Nyírő András: Kezdjük aktuális kérdéssel: közeleg a népszavazás.

Völner Pál: A kormányzat álláspontja egyértelmű: ellenőrizetlenül, kényszerbetelepítéssel nem akarunk befogadni bevándorló tömegeket. Számtalan olyan feszültségforrás van, amit nem kell bevállalni. Kesztölcön egy nagyszámú, más kultúrából érkezett, egyáltalán nem alkalmazkodó család megjelenése felfordíthatná az egész közösség életét. Magyarországon van meneküldbefogadás, megvizsgáljuk, tényleg rászorul-e, elfogadja-e a törvényeinket. Nem Németországban kell arról dönteni, hogy kit helyezzenek el nálunk. Azért fontos a népszavazás, hogy Brüsszelben lássák, ez nem kormányzati hóbort. Magyarországon emberek milliói úgy gondolkoznak, hogy a magyar országgyűlés az illetékes, és ezt a jogot nem akarjuk átadni. Az a kormányzati álláspont, hogy helyben, a török határon, Libanonban, Jordániában kell segíteni.

Nyírő András: Térjünk át a hétköznapi ügyeinkre. Megújult a Budapest-Esztergom vasút, kényelmes szerelvények járnak, és a villamosítással gyorsabb lesz a közlekedés. Viszont Kesztölcről busszal nem könnyű eljutni a leányvári állomáshoz. A csuklós busz ritkán jár, és nincs teljesen kihasználva. Lát-e lehetőséget arra, hogy a Volánnal egyeztetve kisebb buszt állítsanak be, ami gyakrabban jár?

Völner Pál: A Volánnal fel lehet venni a kapcsolatot, hogy ilyen járatot üzemeltessenek. Én nagyon logikus dolognak tartanám, hogy Kesztölc és a leányvári vasútállomás között legyen egy gyakori járat. Ez sokmindent megoldana. Azt nem tudom, hogy mennyire rentábilis, de ezt a kérdést meg tudjuk vizsgálni, fel fogom vetni.

Nyírő András: Leányváron megépült a szép új állomás, kerékpártárolóval. Kesztölcről azonban a kamionok között életveszélyes eltekerni az állomásig.

Völner Pál:  A Kesztölc-Leányvár kerékpárút kapcsán talán a régi bekötőutat kellene megnézni. Én nyitott vagyok arra, hogy egyeztessünk Kesztölccel. Az a kérdés, hogy találunk-e olyan ideális útvonalat, ami megépíthető. Egy kerékpárút olyan lépték, ami megcélozható. A közlekedés fejlesztésében most nagyon markánsan megjelent a hazai forrás. Folyik egy 70 milliárdos útfelújítási program, jövőre 100 milliárdból tudunk felújítani utakat.  Most is van kerékpárút fejlesztés Esztergomban, a várost és az ipari parkot összekötjük. Ezek a fajta felvetések jogosak, remélem, hogy majd ütemezetten ezt is be tudjuk tenni a tervezésbe.  

Nyírő András: A 10-es út nem egyszerű eset, csúcsforgalomban nehéz bejutni, fizikai lehetőség se nagyon van ennek a megváltoztatására.

Völner Pál: Könnyíteni fog a helyzeten, ha megépül az új 102-es gyorsforgalmi út. Ez a kesztölci elágazástól indul Zsámbék irányába. A teljes kamionforgalmat erre az útra terelnénk, és akkor a személygépkocsik könnyebben közlekedhetnek a 10-es úton. Az építkezés befejezése átcsúszik a cikluson, 2020 a véghatáridő. Különböző nyomvonal problémák merültek fel Zsámbék környékén. Az út nem 2x1 sávos lesz, hanem 2x2, ezért még egyeztetések szükségesek. A kormányzat egyfajta restanciája ez, mert az esztergomi ipari parkban lévő Suzukinak és a többi cégnek beígérésre került.

Ez a fejlesztés magával húzhatja Kesztölc környékét is. Látjuk az elágazásnál a dorogi ipari park üres területeit. A kesztölcieknek is vannak olyan álmaik, hogy ott is legyen valamilyen gazdaságfejlesztés. Ha az autópályacsatlakozás megvalósul, az automatikusan felértékeli a térség szerepét.

A hetekben adtuk át az esztergomi teherkompot. Már most napi 70-80 kamiont szállít, ez reményeink szerint emelkedni is fog. Egy hídnak 10-15 év az átfutási ideje, de kikényszeríthető, hogy ott is legyen egy teherforgalmi híd, ami a dél-szlovákiai és az esztergomi térség összekapcsolásával kölcsönösen fellendítheti a gazdaságot.

Nyírő András: Az internetes fórumokon sokan attól tartanak, hogy a teherkomppal a  párkányi teherpályaudvar is közelebb kerül, és megnő a kamionforgalom a 10-es úton.

