Falunkban az a szép és vonzó, hogy számtalan hely van ahová menni lehet, többféle kirándulási lehetőség is akad, így a bőség zavarával küzdhet szerencsére az ember, aki képes kimozdulni a számítógép mágneses vonzatából.
A hegyre felmenni, a barlangokhoz , vagy a hegytetőre ahonnan ellátni messzire, a régi templom helyére ahol a nagy kereszt áll, és csodás kilátás nyílik a falura
Ám nekem egy „kedvenc” helyem van, ahová gyakran eljárok : a magasles, ahová fel kell mászni, van benne kis pad amin ülni lehet, és nézelődni a négy égtáj felé, és még teteje is van így nem kell a tüző napon lenni. Sokáig el lehet itt lenni, merengeni, gondolkodni, nézelődni, olvasgatni, és beleolvadni a tájba, hallgatni a természet „muzsikáját” és meglátni néha egy fácánt, nyulat, rókát, és madarak röptét. Csend, nyugalom, igazi vidéki hangulat. Minden ismerősöm aki eljön hozzám, elviszem oda, és nagyon tetszik nekik is, rácsodálkoznak a hely szépségére.
És mind a négy évszakban szép, és eljárok oda, csak sajnos mindig van egy kis félsz bennem, vajon ott lesz még, nem bontották szét ?
Remélem sokáig megmarad. Mások örömére is !