– Amiről mostanában a hírek szólnak, az a zöld vándor poloska – emelte ki a szakember. – Nagyjából nyolc éve jelent meg hazánkban. Ez pedig egyértelműen a klímaváltozással függ össze. Egyébként hasonló a helyzet a szúnyogokkal vagy a harlekin katicával is. A tél egyre enyhébb nálunk, így a poloska simán túléli. A nyarak pedig fokozatosan melegebbek, amely kedvez a szaporodásuknak, a populáció növekedésének.

A kertészmérnök azt is hangsúlyozta, hogy ez a rovar büdös, és rossz ízű. Ezért a madarak sem pusztítják. Gyakorlatilag nagyon kevés a természetes ellensége. A felmelegedés miatt számukra az életkörülmények és feltételek pedig egyre inkább ideálisak.

Annak is utánanéztek, hogy Baranya megyében és Tokaj környékén minek a következménye a nagyobb inváziójuk:

– Az a térség még melegebb, mint Komárom-Esztergom megye – jegyezte meg Herold Ferenc. – Teszem hozzá, a poloska a szőlőben is kárt tud tenni, nem csupán a konyhakertekben, de erre a tokaji borvidéken aligha van esélye az „agresszív” védekezés miatt.

A helyi gazdák véleménye alapján szűkebb hazánkban valóban nem beszélhetünk e rovarok tömeges felbukkanásáról. A termelők szerint ez inkább felkapott, mint valós információ a megyében. Mindenesetre a termesztés-technológiai hibák, illetve a nem okszerű prevenció jótékony hatással lehet a poloskák egyedszámának emelkedésére. Mivel ennek a rovarnak úgynevezett szúró-szívó szájszerve van, a termést megsérti. A szúrás helyén például a paradicsom „fala” besüpped és fakó foltok jelennek meg a terményen. Ezért a friss, fogyasztásra szánt termékek – gyakorlatilag – értéküket vesztik. A vándor poloska veszélyességét fokozza, hogy polifág, azaz többféle gazdanövényen is meg tud telepedni. A konyhakertekben a paradicsom és a bab tartozik a „kedvencei” közé.