Minden évben augusztus 20-án ünnepeljük azokat a kesztölci polgárokat is, akik a faluért a falu közösségéért, az élhetőbb és az egészséges és esztétikus környezetért tettek, jobbítottak vagy alkottak valami újat. A mostani kitüntetettek között vannak olyanok, akik egyéni teljesítményükkel hívták fel magukra a figyelmet, vannak olyanok , akik csapatot alkotva értek el kiváló teljesítményeket hozzájárulva ahhoz , hogy mi Büszke Kesztölciek lehessünk. És vannak olyan kitüntetettjeink, akik hétköznapi emberként végeznek kiemelkedő munkát, törődést szeretetet, gondoskodást adnak, mindez természetes a számukra, mert ők ilyenek. Mi azonban látjuk, hogy a világunkban az önzés nagyobb teret kap, mint az önzetlenség és az ő elismerésükkel reméljük ösztönözni tudjuk a többieket arra, hogy segítsünk a rászorulókon, legyünk toleránsak, és emberséges emberek.

Kesztölc Község Önkormányzatának 8/1996 számú rendeletével alapított

KESZTÖLC KÖZSÉGÉRT EMLÉKPLAKETTET Shilling Károlyné és Kara Antal kapta

Igazi közösségi ember a szó nemes értelmében. Schilling Károlyné alázattal szolgálja a Kesztölcieket. Az ő szereplése nélkül elképzelhetetlenek a rendezvények. Évről évre dolgozik az adventi vasárnapokon, a családi napokon, a gyermeknapokon, a szüreti napokon, a civil és a magánemberek által szervezett rendezvényeken. Sokrétűen támogatja ezeket az eseményeket, minden munkát vállal, bármi legyen is az, és a rendezvény sikerét szolgálja. Az ő szempontjából tejesen mindegy, ki a rendezvény szervezője, legyen az önkormányzat, civil szervezet vagy magánszemély. Kedvessége, empatikus magatartása minden esetben segíti a szervezőket céljaik elérésében. Róla elmondhatjuk, hogy leányváriként igazi kesztölcivé vált.

Kara Antal vállalkozó, a Kara Árnyékolástechnika tulajdonosa. Születése óta Kesztölcön él, háromgyermekes családapa. Korábban a sportban jeleskedett. Napjainkban tetteivel bizonyítja a faluja, Kesztölc közössége iránti elkötelezettségét. Jellemző rá, hogy élére áll minden olyan kezdeményezésnek, amellyel az egyéneknek, egy-egy családnak, vagy éppen óvodának, iskolának, sőt, kórháznak az életét jobbá teheti.

Önzetlenül adakozik, és sok esetben a munka díjazásáért nem vár el pénzt, csak egy köszönömöt. Szenvedélyes, igen kritikusan tudja kifejteni a véleményét, de meghallgatja az ellenérveket is. Együtt él a közösséggel, érzékenyen érinti a falu sorsa és jövője. Köszönjük az eddig végzett önzetlen munkáját és számítunk a jövőben is a munkájára és építő jellegű kritikájára.

2019 év embere Nyilasi Donna.

Nyilasi Donna: Kanadai állampolgár, de választott hazája Magyarország és azon belül Kesztölc. Nyilasi Donnáról azt mondjuk, hogy a Nyilasi Tibor felesége. Azon van a hangsúly, hogy feleség. Most azonban Donna egyéniségét, és választott hazája iránti szeretetét szeretnénk kiemelni. Az eltelt időszak bizonyítja, hogy a feleség jelző kevés ahhoz a megítéléshez, ami Donnát jellemzi. Kiderült róla, hogy legkiválóbb szakértője a művész szellemiségének, sőt azon túl a racionálisan kezelendő hagyatéknak is. Lehetővé tette számunkra, hogy a Kisiskolában kialakíthassunk egy Nyilasi Tibor emléktermet, amihez 50 db festményt adományozott. Döntése nyomán óriási kulturális gazdagsággal gyarapodott Kesztölc, felbecsülhetetlenül értékes szellemi és esztétikai kincs birtokába jutottunk. Adományával örök emléket állított a férjének, és hozzájárul Kesztölc jó hírének és kultúrájának öregbítéséhez.

Példás Porta , Takaros ház díjat Karáné Nagy Ilona és Klányi Ottóné kapta.

Ezzel a dijjal azt szeretnénk kifejezni, hálásak vagyunk azoknak a polgároknak, akik példás környezetet teremtenek maguk körül, betartják a békés együttélés szabályait, és a gondoskodásuk kiterjed a közterületre is. Mostanában bekukkantunk a kapuk mögé is. Ilonkáéknál a rendezett utcafront mellett szépen gondozott virágos udvar és ápolt kert található. Idillikus szép környezethez gratulálunk!

Az idén átadott kiemelkedő sportteljesítmény dijat a Fekete Anna által vezetett futócsapat kapta.

