Több évtizedes vita zárulhat le, ha a december utolsó napjaiban elfogadott tervek szerint az M1-es és Esztergom között épül új autópálya. Ezzel bezárulhat a Budapest körüli autópálya gyűrű, de nem az eddig tervezett, a fővároshoz közeli, környezetvédelmi területeket érintő, akár 400 milliárdosra tervezett M0 nyomvonalán. A G7 összefoglalója

A fejlesztéssel sokat nyerhetnek az esztergomi és a budai hegyvidéki vállalkozások, és az adófizetők is sokat spórolhatnak ezzel a megoldással.

A Magyar Közlöny tavalyi utolsó, december 28-i számában lehetett felfedezni, hogy számos út- és vasútfejlesztési tervet átírt a kormány. Talán a legérdekesebb ezek közül, hogy a legújabb terület-fejlesztési térképről eltűnt az M0-s nyugati szakasza.

Bár a közfelfogás szerint nagyon fontos dolog lenne a fővárosi körgyűrű befejezése, ez egyáltalán nem biztos, hogy olyan jó ötlet. Róma, Moszkva, Párizs, Madrid és London valóban kör alakú elkerülő autópályákkal rendelkezik, de azért ez inkább csak a kivétel Európában. Elég itt a közeli Bécsre, Münchenre vagy Prágára gondolni.

A legújabb kormányzati elképzelések megvalósulása esetén is bezárulna az autópálya gyűrű Budapest körül, de nem kör, hanem inkább egy zsák alakja lenne, és nem végig M0-snak hívnák. A budai oldalon az M100-as és M10-es utak zárnák le az M0-ból és az M1-ből álló körutat. Ebben van logika. Bécsben is hegyes, természetvédelmi terület van a város nyugati határában, ott is délre kerüli el a várost a legnagyobb átmenő forgalom, és jóval messzebb, Tullnál zárul csak a kör-autópálya.

Bal oldalt a legfrissebb kormányzati tervek a Budapest környéki autópályákra (fekete=meglévő, piros=tervezett), jobb oldalt a Bécs környéki autópályák. Forrás: OTRT és Openstreetmap

Magyarországon több évtizedes elmaradással kezdtek az autópályák kiépülni, de mára az ország elérte a legtöbb nyugat-európai ország autópálya sűrűségét. Az Eurostat adatai szerint 2016-ban már több gyorsforgalmi út volt Magyarországon, mint Ausztriában, nálunk 1924 km, Ausztriában 1724 km.*

Az Eurostat adatai alapján megnéztük, hogy hol tart Magyarország, és lakosságarányosan már Németországnál és Franciaországnál is sűrűbb a magyar hálózat, de területarányosan is a középmezőnyben vagyunk, több nyugati országot is előzve.

 Amikor még alig volt autópálya, könnyen érezni lehetett a fejlesztések területfejlesztő hatását, de mára már elég sűrű a hálózat ahhoz, hogy ilyet alig lehessen észrevenni egy-egy új szakasznál. Talán ennek is szerepe volt a kormány mostani döntésében, amikor úgy döntöttek, hogy egymástól alig 20 kilométeren belül nem lenne észszerű két új gyorsforgalmi utat építeni. Mivel már nálunk is elég sok autópálya van, sokkal többen emelnek kifogást egy-egy ilyen fejlesztés ellen, ahogy Nyugat-Európában is – a lakók már jobban átlátják, hogy sokszor több problémát, mint előnyt jelent egy-egy útépítés.

Az M0-s nyugati szektora két részből áll, a 10-es és 11-es utak között folyamatban van a tervezés, és ennek fontos szerepe van Budapest északi részének tehermentesítésében, mindkét bevezető úton nagyon sűrű a forgalom, állandósultak a dugók. Egy új autópálya szakasz itt várhatóan csökkentheti a városi forgalmat (legalábbis átmenetileg, néhány éven át).

Az M0-s nyugati szakaszával az M1-s és a 11-es út között több probléma is van: egyrészt jelentős részben alagútban kellett volna vezetni a budai dombokban, másrészt nagyon sok természetvédelmi területet érint (többek között a Paprikás-patak, a Remete-szurdok és a Budakeszi Vadaspark is az autópálya útjában lettek volna). Emiatt elég jelentős volt mindig is a lakossági és a környezetvédelmi ellenállás. Bár sok lakó éppen ellenkezőleg támogatta a tervet, hiszen ettől azt várták, hogy sokkal gyorsabban juthatnak el úti céljukhoz.

Ha megvalósult volna a terv, ők sem lettek volna boldogabbak. Mivel az M3-as felől érkező óriási tranzit forgalom a rövidebb utat választotta volna a nyugati irányba, így a sok százmilliárdos fejlesztés ellenére nagy valószínűséggel ugyanúgy állhattak volna a dugóban, amint arra az Iho.hu is felhívta a figyelmet. Ráadásul a szakasz nem része az európai TEN-T hálózatnak, így uniós forrásokat sem valószínű, hogy igénybe lehetne venni a megépítésére.

