Polgármestereknek, egyesületek képviselőinek, főépítészeknek, tudományos kutatóknak mutatták be a SZIE hallgatói a Pilisi Natúrpark előkészítő tanulmányát a piliscsabai Klarissza-házban.

Farkas András, Piliscsaba polgármestere köszöntője után, Nyírő András, a Virágzó Kesztölc Egyesület Elnöke, a Natúrpark szervezőinek nevében elmondta, hogy az itt élőket összeköti a természet szeretete és a sokszínű hagyományok tisztelete. A Natúrpark célja, hogy összefogja azokat, akik tenni akarnak azért, hogy élhetőbb környezetünk legyen, és a gyerekeink is élvezhessék a Pilis örömeit. Kesztölc és minden résztvevő település számára nagy lehetőséget jelent az összefogás, hiszen ugyanabban a környezetben élünk, hasonlóak a lehetőségeink és a kihívásaink.

Dr. Szilvácsku Zsolt, a Magyar Natúrpark Szövetség alelnöke beszédében kiemelte, hogy Európában az ötvenes években indult el a natúrpark alapítási mozgalom. Az emberek ugyanis elkezdtek gondolkodni azon, hogy milyen eszközökkel őrizhetik meg a természetet a jelenlegi állapotában.

Hubayné dr. Horváth Nóra, a tájépítész szakos hallgatók állapotfelméréséről beszélt. Több, mint 30 hallgató és tanáraik fél éven keresztül dolgoztak azon, hogy feltárják a Pilis természeti értékeit. Számbavették a forrásokat, turistautakat, kilátópontokat, szakrális helyeket, a bányászok, mészégetők emlékeit. Az 1700-as évektől átnézték a katonai térképeket, és ennek alapján megállapították, hogy az utóbbi időben az országban szinte egyedülálló módon itt, a Pilisben nőtt a fával borított területek aránya, ugyanakkor az utóbbi időben látványosan megnőtt a belterületek aránya is. Csökkent a mezőgazdasági területek és a gyep aránya. a szántók egyre kevesebb helyen figyelhetők meg. A szőlőültetvények hajdanán Pilis szerte előfordultak, manapság leginkább Kesztölc és Piliscsév térségében figyelhetők meg.

Vizsgálatuk kiterjedt Piliscsév, Piliscsaba, Pilisszentkereszt, Pilisszántó, Pilisszentlélek, Pilisjászfalu és Kesztölc területére. A komplex tájvizsgálat mellett feltérképezték a természeti, kulturális örökségeket, valamint a vidékfejlesztés, helyi gazdaságfejlesztés témakörben javaslatokat is megfogalmaztak. Természetesen a térségi turizmus, a tájidentitás és a helyi közösségek fejlesztési lehetőségeit is körbejárták.

A műhelybeszélgetés alkalmával négy előadást hallhattak a jelenlévők. A hallgatók kiemelték azt, hogy bár az erdővel borított területek nagysága folyamatosan növekszik, A vizsgált terület természeti értékekben is gazdag, hiszen több mint 380 barlangot fedeztek fel. Régészeti lelőhelyekben is bővelkedik a natúrpark: őskori cserépmaradványok több településről is előkerültek, ugyanakkor a hegyek között kanyargó római kori út nyomai, a kolostorromok mind fontos kulturális értékek.

Az emberi tevékenység a táj átalakulásában is jelentős szerepet játszik. A hallgatók szerint a turisztikailag túlhasznált területeket, mint például - Dobogókő és a pilisszentkereszti Dera-patak völgye - tehermentesíteni kellene. Bemutattak olyan örökségeket is, amelyeket jobban ki lehetne aknázni és fejlesztések révén igazi turisztikai látványosság lehet belőle.

A műhelybeszélgetésen a területtel foglalkozó tudományos kutatók is részt vettek: Laszlovszky Józser régészprofesszor, Pető Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Múzeum Klastrompusztával és a Pálos Rend történetével foglalkozó régész, Z. Karvalits László szociológus, a modern falvak, digitalizáció kutatója, valamint Végh Éva festőművész, aki a környéken található bányászati emlékekről készített megrázó erejű festményeket, Kovalik András a Kinizsi 100 teljesítménytúra, és Gadácsi Péter, a Pálos 70 teljesítménytúra főszervezői.

Walczer Patrik

Olvasta már?

Csillaghullás Fesztivál: Pető Zsuzsa

Pető Zsuzsa régész is előadást tart a Csillaghullás Fesztiválon. Egy biztos: érdekes lesz és sokat megtudhatunk a néhai kesztölci pálosokról. Pető Zsuzsával beszélgettünk a munkásságáról.

Műanyagmentes július Kesztölcön?

Lassan a műanyagmentes július nemzetközi kihívás utolsó napjaiba érkezünk. Ha még nem hallottunk róla, vagy nem csatlakoztunk, nem kell elkeseredni. Ne csak júliusban kerüljük el az egyszer használatos műanyagokat!

A Pilisi Parkerdő génmegőrzéssel is biztosítja erdeink jövőjét

A klímaváltozás negatív hatásaival szemben ellenálló, sokféle állat és növényfaj számára élőhelyet nyújtó, egészséges erdők megléte az élhető, fenntartható jövő feltétele. Ilyen erdők kialakításán dolgoznak a Pilisi Parkerdő szakemberei az erdésze...

Csillaghullás Fesztivál: SantovSka

A pilisszántói StanovSka zenekar is ott lesznek a Csillaghullás Fesztiválon, méghozzá ska műfajban átdolgozott szlovák népzenével készülnek. Lázár Istvánnal, a zenekar vezetőjével beszélgettünk.