Makovics János verse és fotója!
Makovics János: Behavazva
Most már nyakunkon a tél,
fehérbe öltözött a táj, hívogat
a határ,erdők mesevilága, hol
oly vakító e fehérség, csábítón.
Gyermeki öröm , lám természet
örök vonzereje, mely mindig
megrészegít, és hógolyózunk,
hóembert építünk, élvezve e
behavazottság mámorítóságát.
FELHÍVÁS 2021. A Vörösmarty Mihály Könyvtár és a Tarsoly Ifjúságért Egyesület a hagyományoknak megfelelően a költészet napja alkalmából harmincadik alkalommal hirdet "KÖLTŐNK ÉS KORA" címmel vetélkedőt középisk...
Hosszabbodnak a nappalok, réméjszakák árnyai kísértenek, havas napfénycsillogás vakító tisztasága,elkábít varázsával. Télies napok múlatnak jeges tekintetek...
A károgó varjak, a bánat madarainak csapata a falu fölött egyenesen a katolikus templom felé szállt, és elkezdett körözni a torony körül. Kara Ilcsa néni önkéntelenül is abbahagyta a seprést az...
Makovics János : Ünnep közeleg December elhozta szokásos ünnepeit. Más lett azonban a világ, alapjaiban. Vírusok , háborúk, vallások, politika mind – mind megosztja emberségünket. Ám van remény eme hónapban pár napra...
December elhozta szokásos ünnepeit. Más lett azonban a világ, alapjaiban. Vírusok , háborúk, vallások, politika mind – mind megosztja emberségünket. Ám van remény eme hónapban pár napra, feledni mindazt mi fájó, rossz. Kará...