A NIF 2017-es tervein még együtt szerepelt az éppen R11 néven emlegetett M100-as és az M0-s nyugati szektora a 2022-ig tervezett projektek listáján. Forrás

Az M0-s támogatói idén szeptemberben örülhettek, mert a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megtalálta a vállalkozót a tervezésre 396 millió forintért, amiről mi is beszámoltunk. A szerződés alapján közel két év alatt megvalósíthatósági tanulmányt és környezetvédelmi engedélyt kell szerezni, de ez távolról sem jelenti, hogy a projekt már sínen van: egyáltalán nem biztos, hogy a hatóság engedélyezi ezt a projektet, és elméletileg a megvalósíthatósági tanulmány dönti el, hogy gazdaságilag egyáltalán van-e létjogosultsága. Ha ez mind meg is valósul, még akkor is legalább két év lenne a építési engedély beszerzése, így 2023 előtt esélytelen az építkezés megkezdése, az alagutakkal tűzdelt szakasz építése pedig inkább három, mint két év lehet, így 2026 előtt esélytelen lenne a szakasz átadása.

Amíg az M0 nyugati szektor ügyében évtizedek során nem volt előrelépés, addig az M1  és Esztergom közti úté haladt előre: 2016-ban környezeti hatástanulmányt 72 millió forintért elkészíttette a NIF Zrt. 2018 januárjában 1,9 milliárd forintért a Constreal Mérnökiroda Kft. nyerte el a szerződést a környezeti hatástanulmány, az engedélyezési és a kiviteli tervek elkészítésére. Minderre 19 hónapja van a cégnek, ami igen feszes ütemezésnek tűnik, de még kisebb késéssel is meg lehet 2019 végére.

Míg az M0 nyugati szektorának kivitelezésének kezdete a messzi homályba vész, az M100-as akár 2020-ban is elkezdhetik építeni.

A NIF is úgy gondolja, hogy 2020 közepén elkezdődhet az építkezés, ők 2022/2023-as átadással számolnak, jó eséllyel eddigre lehet meg minden engedélye az M0 nyugati szektorának. A mostani kormányrendelet még egy vitát eldöntött: sokáig nem lehetett tudni, hogy 2×1 sávon vagy 2×2 sávon épül meg az út, az R-jelölés pedig gyorsutat jelölt, amin akár szintbeli kereszteződések is lehetnek. A legújabb tervek alapján eldőlni látszik a kérdés, és autóútként valósulhat meg az út.

Az M100-as tervezett nyomvonala. Forrás: NIF

A kezdetben 102-es néven tervezett utat ugyan 2×2 sávval tervezték, de később 2×1 sávon szerették volna megépíteni. 2016-ban már R11 néven került be az út a kormány által megépíteni tervezett utak közé, idén januárban pedig újra nevet váltott, most éppen M100-as. A költségekre még nincsenek tervek, de a 32 km-re tervezett útszakasz biztosan lényegesen olcsóbb lesz, mint az M0 nyugati szektor. Nagyjából 100-150 milliárd forintra becsülhetőek a költségek.

Az út mellett szól az is, hogy Szlovákia felé északnak jóval egyszerűbben lehetne erre autópályát építeni, mint Váctól északra, a hegyes-dombos, sok természetvédelmi területet érintő szakaszon. Ráadásul így egy nagyon drága szakaszt lehetne jóval olcsóbban kiváltani. A hosszú távú terveket is segíti ez az út, mert ha valamikor szükség lesz az M0-tól délre egy újabb körgyűrűre az M5 felé, az ennek az útnak a meghosszabbítása lehet Martonvásár irányába.

Az M100-as azonban csak akkor lehet igazán az M0 alternatívája, ha megépül Kesztölc és Budapest között az M10-es néven tervezett út, kiváltva a számos településen át vezető, rendkívül túlterhelt 10-es utat, és megépül a 10-es út és a 11-es út közötti M0 szakasz. Ugyan ez az út is számos természetvédelmi területet keresztezne, de még így is biztosan jóval olcsóbb lehet, mint a sok százmilliárdos M0 építkezés a budai tájvédelmi körzetben.

Még egy nagyon fontos érv szól az M100-as mellett: Esztergom és térsége nagyon nehezen megközelíthető teherautóval, mivel csak keskeny, sok esetben a kamionforgalmat tiltó utakon át lehet eljutni. A keletről és délről érkező kamionok csak Budapesten keresztül érhetik el a várost, de nyugat felől is csak kerülővel lehet az M1-es autópályát elérni, vagy bürokratikus úton kell különengedélyeket kérniük a fuvarozóknak. A helyi vállalkozások számára ez komoly problémát okoz, sokszor jelentős kerülőket kell tenni. Az új út az esetükben érezhető költségcsökkentést hozna.

Bár az országos területrendezési terv térképéről eltűnt az M0-s nyugati szektora, az építkezésről még nem tett le teljesen a kormányzat. Magában a területrendezési tervben továbbra is ott van még a legújabb módosítás szerint is.

Olvasta már?

Átadtuk a felújított hivatalt

Felavatták a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében felújított polgármesteri hivatal épületét. Az 1900-as évek elején épült ingatlant az elnyert 84,49 millió forintos támogatásból energetikailag korszerűsítették.