Az egyik legjobb védekezési mód az, hogy nem engedjük be a házba. Ezt úgy tehetjük meg, hogy az ősz közeledtével, szilikonnal tömítjük az ablakokat, ajtók körüli nyílásokat és minden olyan helyet, ahol van rá esély, hogy bejussanak a katicák. Ha szükségét érezzük, akkor az ablakokra, ajtókra helyezhetünk szúnyoghálót is.

Ha a katicák már bejutottak a házba, akkor minél hamarabb el kell őket távolítani, és meg keresni azt a helyet, ahol bejutottak. Az eltávolítás legjobb és legegyszerűbb módja a porszívó. Gyűjtsük őket a porzsákba, majd szabaduljunk meg tőlük. Semmiképpen ne szedjük össze őket kézzel, mivel könnyen összenyomhatjuk és akkor sárgás nyomott hagynak a falon.

Háztartásokban mellőzzük a vegyszeres védekezést, sokan mondták, hogy a rovarirtó szerek hatásosak, de általában csak akkor hatnak, ha közvetlenül érintkeznek vele, ez pedig ritkán sikerül.

A problémát egyébként az jelenti, hogy mezőgazdasági kultúrákban még nem sikerült megoldani az irtását, és ezért rengeteg van belőle.

Sajnos annyira elszaporodtak, hogy most már csak gyéríteni lehet őket. Erre a legjobb megoldás a hideg lehet, ezért fontos, hogy biztosítsuk azt, hogy ne jussanak be a házba.

Még véget sem ért a poloska invázió, máris itt a szokásos harlekinkatica özön.

A kellemetlen szagú váladékot engedő, akár veszélytelen, de kellemetlen csípésre is hajlamos katicafajta nem a nálunk őshonos, mesékből oly kedves hétpettyes katicabogár, hanem annak egy távoli, ázsiai rokona. Nem egészen tíz évvel ezelőtt bukkant fel Magyarországon azt megelőzően, a 80-as években Nyugat-Európában mesterségesen honosították meg őket, mint biológiai fegyvert a levéltetvekkel szemben.

A rendkívül jó alkalmazkodóképességű faj azonban hamarosan kontrollálatlanul terjedni kezdett az egész kontinensen, a Kis-Alföldön tömegével fordulnak elő, de a tél elől menekülő fajta az egész országon átvonul.

A harlekinkaticaként is ismert rovar kiszorítja az őshonos katicákat eredeti élőhelyükről, ráadásul kellemetlen szaga miatt keserűkaticaként is ismert rovar a falak, fák repedéseibe húzódik be ősszel, valószínűleg ez állhat a jelzett invázió mögött is: téli búvóhelyüket keresik.

Az ázsiai katica a színéről, illetve pettyezéséről ismerhető fel, alapvetően három változata ismert: a szárnyfedő sötétebb-világosabb narancssárga, esetleg vörös alapszínű, 15–21 fekete ponttal, a második változat szárnyfedői feketék, 4 vöröses folttal, a harmadiké feketék, 2 piros folttal, melyek közepén fekete pont vagy folt lehet.

Idehaza egyelőre a legtöbbünk számára inkább csak kellemetlenséget okoz tömeges megjelenésük, a szőlészek azonban joggal aggódnak: a harlekinkatica előszeretettel bújuk meg a tömött szőlőfürtökben, és préseléskor a mustba kerülve a teljes termést tönkreteheti keserű ízével.

A harlekin projektben jelenteni lehet a tömeges előfordulást, így segítve a kutatók munkáját.