, az ELTE-n tanít, az első világháború előtti korszak magyar történetével foglalkozik. 

 
1990-ben történelem szakon kezdtem el egyetemi tanulmányaimat az ELTE Bölcsészettudományi Karán, amelyet 1994-ben fejeztem be. 1998-banúj- és legújabbkori történeti muzeológus, valamint tanáridiplomát szereztem.

1994-ben elnyertem az MTA Tudományos Minősítő Bizottságának 3 éves doktori képzésre irányuló ösztöndíját és 1994. szeptemberétől az ELTE BTK Történeti Segédtudományok Tanszékének keretében a kutatási témámhoz kapcsolódó szemináriumok vezetésével bíztak meg.

1996-tól tanársegédként, 1999-től adjunktusként, 2011-től habilitált egyetemi docensként tanítok az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékén. Kutatási szakterületem a 19. század magyar történelme. Szemináriumokat tartoka kiegyezésről, Ferenc Józsefről, a 19. századi emlékiratokról, a politikusok magyarországi parlamentarizmusban betöltött szerepéről, a közigazgatás- és jogtörténetről, a dualizmus kori hatalmi hierarchia működési mechanizmusáról, sajtótörténetről,magyar rendvédelem-történetről. A speciális kollégiumokon a korszak eseményeit talán kevésbé meghatározó, de a hallgatók érdeklődését inkább figyelembe vevő órák meghirdetése kerül előtérbe.

2007. tavaszától előadóként és vizsgáztatóként veszek részt a doktori képzésben. Rendszeresen előadó vagyok az egyetem által szervezett kiegészítő (másoddiplomás) képzésen, valamint a tanári továbbképzéseken.

Szemináriumokat tartottam az ELTE Jogtudományi és Természettudományi Karán, ahol elsősorban a magyar jogtörténet és a magyar társadalom-történet kérdései kerültek előtérbe.

Opponensként és a doktori bizottság tagjaként, titkáraként több alkalommal vettem részt PhD védésen, a Pécsi Tudományegyetemen opponens voltam Molnár Judit habilitációs előadásán. Több korábbi szakdolgozóm az egyetemen doktori címet szerzett, vagy jelenleg is PhD-tanulmányokat folytat. Jelenleg két doktorandusz témavezetője vagyok. Az egyetemi közéletben a Kari Tanácstagjaként veszek részt.

Kutatói munkámban a Békésy György posztdoktori ösztöndíj, a Bolyai-ösztöndíj, a Habsburg Intézet és két OTKA pályázat támogatott. Kutatásaimhoz kapcsolódóan (csendőrség, illetve Ferenc József magyarországi utazásai, tartózkodása témakörében) két alkalommal 3-3 hónapot tölthettem a bécsi Staatsarchivban és Kriegsarchivban.

Kandidátusi disszertációmat "A magyar királyi csendőrség története 1881-1914" címmel 1998. november 9-én védtem meg, amely 1999-ben könyv formájában is megjelent.

Ezt követően a szegedi királyi biztosság, a betyárvilág felszámolásának történetét kutattam, amelyből számos tanulmány, majd 2007-ben önálló kötet is megjelent. Az utóbbi években Ferenc József magyarországi utazásairól, tartózkodásáról jelentek meg, illetve jelenleg is megjelenés alatt állnak publikációim.

Habilitációs előadásomat 2010-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán a szegedi királyi biztosság történetéről, a német nyelvű előadást pedig Ferenc József magyarországi utazásairól, tartózkodásáról tartottam.

Olvasta már?

Klányi Sándor

Kedélyes örökmozgó, keménykötésű, mintha Bruce Willis egyik filmjéből lépett volna elő. Kesztölc polgármestere volt 1999-től 2006-ig.

Gimeskövi Károly

Gimeskövi Károly, mezőgazdasági mérnök, szőlő- és bortermelő, a pilisi táj szerelmese.  A helyi termelõszövetkezet átalakulásakor kezdett az egykori TSZ-elnök a borászattal foglalkozni....

Hernádi Zsolt

A MOL elnök-vezérigazgatója Kesztölcön kezdte a karrierjét, elletőként. A Heti Válaszban így emlékszik ezekre az időkre:

Fuzik János

1957-ben született Kesztölcön, újságíró. 1999-től az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke. 2014-től a Parlament Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának elnöke.

Nyilasi Tibor

Nyilasi Tibor festőművész, neki köszönhetjük a kesztölci templom hatalmas freskóját. 2015-ben halt meg.