„Múltja mindenkinek van,de jövője csak annak ,aki ismeri a múltját”- ez az idézet indított el 15 évvel ezelőtt,hogy elkezdjem őseim kutatását.A több éves kutatómunkám eredményeként sikerült összeállítanom a családfámat,amely több mint 2000 személyt tartalmaz és 2015-ben Kesztölcön megrendezni a nagy családtalálkozót.

Azért itt,mert a gyökereim kesztölciek.Édesapám (Kochnyák István),aki már nem él,itt született majd Piliscsabára nősült.Édesanyám (Köles/Kelles Mária) ősei szintén Kesztölcön éltek az 1800-as évek elején.Én már Piliscsabán születtem 67 éve,jelenleg Budapesten élek.Édesanyám korai halála miatt pár évig nagyszüleimnél éltem Kesztölcön.Valószínű,hogy ezért is nagyobb a kötődésem Kesztölchöz, mint Piliscsabához.

Kutatásaim közben kedvet kaptam erre az érdekes,izgalmas és a jövő számára is hasznos tevékenységhez.Úgy gondoltam,ha nekem vannak gyökereim akkor egy településnek,jelenesetben Kesztölcnek is vannak gyökerei.Ezek a gyökerek,azok a családok és személyek,akik létrehozták,megalapították Kesztölcöt.

Nem falukönyvben gondolkodtam,mert a helytörténeti irodalmat Radovics Istvánné és Petrik József már elkészítették.Az anyakönyvekből és a kutatás közben talált jelentősebb személyekből összeállított adatgyűjtemény feldolgozására gondoltam.Ebből kialakulhat az ősi kesztölci családok fája is és megtudhatja a mai és a jövő nemzedéke hogy kik voltak,honnan jöttek és mivel foglalkoztak eleik.

Kutatómunkám közben kiegészítésképpen elkészítettem néhány kesztölci család megbízásából a családfájukat.Bízva abban is hogy elterjed a híre,hogy mivel foglalkozok és ha segítségre szorulnék a feldolgozás során,lenne kihez fordulnom.Az adatgyűjtéshez forrásként a Nemzeti Levéltárban,az interneten és a települési parókiákon található anyakönyveket és adatbázisokat használom.Ebből saját adatbázist hozok létre,amelyben szerepelnek a születési,a házassági és halotti anyakönyvekből az összes kesztölci lakos adatai.Különböző egyházi,úrbéri,családi és állami összeírások.Valamint tartalmazza a lakosság származását,foglalkozását személyek szerepét a település életében.

Az első családok felkutatására nemigen van lehetőség,mivel nagyon kevés ilyen dokumentum maradt meg az utókor számára Kesztölcről.Igazából az 1500-as évek közepétől állnak rendelkezésre ezzel kapcsolatos adatok.Hosszú és kitartó munkával,szerteágazó ismeretek megszerzésével tudtam csak haladni a kutatásaim során.

Meg kellett ismernem Kesztölc és környéke történelmét,adottságait és népszokásait.Nem utolsó sorban szembesülnöm kellett a szlovák nyelvvel is.Ez sok problémát okoz,mert nem beszélem a nyelvet.

Annak érdekében,hogy ez az adatbázis a kesztölci családokról,emberekről pontos és kezelhető legyen a jövő számára,segítségre van szükségem olyan emberektől,akik beszélik és értik(nyelvtanilag is) a kesztölci szlovák nyelvet.Ugyanis sok családnév,ragadványnév,foglalkozás és dokumentum szlovákul is van írva.Gyakori a családnevek írásmódjában az eltérés az anyakönyvekben ugyanazon család esetében is.Csak egy példát említenék,nagy sikerélmény volt számomra amikor rájöttem hogy a Fehér-Bélik-Bjelik-Bilik-Belan-Belány-Belanszky családnév gyökerei azonosak.Mivel több ilyen és ehhez hasonló adattal van problémám,kérem,hogy azok a személyek akik segítséget tudnának nyújtani a következő elérhetőségeken keressenek fel. ( kochnyak.istvan@chello.hu ) – ( tel: +36 30 536 5582 )                               

Kochnyák István  

(Borítókép: Kara István)