Név szerint: Fekete Anna, Dukony Zsolt, Kara Zsolt, Pongrácz Dávid, Valek Tamás és Wieszt Bonifác. Ők a Tatán szervezett maratoni futáson első illetve második helyezést nyerték el Kesztölc színeiben.

Az önkormányzat történetében először fordul elő, hogy egy házaspár - életútját díjazzuk. Mind a ketten aktív korukban a falu közösségét szolgálták. Elismerés és tisztelet illeti meg a munkájukat. Ők a Gaál házaspár. Gaálné Kara Valéria és Gaál Lajos.

Egy hónappal ezelőtt olvashattuk, hogy Gaálné Kara Valéria 40 éves kiemelkedő pedagógiai munkájáért Pedagógus Szolgálati Emlékérem kitüntetésben részesült. Ebben a 40 évben benne van az a több mint két 

évtized, amit a Művelődési Ház vezetőjeként és a Szlovák Önkormányzat elnökeként végzett. Ez több mint negyvenévi szolgálatot jelent a faluért, a faluban, a gyerekekért és minden Kesztölcön lakó emberért. Nem lehet ezeket a területeket külön választani, mert szorosan összetartoznak, de mégis mást jelent tanítani, rendezvényeket szervezni, és nemzetiségi ügyeket intézni. Felelősséggel járó, bonyolult feladatsorokat jelentenek. Valikának sikerült ötvözni őket. Sok áldozattal járó munkák, amelyek jócskán igénybe veszik a hétvégéket, azt az időt, amit más pihenéssel tölt. A célok eléréséhez vezető utak nagyon eltérőek, ő mégis megtalálta azokat a motivációkat, amelyek eredményt hoztak. Neki sikerült, ami a rohanó immár digitális világban, az egyik legnehezebb dolog egy falu életében: hagyományokat teremtett. A Márton nap, a Basza - temetés, a Lucázás, Mikulásváró, az Adventi vasárnapok, a Húsvéti játékok, Családi nap, Apák napja és sorolhatnám tovább az általa bevezetett eseményeket, de egyet különösen szeretnék kiemelni: Megőrizte a Kesztölci Pávakört rajtuk keresztül a dalainkat és segített nekünk abban, hogy vállaljuk szlovákságunkat, legyünk büszkék gyökereinkre, tájnyelvünkre és őseinkre. Valika kénytelen volt megtapasztalni, mit jelent az élethosszig tartó tanulás, hiszen meg kellett tanulni és elfogadtatni velünk, mi a közösségi tér mi az E-pont, hogy kell használni az E naplót. Munkáját lelkesen nagy vehemenciával végezte. Szabályai mai napig érvényben vannak, akkor is betartjuk, ha ő nincs ott. Ez az igazi siker!

Az önkormányzat nevében ezúton szeretnék köszönetet mondani Gaálné Kara Valériának Kesztölcért végzett eredményes munkájáért.

Sok mindent tett és alkotott ezért a faluért Gaál Lajos. Tanári tanítói munkájáért hálásak a tanítványok. Polgármesterként is helyt állt. Én azonban most a média világában végzett tevékenységét szeretném kiemelni. Gaál Lajos életében jelentős szerepe volt a médiának és a kommunikációnak. Szerencsés egybeesés révén kezdetben fotóival később a technika fejlődésével párhuzamosan a médiaoktatással, majd az iskolai stúdió létrehozásával rakta le Kesztölcön az igényes vizuális kultúra alapjait. A stúdiós tanítványok a mai napig fotóznak, montázsokat készítenek, hangosítanak, zenét alkotnak. Az 1980-as évek közepétől a falu rendelkezik kamerával és kialakította azt, Kesztölci stúdiót, amely ma is a falut szolgálja. Lajos volt az első, aki felvette a vasárnapi focimeccseket, a faluban történő eseményeket. A mai napig megnézhetjük, hogy buliztunk a gyerekekkel, 30 évvel ezelőtt Zánkán, vagy milyen szép és fiatal volt a Pávakör 20 éve. Gaál Lajos 40 éven keresztül folytatta ezt a vizuális dokumentátori tevékenységet. Fejlesztette a stúdiót, készitette a videókat, megörökítette a múltunkat. Köszönjük, kedvtelésének hobbijának eredményeként, megőrizte a múlt eseményeit, dokumentációja sokat jelent a számunkra.

