Cikkünkben megvizsgáljuk, hogy milyen hatással van életünkre a főváros és az agglomeráció közötti ingázás. Illetve, hogy akik a fővárosból vidékre költöznek, mire számítsanak.

A budapesti agglomerációban a közlekedés túlnőtte magát az infrastruktúrán. Egyre nehezebb és hosszabb a bejutás a fővárosba, mégis sokan választják a közeli településeket lakóhelyként a nyugodt és egészséges élet reményében, pedig ezzel tovább duzzad a széndioxid kibocsájtás és a dugókban eltöltött órák száma.

Sokan gondolják, hogy a nyugodt és egészséges élet reményében megéri az agglomerációba költözni, amerikai kutatások szerint ez azonban hiú ábránd. Az ingázás nemcsak költséges, de egészségkárosító is. „Az elmúlt évtizedekben számos kutatás foglalkozott az ingázás borzalmaival. Azok, akik sokat utaznak kövérebbek, boldogtalanabbak és stresszesebb életet élnek.„ - írja Annie Lowrey amerikai publicista a Slate webmagazinban.

A lakhely megválasztása esetében tehát az emberek túlbecsülik a külváros pozitív hatásait, míg az olyan szempontokat, mint például az ingázással járó kellemetlenségek, alulbecsülik, amihez valószínűleg sokkal nehezebb hozzászokni.

A kesztölciek vonatkozásában a legtöbben busszal járnak Dorogra, Esztergomba és Budapestre. A közlekedés aránytalanul sok időbe és pénzbe kerül. A 161 válaszadó 78%-a naponta ingázik Kesztölc és egy másik település között. Ez derül ki abból a kérdőívből, amit a Kesztölc-Kestúc csoport tagjai töltöttek ki, még tavaly októberben.

A munka szempontjából sokan választják a fővárost térségünkből, csábító lehet a magasabb fizetés, de a leírtak szerint az a kérdés, hogy valójában megéri-e? Szerencsére sok olyan gyár van térségünkben, ami könnyen megközelíthető, ezekben a gyárakban továbbra is sokan dolgoznak környékünkről. Viszont a szellemi munkát végző emberek egy része, vagy nem talál a szakmájának megfelelő munkát a térségben, vagy nem elégedett a lehetőségekkel.

Úgy gondoljuk, hogy érdemes a témával foglalkozni, ezért a napokban néhány térségünkben található szellemi foglalkozásokat kínáló állásokat összegyűjtjük!

Zárómondatként egy érdekesség a kesztölciek közlekedéséről, mely Radovics Istvánné Kesztölc története című könyvben olvasható: az 1930-as években 550 fő járt gyalog dolgozni a dorogi bányába, ami egy órás séta volt csak oda, és az 1960-as évek elején 660 ember ingázott, most ez a szám a KSH szerint 808 fő.

Olvasta már?

Pilisi Natúrpark: megkezdték a felmérést

Egyetemi oktatók és 25 tájépítész hallgató járta körbe a Pilis településeit a Virágzó Kesztölc Egyesület meghívására. A felmérés májusban zárul. Hubayné dr. Horváth Nóra, a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési karának oktatója ...