Völner Pál: Nem, ez a forgalom jelenleg is itt van, csak a kamionoknak el kellett menniük Komárom, vagy Budapest felé. Önmagában nem generál forgalmat a teherkomp megléte. Az az előnye, hogy 8000 forintért kerülő és útdíj nélkül át lehet menni, ez időben is komoly nyereséget jelenthet. Azt hiszem, hogy külön forgalom ebből nincs és nem is lesz.

Nyírő András: Kesztölc számára komoly esély a borturizmus, és az ehhez kapcsolódó kerékpáros borutak. Piliscsabától Cséven és Kesztölcön át Dorogig földutakon végig lehet tekerni. Ezt logikus lenne összekötni az EuroVelo 6-tal, tehát olyan leágazást kialakítani, mint amilyen a Győr-Pannonhalma kerékpárút becsatolása a dunai kerékpárúthoz.

Völner Pál: Teljesen egyetértek. A kerékpárutak fejlesztésében szerencsére az utóbbi időben eljutottunk odáig, hogy rendszerekben kell gondolkodni. A Duna-menti kerékpárutat ki kell építeni. Ez Esztergom térségében a gátépítéssel együtt fog megvalósulni. Lábatlantól Tátig már elkészült a kerékpárút, a folytatás a gáton vezet majd.

Azt kell kitalálni, hogy mi legyen a jó becsatlakozási pont. Felmerült, hogy Kertváros és Esztergom között is legyen kerékpárút. A kerékpárügyi kormánybiztossal, Révész Máriusszal már egy röpke egyeztetést lefolytattam. Ezek a bekötések másutt is működnek, például az Átal-ér melletti kerékpárút most már kijött a Dunáig. Szeretnénk a dunai kerékpárutat a Velencei tóval összekötni, a tavat már körbe lehet tekerni. A Velencei tavat szeretnénk a Balatonnal összekötni, ezek a fő elemei az észak-dunántúli kerékpáros hálózatnak.

A településeken belül is megvalósul ez, Nyergesújfaluról ki lehet már menni Bajótra. A Területi Operatív Programon belül vizsgáljuk azt, hogy Tátról át lehessen menni Mogyorósbányára a hegyen keresztül. Ebbe a megközelítésbe teljesen illeszkedik a Piliscsév-Kesztölc-Esztergom útvonal is. Ezek nem őrült összegek, mert nem teljes kiépítést igényelnek, ezek mezőgazdasági utakon kijelölt túraútvonalak. Jó nyomvonalat kell találni, és azt kell olyan állapotba hozni, hogy az időjárás viszontagságai, vagy az arra tévedő traktorok mellett is lehessen használni.

Ezek mind jó felvetések, ezeket megyei szinten fel fogjuk vetni. A mostani ciklusban a pénzforrásoknak már megvan a helyük, de a tervezésbe be kell venni, mert akkor tudjuk a kormányzat elé beterjeszteni, hogy ez értelmes fejlesztés, nem a semmiből vezet a semmibe.

Nyírő András: A borkultúra erősítésére létrehoztuk a Kesztölci Borklub egyesületet. Hogyan látja a kesztölci borturizmus fejlesztésének lehetőségeit?  

Völner Pál: Elkötelezett családi vállalkozások kellenek, mert nem valószínű, hogy egy nagybefeketető itt megjelenjen. Úgy tudom, hogy a Borháznak már van új tulajdonosa. A szőlők miatt nem aggódom, mert látom, hogy elkötelezettek a gazdák. A kesztölci szőlőt akkor is el tudják adni, ha nem állítanak elő bort. Én is azt hittem, hogy ott a Pilis nyugati oldalán nem nagyon él meg a szőlő. Amikor felmentem előszőr, és láttam, hogy ezek déli benapozású lejtők ott a hegy szoknyáján, és a kőről odaverődik még a nap melege, megértettem, hogy miért volt fontos már a középkorban is az érsekségnek ez a terület.

A turizmus fejlesztésében a Szép Kártya program sok lehetőséget ad. Kellenek olyan vállalkozások, akik a Szép Kártya programba bekapcsolódnak, hiszen ez arról szól, hogy hogyan tudjuk a belföldi turizmust életben tartani és fejleszteni. Látványosak a mutatók az eltelt években.

A kesztölci honlap profin működik, erre lehet alapozni. Az osztrák példát szoktam idézni. Kesztölcön is van hangulatos pincesor, és itt van Esztergom csak 15 kilométerre, történelmi nevezetességekkel. Budapest harmincvalahány kilométer. Ausztriában ilyen érvekkel vonzzák a turistákat a kis falvakba. Így azt is sikerül megtalálni, aki csöndre vágyik és azt is, aki látnivalókat keres. Kesztölc árban versenyképes, a gasztronómia miatt nem aggódunk, helyi termékeket is fel lehet mutatni. Ennek van jövője. Nagyon jó a külföldi turizmus, mert ők hozzák a devizát, de Ausztriában is a belföldi turizmus lendített nagyot a forgalmon.