Makovics János író, újságíró született kesztölci. Elismerésben részesül, a munkássága során Kesztölcért végzett kulturális tevékenységéért. Nekünk nem az a dolgunk, hogy irodalmi munkásságát minősítsük, hiszen ezt megteszik az olvasók és a kritikusok. A képviselő-testület köszönete, annak a Makovics Jánosnak szól, aki 17-éves korától foglalkozik Kesztölc megjelenítésével az országos sajtóban, aki a mai napig jelen van minden rendezvényen, megéli az eseményeket, és úgy ír róla, jó vagy kritikus bírálatot. Elmondhatjuk, hogy nyitott szemmel jár a faluban és képes arra is, hogy kizárva a szubjektivitást objektív módon alkosson véleményt. Az imázzsal és a reklámmal foglalkozó, szakemberek azt mondják, hogy a rossz hír is jó hír, mert felszínen tartja az érdeklődést. Na, ezzel a Janinál nincs hiba, mert minden együtt van a palettáján, sőt még költői kérdéseket is tesz fel, amelyekre tudjuk az a jellemző, hogy nem vár rá választ. Az azonban a Janitól nem elvitatható, hogy a tollát a szülőföldje iránti szeretet vezérli, amiben benne van a dolgok javítása, és a jobbítás iránti szándéka. Az előbb hallott Radnóti Miklós versben a költő hitet tesz a hazaszeretetéről, hűségéről és elkötelezettségről. Makovics János Kesztölc című verséből sugárzik a lokálpatriotizmus, a falu múltja, jelene és jövője iránti tisztelet, a ragaszkodás a gyökerekhez.

Az idei évben a most díjazottakon keresztül szeretnénk köszönetet mondani, azoknak az embereknek, olyan karitatív munkát végeznek, amellyel embertársaikat segítik, hozzájárulnak ahhoz , hogy mindannyiunk közérzete és élete jobb és szebb legyen.

Elismerésünk Siska Vilmosnénak és Wieszt Zoltánnénak, Emesének.

Siska Vilmosné, Terike nyugdíjba vonulása óta azzal tölti szabadidejét, hogy más családok számára nyújt segítséget. Figyel a környezetében élő idősekre és gyermekekre. Évtizedek óta patronálja a helyi önkéntes tűzoltó egyesületet, süt-főz, vagy tűzoltó táborokat szervez és felügyel. Kéretlenül ápolja a temetőben lévő védett sírokat egykori atyáink, tanáraink tanítóink nyughelyét. Mindezeket feltűnés nélkül, csendben végzi el és lelkiismeretétől vezéreltetve végzi ezeket a feladatokat. Munkáját köszönjük, kívánunk jó egészséget neki és családjának, ahhoz hogy továbbra is ekkora örömöt okozzon másoknak és családjának.

Wieszt Zoltánné Mindenkinek Emese a falu gyógyszertárosa. Ez az a hely ahol sokan megfordulnak és elpanaszolják, vagy csak egyszerűen elmondják gondjaikat. Emese az aki ezekből a történésekből kiszúrja ki az aki segítségre szorul ki az akinek nincs pénze gyógyszerre ki az akinek helyben kell elvinni a gyógyszert mert ő már fizikailag nem képes rá. És ha már ott van akkor segít és megszervez a család és a rászorulók számára egyéb munkákat is. Karitatív tevékenységét is különböző rendezvények szervezésével szélesíti ő a mozgató rugója a karácsonyi csomagok elkészítésének és törődik azzal, hogy minden rászoruló számára az ünnep ÜNNEP legyen. Emellett az egyházközösségen belül is széles körű feladatokat lát el. Köszönjük a sok törődést és kívánjuk hogy a jövőben is ilyen jókedvűen és ennyi empátiával vegyen részt Kesztölc közösségének életében.

Emese sajnos nem tudott részt venni az ünnepségen, de az alábbi levélben foglalta össze gondolatait:

Szeretném megköszönni a kapott díjat. Először is annak, aki ezt felterjesztette, aztán a képviselőknek, aztán a falunak, amely befogadott és be-be jön a patikába, nem csak orvosságért, hanem azért, hogy megossza örömét, megkérdezze, hogy mi újság velem? Lehet, hogy a jó Isten azért rendezte így a dolgokat, hogy ne legyen jelen, mert tudja, hogy így is nagy az önértékelésem.

Gyógyászati munkámat nem tudnám így végezni, ha nem volna ilyen Anika, az asszisztens és a Doktor úr, akinek ugyanúgy ki jár a dicséret, mint nekem. A főnökömtől is nagy szabadságot kapok a munkámhoz, így neki is hálás vagyok. Talán még azért is kapom ezt a díjat, mert hogy patronálom Szabi. Ő tőle nagyon sok szeretetet kaptam, amikor elkezdtem vele foglalkozni, így igazán nem volt nehéz. Most, mikor egy kicsit nehezebb, már nem olyan kicsi, akkor pedig úgy érzem, ki kell tartanom, amíg szüksége lesz rám. A jóságot egyedül Istentől kapjuk, és ahogy Perczel Ági mondta nekünk, csak engedni kell, hogy átfolyjon rajtunk.

Köszönettel: Emese

Fotók: Makovics János és Juhász Sándor.

A galéria nagyobb méretű képeinek megnyitásához kattintson az alábbi fotókra. Lapozásához használhajta a navigációs nyilakat, valamint billentyűzetének jobb és bal gombját.