Kesztölc Kestúc

keresés

A Csillaghullás Minifesztiválon lesz Radovics Istvánné könyvbemutatója, a szerző dedikálni is fog. Panni nénivel Nyírő András beszélgetett.

Ma mindenki időhiánnyal küzd, rohan, és megpróbál minél több dolgot belepréselni az életébe. A 90-es években publiláltad első munkádat Kesztölc történetéről, egy forrásgyűjteményt és bibliográfiát. Iskolaigazgató voltál, a férjed polgármester, a gyerekeid érettségi előtt álltak, hogyan jutott időd akkor a könyvírásra?

A családon belül segítettünk egymásnak. A férjem segítette a munkámat, én az ő munkáját, a gyerekek abszolút önállóak voltak, mindenki élte a családon belül a maga életét, kötelességszerűen és egymás segítésével. Nem voltunk problémás család. Mindig szerettem éjszaka dolgozni, és sok éjszakai munka hozta meg ezt az eredményt. A másik a kollégáim lelkes hozzáállása. Az iskolában a hangulat, irányultság, akarat engem is késztetett, hogy részt vegyünk ezeken a pályázatokon, és meg is volt az eredménye, mert sorozatban nyertünk. Ez a forrásgyűjtemény nem csak az én munkám volt, ez a tantestület munkájának az eredménye. Volt, hogy kollégák találkoztak kesztölci forrásokkal, lefénymásoltatták, ideadták. A fényképgyűjteményt összeszedték családon belül, a szlovákot tanító kollégák kutatómunkát végeztek a szlovák szokásokról és hagyományokról. Évente egyszer ebből műsort készítettünk, bemutattuk a falunak. Rendkívül népszerű dolgok voltak. A gyerekek sütöttek, főztek, és komplex szokásokat, hagyományokat dolgoztak fel és mutattak be. Például Gálné Kara Valéria bemutatta annak idején a tollfosztás menetét. Tóth Lajosné az ételeket kutatta fel, dolgozta fel. Székely Istvánné elkészítette a gyerekekkel az ételeket. A közönséget megkínáltuk a gyerekek által készített ételekből. Sánta Bea, akik Esztergomból járt be, kiemelte a népi motívumokat a népviseletből, és ebből készítettünk dekorációkat.

Rendezvények is kapcsolódtak ehhez?

Kesztölcön rendezték meg 1993-ban az első megyei nemzetiségi gyermekfesztivált. A megyéből az összes nemzetiségi iskola tanulói bemutatták képességeiket, legyen az szlovák, német, roma. Klastrompusztán volt, több száz résztvevővel és ezt mi bonyolítottuk az Önkormányzat segítségével. Ennek nyomán folytatódtak a nemzetiségi találkozók és tartanak a mai napig is. Az első Kesztölcön volt, és most már 21-nél tartanak. Klastromban szervezték meg a nagy nemzetiségi találkozót is. Nagyon jó programokat lehetett készíteni a tantestület segítségével.

Image result for petrik józsef kesztölcA könyvben hivatkozol Petrik Jóska bácsi munkájára. Mivel foglalkozott?

Örökös iskolaigazgató-helyettes volt. Történelmet tanított és a helytörténet kutatásával foglalkozott. Gondozta a falumúzeumot, mindennek igyekezett feltárni a történetét, tartotta a kapcsolatot a megyei múzeumi rendszerekkel. A falu lakóitól gyűjtötte a tárgyakat, hogy folyamatosan fejlessze a tájházat. Begyűjtötte a használati eszközöket, ezeknek feltárta a múltját, használati módját, eredetét. Honismereti szakkört tartott a gyerekeknek. Az egész életét a kesztölci helytörténet kutatására és népszerűsítésére szentelte.

Milyen könyvtári és levéltári kutatásokat végeztél?

Az Országos Széchenyi Könyvtárban és a Szabó Ervin Könyvtárban kezdtem a kutatást. Ezután következett az Esztergomi Megyei Egyházi Levéltár, ahol Beke Margit levéltárostól rendkívül sok segítséget kaptam. Kutattam a Komárom-Esztergom megyei Levéltárban, ahol Ortutay András és Pifkó Péter segítették a munkámat a kesztölci anyagok felkutatásában. Olyan anyagok kerültek elő, amikkel Petrik Jóska bácsi és a vele együtt dolgozó Kárpáti György plébános úr nem jutottak hozzá. Így lehetett bővíteni a Jóska bácsi féle anyagot, annál is inkább, mert nem egy összefüggő művet         jelentetett meg, hanem különböző tanulmányokban írta le az éppen esedékes kutatásait.

Image result for radovics istvánné kesztölcMiben új a mostani könyv?

