Részlet a pályázatból:

Kesztölc a forradalomban példát mutatott szabadságszeretetből, helytállásból és közösségi önszerveződésből. A forradalom leverése után hosszú évekig bújtatták a megtorlás elől egyik vezetőjüket. Kötetünk célja, hogy a mai tizen-huszonéves fiatalok számára érthető és emészthető formában mutassuk be 1956-os hőseinket.

Méltóságteljes forradalom Kesztölcön

Kesztölc kis bányászfalu a Pilis dél-nyugati lábánál, Esztergom és Dorog vonzáskörzetében. A huszadik századdal a történelem egyre inkább beleszólt az elzárt zsákfalu életébe. A világháborúk és az orosz megszállás meggyötörte a falu lakosságát. Az oroszok közel 400 férfit hajtottak el a faluból malenkij robotra, s a felük nem tért vissza. Az 50-es évek elején bányász-összeesküvést kreáltak ellenük, kettejüket kivégezték, a többiek 170 év börtönbüntetést kaptak.

1956-ban méltósággal, atrocitások nélkül lázadtak a kesztölciek az önkény ellen. Megszervezték a forradalom intézményeit. Erejükből arra is futotta, hogy a budapesti felkelőknek több teherautónyi élelmiszert küldjenek. A kesztölci kommunisták a forradalom első napjaiban felfegyverkeztek. Később a felkelők is fegyverhez jutottak, és egy tankot is szereztek. A fesztültség vibrált a két csoport között, de ennek ellenére a faluban egy könyvégetést leszámítva nem történt erőszak.

A megtorlás mégis brutális volt. A felkelők vezetőjét halálra ítélték és kivégezték, 16 társát hosszú börtönre ítélték. Az egyik forradalmárt 1963-ig bújtatták a kesztölciek a megtorlás előll. A kommunisták utólag szégyenbélyegként rásütötték az itteniekre, hogy borgőzös hőbörgésükben köztársaságot akartak kikiáltani. De a kesztölciek nem hagyták magukat, a kommunista rágalmat visszájára fordítva legendává alakították. Napjainkban Facebookon külön csoport is alakult Kesztöci Köztársaság néven.

A forradalom emléke Kesztölcön

A forradalom emlékét élénken őrzi a falu. Az események főszereplői már nincsenek velünk, de az akkori gyerekek ma már nyugdíjasként szívesen mesélnek azokról az időkről. Az ötvenes évek tárgyi emlékeit, plakátait kis magángyűjtemény mutatja be a falu közepén egy borospincében.

Kesztölci köztársaság címmel Barsi-Szabó Gergely írt egy riportkönyvet a forradalom eseményeiről. A könyv érdeme, hogy megszólaltatta a forradalom tanuit, de a kezdő újságíró szerző elveszett a részletekben, a visszaemlékezések kusza szálai összezavarják az olvasót. A riportkönyv a köztársaság legendáját járja körbe, és megerősíti, hogy 1956 októberében nem kiáltottak ki köztársaságot Kesztölcön, ez egy utólagos rágalom volt. Részletesen kibontja a történetnek azt a szálát, hogy a felkelők szereztek egy tankot, de ezzel akatlanul is tovább élteti az egykori kommunista rágalmat, miszerint 1956 Kesztölcon néhány részeg handabandázó hőbörgése lett volna.

Kötetünk célja

A tervezett kötet célja az, hogy levéltári források és az egykori szemtanuk visszaemlékezéseinek segítségével emléket állítsunk az 1956-os kesztölci hősöknek. Nem pusztán helytörténeti kiadványt szeretnénk készíteni, hanem olyan anyagot tervezünk, ami a helyi oktatásban is használható. Célunk az, hogy a fiatalok számára bemutassuk, Kesztölc közössége becsülettel helytállt a forradalom idején, és még arra is futotta erejéből, hogy a budapesti felkelőknek teherautószámra élelmiszert küldjön. Könyvünk fókuszába az egykori dehonásztáló kommunista propaganda (Kesztölci Köztársaság) elemzése helyett a közösség erejét, tisztességes helytállását, a következményekkel számoló kiállását helyezzük.

A forradalmat követő kommunista terrort és véres leszámolást szintén részletesen be fogjuk mutatni a könyvben. A bevonuló oroszok lelőttek egy embert, majd 1956 decemberében a forradalom hét vezetőjét letartóztatták, és Minczér Józsefet a rögtönítélő bíróság halálra ítélte.

A terjesztésről

A kötetet 500 példányban szeretnénk kinyomtatni. Elérhető lesz a községi könyvtárban, az általános iskola végzős diákjai kapnak egy-egy példányt a kötetből. Elektronikusan elérhetővé tesszük a könyvet a község megújult honlapján (www.kesztolc.hu), a Magyar Elektronikus Könyvtárban. Megvásárolható lesz a helytörténeti múzeumban és az 1956-os magángyűjteményben is.

A kötet népszerűsítésében felhasználjuk a közösségi médiát is. A Youtube-on rövid ismertető videót teszünk közzé, a Facebookon külön oldalt hozunk létre a könyvnek, az Instagramon a könyvbemutató idején publikáljuk az egykori helyszíneket bemutató mai fényképeket.

A kötet bemutatására több részből álló sajtóeseményt tervezünk, melyre a megyei sajtót és az online média képviselőit meghívjuk.

Borítókép: Kara István fényképe