A Csillaghullás Fesztiválon milyen témakörben tart majd előadást?

A Kesztölc-Klastrompusztán található kolostorrom helyszíne a magyar alapítású pálos rend bölcsőjeként ismert, a középkori magyar történelem egyik ikonikus helyszíne. A Csillaghullás Fesztiválon a pálosokról, a középkori pálos mindennapokról és a romokról szólok, illetve megkerülhetetlen érinteni a Pilis, mint királyi erdő történetét is.

Milyen kötődése van Kesztölchöz?

Bárcsak elmondhatnám, hogy régi, de csupán néhány évre tekint vissza ez a kötődés, amely a pálos kutatással kapcsolatos. Mégis, mintha már hazajárnék, annyira természetes, hogy a környéken járok és kutatok sokat. Remélem mindezt bizonyíthatom még s hosszútávon szeretném a kesztölciek bizalmát élvezni s velük együtt vinni hírét ennek a csodálatos vidéknek és közösségnek - hátha egyszer majd úgy is, mint itt élő lakos.

Információink szerint egy régészettel kapcsolatos könyvet fordítottak le nemrégiben, melyik könyvről van szó, illetve mi a témája?

A könyv szerzőjeként különleges élmény volt az eredetileg angolul megírt munka fordítást olvasnom, ellenőriznem. A címe Hermits in the Heart of the Hungarian Kingdom - azaz remeték a Magyar Királyság szívében, ez a Pilisben található pálos kolostorok történeti adatait és régészeti kutatásait dolgozza fel, ám igyekeztem tovább lépni és a korabeli tájról, a korabeli Pilis egészéről is új adatokat feltárni. Végül hangsúlyosan az egykori kolostori környezetről, halastavakról, birtokokról sikerült több forrást közölni, valamint a Pilis-Visegrádi-hegységet körbevevő középkori királyi központokról és az úthálózatról, azoknak a pálos kolostorokkal való kapcsolatáról derült fény pár összefüggésre. Szerkesztés alatt áll tehát most a magyar fordítás, s bízunk benne, hogy idén ősszel már a kezükben tarthatják az érdeklődők.

A könyv fordítása mennyire volt nehéz?

Remélem annyira nem, ez egy kedves kollégám, Ferenczi László munkáját dicséri, aki emellett számtalan javaslattal, szakmai felvetéssel gazdagította az eredetileg angolul megjelent munkát. Az alapkoncepció ugyanaz, de mivel az angol könyv kézirata óta eltelt 5 év, így az információk újraértékelése, frissítése időszerű és mondhatom, alapvetően szükséges volt.

Honnan ered a régészet iránti szerelem?

Azt hiszem mindig is régész-történész akartam lenni, félig-meddig tudatosan, de sosem erőltetve - természetes folyamat volt ez az életemben. Úgy hiszem mindez a rajongás egy Egyiptom gazdag őskori és ókori történetét bemutató impozáns albummal kezdődött, 7-8 éves korom környékén - ebben az időben eszméltem rá, hogy az idő milyen relatív fogalom s a régmúlt élt emberek mennyire másképp éltek, milyen sokrétű a világ. Onnantól fogva ösztönösen keresem azt a hajtóerőt és izgatottságot, amelyet akkor - s egészen egyetemig - inkább csak éreztem, mint értettem. Nem tudok elég hálás lenni a szüleimnek többek közt azért, hogy szabadon dönthettem arról, milyen pályát választok. Így keresem ma is a régészeten keresztül a választ az élet kérdéseire, múlt, jelen és jövő kapcsolatára.

Régészeti munkája során mely kutatás volt a legizgalmasabb, illetve a jelenlegi kutatások során van valami új, ami kiemelkedően fontos a történelem szempontjából?

Több dolog miatt lehet izgalmas egy kutatás, van, hogy már maga a helyszín is sokat ad - ilyen volt a Kazahsztánban, még diákkoromban megélt expedíció, ahol belekóstolhattam a közép-ázsiai világba. Itthon nagy élmény volt a visegrádi királyi palotában ásni, de a szívemhez közel állt mindig a regéci vár is a maga 7-800 éves történetével, ahol idén 10 éve veszek részt a kutatásban. Sok látványos eredményt ér el nap mint nap a régészet a világ minden táján - legutóbb éppen arról olvastam, hogy svéd régészek igen ritka viking hajóssírt tártak fel nem rég. Hazánkban pedig őskori leleteket találtak a Baradla-barlangban. A saját kutatásaimmal elég szerencsés vagyok, a regéci leletek közt számos, pl. a Ráűkóczi-családhoz köthető apró, de izgalmas leletet találhatunk. De olyan kályhacsempét is találtunk, amelyet egykor Nagy Lajos király is láthatott. Az, hogy mi válik az egyetemes történelem szempontjából fontossá, igen relatív kérdés. A pálos kolostorok kutatása során jöttem rá, h ogy a egfontosabb a helyi közösségek ráébresztése arra, hogy milyen csodálatos és gazdag a múlt, az itt élt emberek nem csak pár száz, de több ezer éve élik a mindennapokat. Ha ezeket felismerjük, a kötődésünk is erősebb lesz mindenhez s talán a mai kor kihívásaira - pl. öko- gazdálkodás - is választ adhat a régészet. Ebben lelem meg a legnagyobb sikert a magam részéről s ez a viszonylag új felismerés számomra az igazi történeti eredmény.