Az első kiadást helytörténeti tankönyvnek szántuk. Abban az időben volt az iskolai tantervben helytörténet óra. Ezen belül került sor a szlovák hagyományokra és a lakóhelyünk történetére. Én ehhez készítettem az akkori forrásanyagot. Ezért az akkori könyv szerkezete az ország történetében helyezte el a megye történetét és ebben volt Kesztölc története. Így a kis egységet, Kesztölc történetét megfelelő mértékben tudják a gyerekek elhelyezni a nagy magyar történeten belül. A mostani kiadásban kronológiai sorrendben jönnek az események, párhuzamosan zajlik a falutörténet az országtörténettel. A képgyűjteményt felújítottuk, bővítettük. A bibliográfiai rész is kibővült az új fogalmakkal. Törekedtünk arra, hogy a korábban kimaradt történeti részeket pótoljuk, például az 1956-os forradalom és szabadságharc, sporttörténet, határ- és dűlőnevek, a termelőszövetkezet bővebb története, és kibővült a falu története napjainkig. Bekerültek receptek is. Modernebb lett, az elmúlt időszakot jobban felöleli.

Image result for kesztölc története radovics istvánnéA mostani munkából mi volt Neked a legérdekesebb?

Annak idején Körmendi Géza megjelentette Komárom-Esztergom megye helységneveinek rendszere című munkáját. Ebben szerepelt Petrik Jóska bácsi tanulmánya, amit most kiegészítettünk és bővítettük a mostani kiadásban. Azokat helyeztük előtérbe, amikkel a falu lakói gyakrabban találkoznak.

Nagyon érdekes téma még a ragadványnevek, ami nem került be a könyvbe, mert mindig arra gondolok, hogy ne sértsem meg valakinek a személyiségi jogait, de a jövőben szándékomban áll ezt a területet is, mert a mostani tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez is nagyon érdekli az embereket, és szívesen beszélnek a ragadványneveket. Ez is nagyon fontos jellemzője Kesztölcnek, sok az azonos nevű család, a megkülönböztetés fontos.

Sikerült pontosítanod a Kara név történetét is.

Igen, bár van egy vitás pont, Kochnyák István családfakutatóval, aki egy korábbi anyakönyvi tételt talált kutatásai során. 3-4 év eltérés van, de sikerült tisztázni a név eredetét. Nem török eredetű név, mint ahogy gondoltuk, ugyanaz az eredete, mint a Nebehajoknak, Hertlikeknek, Radovicsoknak, a betelepítés során érkeztek Kesztölcre, és nem török eredetű a Kara név sem. Egy legendával kevesebb: nem Ali Musztafa leszármazottai a kesztölci Karák.

Image result for kesztölc történeteTavasszal Esztergomban 150-en hallgatták az előadásodat Kesztölc történetéről. Mivel magyarázod ezt a nagy érdeklődést?

A falu lakossága szaporodott, olyan emberekkel, akik más településekről költöztek Kesztölcre, és őket is érdekli a falu története. A másik ok, hogy elérkezett az a világ, amikor sokat számít az, hogy hol vannak az ember gyökerei. A mostani fiatalságot nem annyira a könyv történeti része érdekli, hanem keresi, kutatja a gyökereit. A kesztölci gyökerek rendkívül erősek. Nagy vonzereje van a helynek, a szépsége, az adottságai, a megmaradt szokások, hagyományok, és a most kibontakozó új irányzatok, mint a turizmus és a különböző vállalkozások által tágabbra nyitott kapuk érdeklődést keltenek a fiatalokban. Ez az oka a most feltámadt érdeklődésnek. Nagyon kellemes meglepetés volt, hogy az előadáson sok fiatal emberrel találkoztam, akik azóta is kérdésekkel fordulnak hozzám és érdeklődnek.

A Csillaghullás Minifesztiválon mutatod be a Kesztölc története könyvet. A rendezvényre meghívtuk a Franciaország nagykövetének helyettesét. Kesztölcnek francia gyökerei is vannak, mit lehet erről tudni?

A férjem szülei is a húszas években Franciaországba költöztek, édesanyja ott is született. Úgy érkezett haza, hogy nem tudott magyarul, szlovákul alig, de tökéletesen beszélt franciául. Egy egész csapat kint született Franciaországban. Ők külön kultúrát jelentettek a maguk idejében Kesztölcön. Francia ételeket hoztak be, például a fritit, ami sültkrumpi tükörtojással. A tortadíszítés különböző formáit és a tortadíszítés eszközeit ők hozták be. Ők készítették a tortákat. Kis klubot alkottak, ahol franciául beszéltek. Öltözködésükben is látszott, hogy a paraszti viseletet felcserélték az akkori nyugat-európai viseletre. A faluban különleges réteget képeztek, úgy is, ha csalódottan érkeztek haza, vagy anyagilag tehetősebben jöttek. Mások lettek kicsit, de ezt a másságot pozitív módon tudták átadni, tehát minta lett belőlük, követni való minta.

 

Olvasta már?